Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-29 / 295. szám

1925. december 29 pjmKÍTDDEK 5 KÖZGAZDASAG A vágóhídi vér felhasználásáról Ma, amikor csonka hazánk értékei javarészétől megfosztva, a pusztulás sivár képét mutatja és amerre csak nézünk mindenhol a végtelen nagy nyomor és lerongyolódás: minden alkalmat és módot meg kell ragadnunk, hogy ezen kétségbeejtő helyzeten segíthessünk. És ezért ne azon keseregjünk, hogy a világháború következtében mit vesztettünk el, hanem azt nézzük, hogy mink maradt meg, amiből nem ugyan hanggal és könyökkel, hanem szaktudással és verejtékes munkával arany értékeket kovácsolhatunk. Ha nyitóit szemmel szétnézünk várme gyénkben, ugy számos, eddig elhanyagolt és figyelemre alig méltatott kincses bányákat találunk, ahol milliókat érő energiaforrások vannak parlagon, kihasználatlanul. Ezúttal a vágóhíd jainkon termelt és ki nem használt vér értékesítéséről szeretnék egyet-mást elmondani. Mindenekelőtt a friss vér vegyi összetételét kell ismernünk, mely Kőnig szerint a következő: 80.82 százalék viz, 18.12 százalék fehérje, 0.18 zsír, 0.03 százalék szénhidrát és 0.85 százalék hamu. Ezzel szemben a sovány marhahúsban 7550 viz, 20.50 fehérje, 2.80 zsir és 1.20 percent hamu van. Az elsőrendű sertéshúsban viszont 57.40 viz, 17.65 fehérje, 24 zsir és 0.95 rész a hamu. Ha most tudjuk, hogy táplálóanyagainkban a legértékesebb, de egyben a legdrágább is a fehérje, ugy a vágóhídi vért, mely gazdag fehérje tartalommal bn\ a többtermelés szolgálatába kell, hogy állítsuk. Régente a kinaiak az állati vért általános gyengeségnél orvosi gyógyszerül használták A szarvasmarha vagy, juhvér emberi félelemre éppen olyan jó, ha izfetesen el van készítve, mint a sertésvér. Es a vágó hídi vert a legfontosabhb élelmiszereink i>e, a kenyérbe is felhasználják. A németeknél a véreshurka nagyon kedvelt és keresett élelmiszer és nem bélbe töltik, nehogy ezzel is drágítsák, hanem légmentesen zárható kisebb-nagyobb dobozokba teszik, amelyeket üresen vissza vásárolnak. A nagy drágaságra való tekintettel nálunk is feltérnének ilyen olcsó népélelmezést szolgáló huscsarnokok, de még bódék is megfelelnének, ahol a véreshurka es kocsonya mellett több más olcsó hentesárut és zsigereket stb. vehetnének. A vágóhídi vér a sertéshizlalásnál is jól felhasználható. Hanem mivel nagy fehérjetartalmánál fogva nehezen emészthető, ezért magában vagy nagy adagokban az állat nem birja sokáig és mint mondani szokták — hamar megcsömörlik. A vért az angol fajta, úgynevezett gyorsfej lődésü hússertés értékesiti a legjobban. A legtanácsosabb tehát ilyen sertéseket befogm mégpedig 3 hónapos malackorában és 3—4 hónapig hizlalni. Dorner Béla szerint egy 30 kgr-os malacnak &z első hónapban naponta és darabonként 15 kgr. árpadara és a következő hónapokban mindig 0.5 kgr-mai több, ugy, hogy a negyedik hónapban már naponta és darabonként 3 kgr. a daraszükséglete. A vérből pedig naponta és darabonként csak 1 kgr-ot adhatunk. Az ilyen sertés husa izletességénél fogva mint csemegeáru világkereskedelmi cikk. Hogy csak a prágai sonkára hivatkozzam, melyért 1904-ben 2,940,658 i R ment ki tőlünk, mig a magyar sonkáért csak 80,100 K jött be. A' híres prágai sonkával vetekedő ízléses és zamatos sonkát a mi henteseink is tudnák készíteni, de elég megfelelő anyaguk nincs. Tehát kevesebbet szidjuk a cseheket, de annál több gyorsf ej lődésü malacot neveljünk és hizlaljunk, hogy a prágai sonkáért se kelljen a pénzünket a cseheknek adni. A kifejtett angol sertés már zsirra is hizlalható. A vágóhídi vért a baromfiak is jói értékesitik, ugy hogy a gyors husszaporutat mellett még a tojáshozamukat is emeli A németek a vérben, ami nyáron nagyon könnyen megy, kukacokat, pondrókat termelnek és ezeket is a baromfiak etetésére használják. A vágóhídi vér halastavakban haletetésre is használható. A nyíregyházi közvágóhíd mellett erre alkalmas hely is volna. Nagyon természetes, hogy ezirányban a Nyirvizszabályozó Társulat és a Halkisérleti állomás véleménye volna elsősorban is kikérendő. Annyi bizonyos, hogy a vágóhíd közelében az Érfolyóbói nagyon szép halakat szoktak kifogni, amelyek ott bő eleséget találva, elég nagyra megnőnek. A vágóhídi vérből még vérlisztet és festéket is készítenek, valamint trágyakészitésre is felhasználják. A háború folyamán Galícia nagy részét bejártam és a folyók közelében épült lengyel földesurak falusi kastélyainak a parkjában majdnem mindenütt voltak halastavak. Viszont bő alkalmam volt arrói is meggyőződést szerezni, hogy a vizierőt ugy Galíciában, mint Tirolban a fo Ivók mellett épült malmok, darálók hajtására és villanyvilágításra stb. használják feL Nekünk a vágóhíd volna egy ilyen energiaforrásunk, ahol a vért több más melléktermék és hulladékkal a vágóhíd tartozékát képező olcsó huscsarnok, sertéshizlalda. baromfitelep, halastó, trágyatelepen stb. tudnánk jól értékesíteni. — Es e helyett még magával a vágóhíddal sem törődünk és a vért még trágyának sem tudjuk becsületesen feldolgozni, mert közvágóhidjainkon és nem mellette egyszerű trágyagödrök és nem gondozott trágyatelepek vannak. Ez a nemtörődöm ség, mellyel a vágóhidak iránt viseltetünk, ma bünszámba megy, melyet a vágóhídi értékek ki nem használása csak fokoz. Itt a 12 óra, hogy végre jobb belátásra jussunk és minden város, minden község a törvényes követelmények mellett erkölcsi kötelességének ismerje, hogy, a közvagóhidjával, mint szülő az édes gyermekévei törődjék. Vegyünk példát a verejtékező németektől, akik a többtermelést már békében is meghatványozták és ma pedig egy Németországot beutazott gazda mondja: a lehető legnagyobb erőfeszítéssel igyekeznek az emberi tökély legmagasabb fokára emelni, hogy az általuk föltétlenül szükségelt kalöriamennyiséget előtudják állitam. A vágóhídi vért is a többtermelés szol gálatába állítva termeljünk hát mi is, még pedig mint ok, mentül több kalóriát, a mellyel szervezetünket füthetjük és odatőrékedjünk, hogy ezzeL a fűtőanyaggal magát mindenki olcsón és bőven elláthassa!! Es ha ez az idő elérkezik, akkor lesz a magyarnak igazi karácsonya, amely egyben Nagymagyarország feltámadását 'is fogja jelenteni. H. v. Pk. 10638—1922. szám. Hirdetmény a háborúban eltűntek holttányilvánítási ügyében. A nyíregyházi kir. járásbíróság Pomázi Jánosné részéről a 28000—1919. I. M. számú rendelet és az ezt kiegészítő 30,000—1922. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Pomázi (Lukács) János, kótaji volt lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul Krasznay Sándor ügyvéd nyíregyházi lakost rendelte ki. Az eltűnt neve : Pomázi (Lukács) János, születési helye : Kótaj, születési ideje : 1879. dec. 21., szüleinek neve: Pomázi (Lukács) Bálint és Czirka Juliánná, házastársának neve : Szabó Johanna (lakik Kótajban), gyermekeinek neve : Márta és Ilona, az eltűnt foglalkozása dohánykertész, utolsó lakóhelye : Kótaj, ingatlan vagyona Kótaj községben ház és szőlő 100,000 korona értékben, bevonulásának időpontja 1914. év augusztus 1, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották: m. kir. 11. honvéd gyalogezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot 11. honvéd gyalogezred 6-ik század, katonai rendfokozata : szakaszvezető, utolsó tábori postaszáma: ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett: 1915-ben Przemyslben orosz hadifogságba esett és a hadifogságban két hét múlva tífuszban meghalt. A kir. járásbíróság felhiv mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életben létéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, igy különösen arról lenne tudomása, hogyi az eltűnt a fent jelzetf időn tul még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyílván nitás kérdésében határozni. Nyíregyháza, 1922. október 29. napján. Dr. Hajtmann s. k., kir. jbiráA kiadmány hiteléül: Lukács, irodatiszt. Pk. 10598—1922. Hirdetmény a háborúban eltűntnek holtányilvánitási ügyében. A nyíregyházi kir. járásbíróság Dobránsz ky Miklósné részéről a 28000—1919. I. M. számú rendelet és az ezt kiegészítő 30000— 1922. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Dobránszki Miklós kótaji volt lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindítja és az eltűnt részére ügygondnokul Stessel Szilárc? dr. nyíregyházi lakost rendelte ki. Az eltűnt neve : Dobránszki Miklós, születési helye. Kótaj, születési ideje: 1888 év, szüleinek neve : Dobránszki György és Tóth Juliánná, házastársának neve: Moldoványi Ilona (lakik Kótajban), gyermekeinek neve: Ilona és György, az eltűnt foglalkozása : földmíves, utolsó lakóhelye : Kótaj, Kótaj községben ingatlan vagyona van 10000 K értékben, bevonulásának időpontja : 1915. év az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották : cs. és kir. 65-ik gyalogezred, katonai rendfokozata közember, utolsó tábori postaszáma : ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyomaveszett: az orosz harctéren 1915. julius 9-én hősi halált halt. A kir. járásbíróság felhiv mindenkit, hogy abban az esetben, ha eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, igy különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent felzett időn tul még életben volt, cd a hirdetménynek a bi róságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében hajtározni. Nyíregyháza, 1922. október 24. Vr. 'Hajtman, sk., kir járásbiró A kiadmány hiteléül: Lukács, irodatiszt.