Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-31 / 297. szám

1S21 december 31. vetése került ezután szőnyegre. A képviselőtestület felhatalmazza a tanácsot, hogy az 1923. év első három hónapjában 1922. évi költségvetés keretében. eszkö zöihessen kiadásokat, a januári közgyülé sen azután okvetlen terjessze elő az uj költségvetést. Az első hónapokban a tisztviselők a december hóban esedékes já rulékokat kapják. Már most foglalkozoti a közgyűlés azzal a kérdéssel is, hogy nem volna-e itt az ideje már annak, hogy a költségelőirányzatot sokszorosíthassák s abba a képviselőtestületi tagok huzamosab ban is beletekinthessenek. Ivovách Elek dr. javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy a költségvetést a házinyomda segítségével fogja sokszorosiltatni. A Város által felajánlott vitézi telek ügyében tárgyalta a közgyűlés a Vitézi Szék azt a kérelmét, hogy a kis parcellákban legénységi vitézi telekként felajánlott terület felhasználása tekintetében adjon a város szabad kezet a Vitézi "Széknek, kéviselőtestület idevonatkozó eddigi határozatát csak annyiban módosította, hogy hozzájárul két legénységi parcellá nak egy 30 holdas nagyobb vitézi birtokká egyesítésébe, de ragaszkodik, hogy a 70 hold kis legénységi parcellákra osztassék fel. A képviselőtestület magáévá tette az üzemi tanácsnak azt a javaslatát, hogy a hasznot nem hajtó »Itala« teherautót eladják és a Mercedes személyautóért kapott összeget a teherautó árával együtt egy uj, jövedelmező teherautó beszerzésére fordítsa a város. Több kisebb tárgy e'intézése után a képviselőtestület Szabó Mihály kérelmével foglalkozott, aki uj gyógyszertár felálli tását tervezi. A közegészségügyi bizottság a legnyomósabb érvekkel támogatja a kérelmet s miután a népjóléti mniiszteriüm ban nyert információk szerint a város maga legfeljebb házi gyógyszertárat állithatna el, a képviselőtestület liatározatilag kimondotta az uj gyógyszertár felállításának engedélyezését. A póttárgysorozatba felvett tárgyalási pontok közül a rituális baromfi metszőhelyeknek a város belterületéről való elhelyezéséről tárgyalt hosszabban a képviselőtestület, mígnem Nagy Elek városi főmérnök jelentéséből kitűnt, hogy a metsző hely berendezését bizottság vizsgálta meg és megállapította, hogy a metszőhely kellő tisztántartás mellett közegészségügyi szempontból nem kifogásolható. Egyelőre tehát a város eltelant a kihelyezéstől. A váratlan adóhivatali pénztári vizsgálattal kapcsolatban, mely a pénztárakat kifogástalan rendben találta, dr. Ivovách Elek újólag megsürgette az adóhivatal átszervezését és kifejtette, hogy a legújabb adóügyi rendelkezések mellett az adózóközönség az adóhivatalok széleskörű támogatására szorul s ez csak az adóhivatalok szakszerű vezetése teljes átszervezése mellett lehetséges. Hasonló értelemben szólal fel. Énekes János prépost kanonok is. — Szohor Pál h. polgármester részletes információt nvujt a képviselőtestületnek arról, "hogy az utóbbi három hónapban mi történt a városi adóhivatalokban. Míg egyrészt az öt-tízéves restanciákat dolgozzák fel, másrészt figyelemre méltó eredménnyel végzik az adózások végrehajtását s e téren dicséretes sikert érnek el. Január l-től kezdve az adóhivatalok élére Juhász Mihály adóügyi tanácsnok kerül s megtörténtek az adóhivatal átszervezésének előunkálatai is. jftmmiK Vadász Lipót Tisza Istvánról. Malacsorsolással nagy Szilveszter est a Diadal Mozgóban. Már hirt adtunk arról, hogy Vadász Lipót ny. államtitkár, aki mint az országos Tisza-emlékbizottság képviselője a Tiszaünnepélyre városunkba érkezett, széngáz-ömlés folytán beteggé lett, ugy, hogy az ünnepi gyűlésre el sem jöhetett. Felkerestük ma az államtitkár urat és azt kérdeztük tőle, hogy a közgyűlésen elmondani szánt beszéde milyen gondolatkörben mozgott volna és hogy mint Tisza István egyik belső munkatársa milyennek látta az ő politikájának vezérirányaii ? Az államtitkár ur a következőket monfdotta : — Tisza István legközelebbi lelki rokona Zrinyi Miklós, a költő volt, a szigetvári hős ivadéka, a 17-ik század európai látókörű államférfia, a kitűnő hadvezető és iró, a Cassandra szavú őrálló, az ízig-vérig színtiszta ha zafi, korának legerősebb magyarja, akit a bécsi hatalmak — saját kárukra — gyanakodíva elgáncsoltak és akit itthon ármány cselszövés, irigység halálra keserített. Tragikus hős volt mindkettő, — végveszedelem idején küldte őket az Isten a nemzet vezetésére, oltalmára; egyikre sem hallgattak, egyiket sem követték 1 ... Hogy mi volt Tisza István politikájának vezető iránya ? A Széchenyi, Deák, és Andrássy iránya. Három fronttal állott volt szembe a nemzet: a nemzetiségekkel, az osztrák örökös tartományok főleg gazdasági túlerejével és — sok nagy kérdésben — magával a dynasztiával is. Az egészséges állami élet annyi feltételeit nélkülöző és a százados harcokban elgyöngült nemzetnek választania kellett. Már Széchenyi is, de főleg Deák és Andrássy és az akkori nemzedék legtöbb kiválósága a dynasztiával való megegyezést itélte helyesnek, erre szorították őket a nemzeti harcoknak és az emigrációnak eredményei és tanúságai is. Tisza Kálmán, Wekerle, Szilágyi Dezső, Bánffy, Széli Kálmán mind ezt a politikát csinálták, amelynek leghatalmaísabb oszlopa maga "Ferencz József volt, a ki a nemzet megerősödését dynasztikus szempontból is szükségesnek tartotta. Senkire sem nehezedett ez apó i ika nagyobb súllyal, mint Tisza Istvánra. Mikor ő 1903-ban először kormányra jutott, Rudolf végzetes halálának' következményei már igen súlyosan jelentkeztek. Ferencz Ferdinánd egyénisége, temperamentuma, céljai, a magyar nemzet iránti viszszás érzései baljóslatú felhőként borultak ránk és bécsi palotája a Belvedere mint egy nagy fekete rémvár sötétedett a magyar égbolt alján. Tisza István tudta, hogy terhes az idők méhe, hogy a monarchia struktúrájában való elhelyezkedésünk, nemzeti létünk öncélúsága veszélybe sodródik és hogy ezért a magyar államot, percet sem mulasztva minden irányban erősíteni és törvényes ellentállási erejét organizálni kell. Egy fókuszba kell gyűjteni minden erőtényezőt és olyan parlamentet kell teremtenünk, mely az erkölcsileg és szellemileg legjobbak vezetése mellett a nemzeti erőt méltósággal és oly imponáló súllyal representálja, hogy ha trónváltozás esetén a nemzeti jogokat magával a trónörökössel szemben kell érvényesíteni a hatalomnak is nagyon meg kelljen fontolnia nem-e kockázatos az ekként szervezett és fegyelmezett öntudatos nemzetet ellentállásra ingerelni. — A Belvedere ismerte Tisza István lelkének az irányát! Elképedtek, mikor az akkori hatalmas osztrák miniszterelnököt, Körbert a magyar ügyekbe való beleszólása miatt mint »előkelő idegent« nyílt képviselőházi ülésen szokatlanul erősen kurtán-furcsán, egy kézlegyintéssel elintézte ; — módfelett nyugtalankodtak, mikor Rákóczi hamvainak hazahozatalát Ferencz Józsefnél oly sikerrel initiálta és nagy haraggal tapasztalták, hogy a magyarság fajsulyát magában a monarchia keblén belül mindinkább nagyobb mérvben sikerül érvényesítenie. Itthon nagy és kisférfiak teli torokkal hazaárulózták" Tiszát, — azt a Kovács Gyulát a ki Tisza szívének fejének küldte a golyókat, nemzeti hősként ünnepelték, virágot szórtak eléje, — Belvederében pedig Tiszát fojtott dühvel a »letzer Krutz« az utolsó kurucz jelzővel tisztelték meg ! Valamikor majd el lehet mondani azt is, milyen alagutakon "és közlekedési csöveken találtak egymásra a Belvedere urai és Tisza itthoni ellenségei ! Tisza István loyalis magyar volt,, a szó legférfiasabb értelmében; Ferencz Józsefet, mint nemzetünk barátját és öntudatos érdektársát tisztelte, szerette, — ilyen érzésekkel óhajtott volna Ferencz Ferdinánddal is együtt dolgozni a nemzetért, — és megfeszítette volna minden erejét, hogy harmónia lehessem nemzet és király közt, kész lett volna minden önfeláldozásra, egy egész élet minden politikai és erkölcsi tőkéjét, mindenét súlyba dobta volna, nehogy király és nemzet ismét harcba szálljon egymással. Tele volt gonddal, aggodalommal ; de önmagával tisztában volt, szive fenekén nagy elhatározások heroikus érzései sűrűsödtek és ha a végzet ugy hozta volna, hogy a történet sodra visszafordul, Bocskay kardja, Bethlen Gábor buzogánya az összes magyarok közt bizony c ak az ő kemény kezében állott volna a legkeményebben és a legbiztosabban. Tisza István gvötrődött, de gyanúsítással, ármánnyal szemben hallgatott. — Hallgatott, mert hiszen politikájának magának az egész nemzetnek ez volt az életérdeke, de hallgatott azért is, mert jelszava volt: ;>Szeresdd hazádat ési ne monííd!!« Aminthogy hallgatott, mikor nemcsak ellenségeink, de itt benn is élet-halálra menő erőfeszítéseink közben, ilt szembe vele magyar emberek háborús uszítónak kiáltották ki őt. Egy szavával igazolhatta volna magát. Neki a nemzet érdekében hallgatnia kellett: kötelező volt a hallgatás munkatársaira is. De volt ellenfelei közt nem egy, aki tudta az igazságot és azok megtalálhatták volna a módját annak, hogy e nemzet kára nélkül, sőt éppen annak hasznára, megszólaljanak. — Hallgattak. Amikor már rég sirba tették volt Tisza Istvánt, akkor nyilt meg — Bécsben az igazság ajka. A geszti sírbolt ból"kinyúlt a Tisza István keze és csillagirással irta oda a sötét égboltra »ne bántsd a magyart!!« olyan, magasra irta, hogy oda ellenségeink keze fel nem kapaszkodhatík! És igazságunkat lehetetlen nem látni!! Ez az igazságunk, a mi legnagyobb erkölcsi erőnk most is, amikor végkép ki akarnak bennünket fosztani. Tisza István volt minden magyarok közt a legférfiasabb magyar, ő volt a férfias, magyar erények legragyogóbb, legideálisabb megtestesítője, ö róla legendákat költeni nem szükséges!! Tisza megvetette a hazugságot — minden hazugságot megvetett. Igazságot keresett!! És ha az ő igazságai egyszer mind napfényre kerülnek, ő lesz históriánk leglegendásabb alakja!! .... Tisza István emlékén borongva, sokszor olvasom Széchenyi és Zrínyi Miklós írásait. Most a karácsonyi ünnep csendjében forgatván Zrinyi egyik könyvét, a török és német ragadozások közt vergődő de azért ármány és önzés és cselszövés praktikáiban forgó nemzet sorsán kétségbeesett Zrinyi, a Bécs "által gyanúval terhelt, itthon cserbe hagyott és szivében mélyen elkeseredett nagy magyar következő szavait, szinte lélekborzongató szavait olvasom: »Szegény magyar nemzet, annyira juFővárosi művészek fellép- ^ ^fitf g

S| g Kaiéban. tével reggeli 4 óráig tartó