Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-15 / 285. szám

8 íJSÍYirnriDÉK 1922. december 15. A Korona nagyterme vasárnap este ünnepi diszbe öltözik. A Horthy-inségakció díszhangversenyének anyagi sikere már biztosítva van. Nyíregyháza, december 14. Saját tu­dósítónktól. Színes plakátok hirdetik, hogy 17-én valóban kultureseményszámba menő ün­nepi élvezetben lesz része városunk mű­értő közönségének. A Kállay Miklós főispán, Miklósy Ist­ván és Geduly Henrik püspökök fő­védnöksége alatt rendezett díszhangver­seny iránt egész megyeszer te méltán mu­tatkozik nagy érdeklődés. Hat fővárosi neves művész gazdag műsorát ritka vidéki város kaphatja együtt. A nehéz klassziku­sok közt könnyebb mü és népdalok is sze­repelnek, igy mindenki feltalálja a mű­sorban az élvezhető részt. A Korona ter­mét ezalkatomra külön feldíszítik. Az or­szágos hangversenyrendező bizottság ré­széről Galambodi Kerekes S. erdélyi me­nekült volt polgármester városunkban időzik, hogy az utolsó intézkedésekelj megtegye. A rendező bizottság alkalmat nyújt, hogy a tanuló ifjúság is résztvehessen ezen a ritka ünnepségen s az esti pénztár­nál 100 koronás ifjúsági jegyeket adnak ki korlátolt számban. Az anyagi siker is biztosítottnak mu­tatkozik, mivel eddig a következők vál­tották meg jegyeiket: 10000 koronával: Ma­gyar Olasz Bank R. T. nyíregyházi fiókja, Báró Molnár Viktor gazdasága, Groák La­jos, Bleuer Bertalanné, Milhoffer Ernő, Reiszmann Samu, Bóni Gyártelep R. T., 6000 koronával: Mikecz Dezső, Ag .h. ev. Egyház; 5000 koronával: Molnár József, Kovács László, Szabolcsi Hitelbank, Nyír­vidéki Takarékpénztár R. t., Nyírvidéki Mezőgazdasági ipar. keresk. R. t., Sza­bolcsi közgazd. Takarékpénztár R. t, Reieh Vilmos nagybirtokos, »Futura« nyíregyház í kirendeltség, Nyíregyházi Al­talános Hitelintézet R. t. Dr. Porkoláb .ügyvéd, dr. Kíekner Károly kőrh. főorvo, özv. Várallay Ferencné, özv. Balogh Ist­vánné, Lengyel Nándor cukrász, Magy. Köztisztviselők Szövetkezete, Hangya ki­rendeltség, Hangya Fogyasztási Szövetke­zet, Villamos R. T., Ujfehértó-község, Uj­fehértói Takarékpénztár, Kisvárda község, Mandel Dezső, Mándy uradalom, Tóth László, Somossy Ferenc birtokos, és az St. lzr. hitközség 3000 korona. 500., 1000, 2000 és 3000 korona értékű jegyek eladásá­ból 48500 korona, igy a mai napig 253000 korona folyt be. A hangversenyen részt venni óhajtók jegyeket válthatnak Fe­renczi könyvkereskedésében és este a pénz tárnát . ^ Boldog ' s szerez gyermekének, ha az Ujságboltban vá laszt neki ajándékkönyvet. a a Svájci levél. Genf, 1922. november Megírván azokat az impressziókat, a melyeket a régi időkből megmaradt Genf, Kálván és a régi hugenották ivadékainak városa adott nekem, illő, hogy most már a másik városról irjak valamit. Az uj Genfről, arról, amelyrőf a legutolsó sváj­ci levelemben azt irtam, hogy még a ne­vét keresi. Igen, a nevét keresi még ez az uj vá­ros. Nem folytatása a réginek, nem is ideplántálása valamelyik más városnak, mint amilyen például Bukarest görcsös és kinos küzködése azért, hogy udvarias ide­genek kis Parisnak nevezzék.. Genfet sér­tené, ha álcár kis Párisnak, akár kis Lon­donnak neveznék, nem akar ő utánozni senkit s ez a most született város, az uj Genf, amely bizonnyal nem sok idő alatt el fogja nyelni a hugenották régi városát más lesz minden nagyvárosnál. A »nemzetközi« szót minálunk már épen eléggé kompromittálták s éppen azért első pillanatra mindenki a nemzeti érzés, nemzeti élet s nemzeti célok szent­ségének tagadását érti alatta. En mégsem akarok más szót használni éppen azért, mert szeretném, ha ennek a lejáratott szó­nak visszaadhatnánk régi nemes értelmét. Ebben az értelemben mondom, hogy a most életnek indult uj Genf a nemzetközi­ség városa. Szeptember hónapban; amikor a Nem zetek Szövetsége tartja közgyűléseit min­den második autón egy kis Lobogót lát­hat az ember, Chilétől Lettországig csak­nem minden nemzet szine képviselve van. A Nemzetek Szövetsége delegátusainak ko­csijai ezek, ma még csak egy hónap az, amig elváltoztatják a régi Genf képét. — Nekem meggyőződésem, hogy mindegyre több ilyen lobogós kocsi fog futni Genf ut­cáin s egy évben nemcsak egy hónapig. Csak szimbolumok ezek a lobogók persze s nem a lényeget jelentik — mint szimbolumok azonban eléggé kifejezők.— Azt jelentik, hogy akik a kocsikban ülnek, nem egyszerű idegenek — jövedelmet haj­tó alanyai Svájc nagyszerű idegenforgalmi iparának — hanem nemzetek és népek kiküldöttei. Ez a különbség Geni és min­den nagy város között, mert hiszen bizo­nyos, hogy Parisban, Londonban vagy akár Budapesten is több idegen él. Ide, Genfbe azonban kiküldötteik utján maguk a nemzetek jöttek el, hogy valami uj, ma­guk fölött álló közösséget alkossanak. A Népszövetség. helyesebben mondva a Nemzetek Szövetsége ez, — az emberiség egyetemességének első kezdete, amiért pápák és császárok annyit harcoltak s a melyről annyi szép álmot szőttek a régi századokban, ma már elporladt koponyák. Nem vagyok benne bizujgiyos, hogy ha ezek az álmodó fejek újra életre ébredné­nek, álmuk folytatásának látnák e valósá­got. A Nemzetek Szövetsége a világ legret­tentőbb háborúja után, millió és millió holttest fölött, a gyűlölet és a gyilkosság levegőjében született. Ez az oka, hogy nem olyan szép, mint amilyen szépen élt a régi filozofusok elgondolásában. Körüli van csavarva száz bénító pólyával, nem meri és nem tudja megtenni mindazt, a mit kellene, egy-egy sarokban még' ott él Clemenceau fanatikus korlátoltsága s iWíi. sonnak hiszékeny elméletisége, de az uj intézmény már sokszor ledobta életrekel­tőinek szellemét. A Nemzetek Szövetségének székvárosa az a város, amely nevét keresi, ez az uj Genf. Külsőségeket erről a városról alig lehetne följegyezni, nem külön városne­gyed s az emberek is, akik ebbe az uj vá­< rosba tartoznak, akiket Genfhez csak ez köt s nem ősök ott elmúlt élete s régi tra­díciók, ott élnek a többi genfi és a többi idegen között. Maga a palota, amelyben a Nemzetek Szövetsége székei, nincs he­gyen, miifií ejhil királyi várunk s nem is külön város, mint a császára Burg. A tó partján épült hatalmas szállodák közül vették meg a legnagyobbat, átalakítani alig kellett s a különbség a rég* s uj között csak annyi, hogy a hatalmas hall pálmái között sugdosódó nászutasok helyett kül­ügyminiszterek szoktak sugdosódni. A közgyü'ések idején természetesen nem elég a hatalmas épület sem, ilyenkor a SaUe de la Reformation óriási termét is igénybeveszik, amelyben annak idején Kálvin tartotta beszédeit. Ilyenkor is azonban, mikor nincs közgyűlés több száz hivatalnok, akiket a Nemzetek Szövetsége tag államainak polgárai közül kell kivá­lasztani, dolgozik a Szövetség főtitkársá­gán s ezenkívül majdnem minden nemzet­nek, amely tagja a Nemzetek Szövetségé­nek van egy a Szövetség mellett működő titkársága, amely közveti Ijl az érintkezést az illető nemzet kormánya és a Főtitkár­ság között. Kivétel nélkül több nyeLvet be­szélő s a legerősebben képzett ember®k ezek, ugy a főtitkárságon, mint a nemze­tek titkárságain, egyetemi tanárok, volt miniszterek, követek s ha a családjaikat is számítjuk, máris több ezer ember az, amely a Nemzetek Szövetsége körül épiU Genf uj társadalmát. Magáról a Nemzetek Szövetségéről, még mielőtt megszületett volna, könyve­ket irtak, bizonnyal fognak irni ezután is. Hogy mi az, mi a célja, mit tett és mit tehet — arról ilyen szük keretek kö­zött nem lehet beszámolni. Talán lesz rá más alkalom. Egyet azonban elmondhatok s ez az, hogy azoknál, akik a Nemzletek] Szövetsége munkáját irányítják a magyar ság iráni csaknem kivétel nélkül szimpá­tiára találtam. Nem valamilyen különle­ges és csak irántunk érzett szimpátia ez, megadja azonban a lehetőségét annak, hogy ezeket a jóindulatu embereket a ma­gyarság ügyéről a valóságnak megfelelően informáljuk. Ez pedig nem olyan kis do­log. A magyar titkárság vezetője, Bara­ranyai Zoltán professzor többet és több eredménnyel dolgozik ezen a helyen, mint az egész k. u. k. diplomácia. Sokfelé szö­vik a magyarság sorsát, Párisban, Lon­donban épen ugy, mint Budapesten. Ha otthon is az a üpus veszi át az állami és társadalmi élet vezetését, amelynek pél­dának okáért Baranyai Zoltán egyik repre zentánsa, akkor nem kellene félnünk az idő múlásától. Mert az idő csak annak a szövetségese, aki jó politikát csinál. A. politikát azonban mégis inkább ki­hagyom. Svájci levélbe nem igen illik. Dr. Miüecz ödön. Valódi teveszőr SzvettOPttk, feeztyük Uri divat különlegességek Njirc$y»áu, Zroip'aaw utc* V. A világ le gnag yobb filmsaanzációja a Faraó laitwese Bemutatja deoember Diadal Mozgó. 15, 19, 17-én a Arany az utcán Bemutatja szerdán, csütörtökön az Apolló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom