Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-31 / 24. szám

ím január Sl. JfftWHJÉK 3 taságbdn őrzöd meg ánnak a becsületét, mindig az élén haladva, munkában. fá­radságban, önzetlen. becsületes hevül öt­ben. Én pedig, mint Isten rendelte mun­katársad, elnöktársad, nemcsak amaz apos toü költésével, hogy Egymást becsül­jük. hogy magunkat felindítsuk az atya­fiúi- szeretetre és nemcsak az Üdvözítő­itek az anyaszentegyház boldog telepíté­sére is vonatkoztatható kijelentésére tá­maszkodva, hogy ha kettő ti közületek egy akaraton íészen, amit kértek, megada­tik, de a Krisztusban gyökerező egész fe­lelőségein tudatában e pillanatban ünne­pélyesen felajánlom neked. Méltóságos Egyházkerületi felügyelő Ur, a legtelje­sebb elnöklársi készséget, bizalmat, igye­kezetet és ragaszkodást az anyaszentegy­ház építésének, az egyházi közigazgatás­nak, kormányzatnak és törvényozásnak minden ágban és vonatkozásban; a 'Te neszedről viszont egyebet nem kérve és várva, mint általam bőn reméR munkatár­si készségednek és jóindulatodnak tel­jes mértékét. Oly időket étünk, amikor — Jósue könyve szerint — a főidnek minden né­pei megismerik az Urnák kezét, hogy -erős. De mi ebben nem átkot, hanem ál­dást, rtem csapást, de szerető és bölcs, isteni vezérlést látunk. A ránehezedő csa­pások között bülteiből megtérő, a vallás és erkölcs megszentelt utjain haladó em­beriség megcsókolhatja azt az isteni job­bot, amely őt jobb útra téritette és áz ö saját javára, üdvérv és boldogságára is­mét á Krisztus írtjaira vezérelte. Ennek az erős, szerető, bölcs isteni (kmdviselésnek legyen ajánlva e pillanat­tól "kezdve a Te egyházkerületi fölügyelő munkásságod is, amelynek hatásköri meg­jelöléséül és szimbólumaként ezennel tisztelettel átnyújtom neked az egyház­kerületi felügyelők hivatalos pecsétjét. Isten áldása kisérjen e munkásságodban Téged — testiekben és lelkiekben! Töltse ki azt reád gazdagon az ő örök szereteté­nek és kegy-elmének bőséges mértéke sze­rint, hogy felügyelői működése alatt fejlődjék és virágozzék a Krisztus anya­szentegyháza Istennek dicsőségére Egy­háznak^ hazának javára mostantól fogva mindvégiglen. Zeíenfca Lajos dr. beszéde Gedaíy Henrik püspök beszédére Ze­ienka Lajos dr. felügyelő hatalmas kon­cepciójú beszédben válaszol, melynek főbb gondolatait a következők ben adjuk: Főtisztelendő és Méltóságos Püspök ürü Főtiszt. Egyházkerületi közgyűlés! Fogadja Méltóságod hiltestvéri kö­szönetemet meleghangú, szíves szavaiért, melyekkel engem hivatalom elfoglalása al­kalmából fogadni méltóztatott. Fogad­ják a TőLiszteíendő közgyűlés teljes szám­ban megjelent lisztéit tagjai, valamint mé­lyen tisztelt vendégeink hálás köszönete­met lekötelezően kedves megjelenésükért, mellyel közgyűlésünk súlyát fokozni és díszét emelni méltóztattak Engedjék meg bogy ezaikalommal arra kérjem a közgyű­lés 'mélyen tisztelt tagjait, legyenek szi­vesek és tolmácsolják küldőik előtt is, mélyen érzett hálámat és köszönetemet bi­zalmukért, mellyel érdemeimen felül ju­talmaztad engem, a mái minden tekintet­ben nehéz időben egyházkerületünk felü­gvelői megtisztelni méltóztattak. Súlyos feladat, teljes kitartást igény­lő munka és fokozott felelősség háramlik a megtisztelő választásból folvólag reám. His'zen a nagy magyar vihar, mely fe­jünk felett valóságos ítéletidő méreteiben 8 éven át tombolt, még mindig nem ült el. Egyházunk régi,, jól bevált, gondosan őrzött menhelyekkel, valamint u!mutató oszlopokkal ellátott ösvényeit ellepte a si­vatag izzó, perzselő homokfergietage. •Egyházunk, miként életsorsban vele ösz­szöforrott hazánknak a pusztító elemek elleni világküzdeiemben kmierűlt, elcsi­gázott és kétségbeesésében egy szebb, egy jobbb, egv boldogabb jövője* bekövetkez­tének reményét vesztett, vagy végső eről­ködésében ós elkeseredésében • életösztö­nének eruptív megnyilatkozását követve a szélsőséges irányzatok változatai között vonagló népe még ma is egymást keresz­tezve, oéítalanul és tanácstalanul bolyong és hadakozik egymást verve, tiporva a pusztaságban. Mikor ér ez véget? Hol fog ez a belliim omnium contra onuie és mily eredménnyel végződni .' Ki tudná ezt kö­zülünk-föfdi halandók közül — most, elo* re megállapítani'? Most, amikor még Euró­pa nagyobbik fefe lázas paroxizmusban hallucinál, midőn a béke áldását hosz­szán élvezett országok kultur lakosságá­nak nagy része még azt &em tudja, hogy a gyötrődésben megélt mára mit hoz a holnap, mikor azt látjuk, hogy a győzők és az embertársaik nyomorúságát a saját előnyükre kiaknázó zsákmányuk megtart határának, biztosithatásának és a jövendő bizonytalanságának érzeténél fogva mint­ha csak a világ végének apolkaliptikus be­következését. várnák, sütnek cseV és ár­mány pokoli munkájának eredményeké­pen ideig-óráig megnyert hatalmukat, gazdasági fölényüket kizsákmányolva, mo hó tobzódások közepette élvezni á jelent a íeigázottak és kifosztottak pedig, kevés dicséretes kivétellel, apatikus kishitőség­gel várják az idők fatális telését, nem gon­dolva meg, hogy a tespedés egyenlő a las­sú megsemmisüléssel és hogy a Szentírás szavaival él-ve Munkálkodjunk, amig nappal vagyon. Iíy körülmények között erőtlenségem tudatában a megdöbbenés érzetével gon­dolok arra. vájjon lesz-e erőm, lesíí-e ké pességem arra, hogy megfeleljek a belém helyezett bizalomnak és várakozásnak? Majd a munkatársi készségből erőt -merítve így végzi be gondolatkörét: ....bi­zakodó meggyőződéssel fogom egyházke­rületünk közönségének hívó szavát és azt parancsnak tekintve Telemelem a kezem­be adott zászlót azzal a szent fogadalom­mal, hogy azt. mig egyházkerületünk kö­zönségének bizalma kitart személyem mellett, hazafias reményeink: az igéret földének elismeréséig ef nem hagyom s a zászlót szeplőtlen tisztaságában, minden körülmények kőzött megőrzöm, bízva a Mindenható kegyelmében, hogy Elnök­társammal s innen is túlról is velünk ér­ző és munkálkodó hitsorsosaink és jóaka­ratú támogatóink segélyével sikerülni fog' szenl ügyünket, mellyel csonka kerüle­tünk áll, vagy elbukik, hazánk és egy­házunk érdekében teljes győzelemre jut­tatni E gondolatkör után képét adja a csonkává fett egyházkerületnek, felsorol­ja veszteségeit s reá mutat arra az alkotó erőre, mely szükséges ahhoz, hogy a csonka országban csonka kerületté vált hajdan hatalmas egyházi közösséget ismét megépíthető. Súlyos igazságokat állapit meg mai közállapotainkra nézve s a mai zavaros idők utmutatójáui a mult idők nagy gondolataiból, példáiból igyekszik vezéveszméket kijelölni. Abban a nemes konzervativizmusnak ápolását tartja cél­ravezetőnek, mely a múltban a nemzetet és egyházat egyaránt építette. Ragaszkod­nunk kell a mult emlékeihez, mert csak ez emlékeztethet bennünket régi dicsősé­günkre s nagy veszteségünkre. Az egyházi élet fellendülését a na­gyobb áldozathozatalban keresi. Meg kel' tenni ezt azért is, mert az áílam pénz­ügyi helyzete sem engedheti meg hova­tovább, hogy anyagi erőket nyújtson, de főként azért, hogy autonom élete a do ut des elve alapján csorbái ne szen­vedhessen egy'egyháznak, vagy iskoiának sem. Utal arra a veszedelemre, mely fe­nyegeti közintézményeinket abban az esetben, ha az állam megvonja támogatá­sát s ugyanakkor nem áll készen a hí­vek áldozatkészsége, amint ez fenyegető jelként mutatkozik is már a felekezeti jogakadémiák állámsegélvének megvonása nál. Az egyházi élet fellendülésének má­siik nagv erejét a szekták mozgalmának ellensúlyozásában, illetve a legbensősége­sebb hitélet megszilárdításában látja. A keresztény felekezetek közötti megértés és közös munka teljesítésének szükségét sürgeti, el ismerve minden felekezetről azta a nagy érdemet, melyet időnként szereztek az emberiség kulturális fejlő­désének ügyénél. Taglalva az evangélikus egyháznak az államhoz és a többi felekezetekhez való viszonyát, főbb vonásokban kifejti néze­teit, melyről ugy vélekedik, hogy ha ta­lán az nem is találkozik mindenben osz­tatlan helyesléssel, nem aggasztja, meri az egymássái szembe állított vélemények nek férfiasan, de objektíven megvívandó harcából várhatjuk egyházunk egveinek jobbrafordulását' és virágozását. A sok mély és közegyházi szempont­ból fontos gondolatot tartalmazó beszéd osztatlan helyesléssel találkozott L'tána az egyházak és hatóságok küldöttei' tették tiszteletüket a kerületi 'felügyelő előtt, melyről, valamint a eléli 2 órakor tartott közebédrőí s a közgyűlés egyéb részérői lapunk holnapi számában emléke­zünk meg . Legszebb báli újdonságok Előadás a kereseti adóról Három órán át tártó előadásban foglal­kozott pénteken a polgári olvasó egyletben Várkonyi Sándor a 2 uj kereseti adóval, a melynek során nem a törvény felolvasására hanem a nagy számban jelen lévőknek agya­korlati életből folyó kérdéseire adott válasz adásra fektette a fősúlyt. S jelenlévők meg­győződtek róla :, hogy a régi alapon, vagyis a ház és bolt bérekből levezetett adóiktatásnak ma helye nem lehet, amidőn a régi bérlőknek a bére nem emelhető, az ujak pedig képessé­güket meghaladó összegeket is megadnak, csakhogy helyiséghez jussanak. Arról is meg­győzte előadó kataszteri nyilvántartó hallga­tóságát, hogy az állam csak olyan mértékben kívánja a könyveléseket, aminő mellett még a tiszta hasznot meg lehet állapítani, ennek eltitkolása pedig nem lehet célja a tisztes iparnak és kereskedelemnek,, mert az igazsá­gos tehermegosztást szolgálja és az eltitkolt jövedelmek feltárása után, az adókulcsok­nak kisebbítését is magával hozza. Az elhang­zott kívánságnak megfelelően már hoztuk az alkalmazottak adóztatására vonatkozó kimutatásokat és megjegyezzük, hogy a be­jelentések e hó végéig eszközlendők az Újság boltban kapható nyomtatványokon és hogy a levonások már február elsején teljesitendők azoknál, akik havonta kapják fizetésüket.: — Cselédeknél és más teljes ellátást élvező al­kalmazottaknál az élelmezést is értékelni kell a vallomásban. Príma hegesztett festett vagy horganyzott VHSHORDÓKftT szab. zárral, mindenkor a legolcsóbb árban azonnal szállít — a Vashordó­és Lemezárugyár vezérképviselete t VÁLYI BIHARI X'

Next

/
Oldalképek
Tartalom