Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-22 / 291. szám

2 jíYiíarcDÉK 1921. decembeír 23. Ha kell, fegyverrel is megváltoztatjuk a trianoni békeszerződést. Baross János beszéde a mai nemzetgyűlésen. Budapest, december 21. Saját tudósitónktól. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky elnök. Az indemnttás vitája folytatódott. Első szónok Lovászi János. Csak az a nem zet lehet életképes a nagy világégés ütán — mondja — amelyikben meg van összetartás. Nálunk mást tapasztal, hiányzik a kölcsönös megértés, még a képvise lök között is vaunak, kik mandátumukat arra használják fel, hogy köztiszteletben álló férfiak ellen rágalmat terjesszenek. — Az adózás rendszerét kifogásolja. A gazdákat sokat molesztálják. Nem a terhek, hanem a sok zaklatás miatt panaszkodnak. A Pesti Hirlap vezércikkének hangját kárhoztatja, melyben a kisgazdákról azt irják ,hogy a nemzet közvéleménye el fogja őket seperni. A közvéleményt éppen a kisgazdák képviselik. A Rendtörvényre szükség van. A javaslatot elfogadja . Következő szónok Baross János. Nem zetet sohasem aláztak meg még ugy, mint a magyar nemzetet. Történelmi határaink háromnegyed részét elrabolták s ezáltal életképtelenné tették. Hogy mással ne is igazoljam, itt van a Magyar Államvasút, mely éppen a mai napon fogja redukálni a forgalmát, holott a többi államok most szaporítják a vasutak forgalmát. Gál Gaszton :A szalonkocsikat nem redukálják. Baross: A városi proletariátus helyzete a iegkétségbeejtőbb. A tisztviselőosztály eladta már mindenét, amit eladhatott csak azután az erkölcsei is el ne zülljenek. Ezután áttér a külpolitikai helyzet bírálatára s többek közölt ezeket mondja: Csak egyféle külpolitikai irányt szolgálhatunk s ez az irredenta külpolitika. Ha Ha megfigyeljük, hogy nií történt az utóbbi évben egész Európában azt találjuk, hogy a trianoni szerződés csak epizód a fajok nagy harcában. Legyünk tisztában azzal, hogy a csehek programmjukba vették a magyarság elpusztítását. Simán semmiesetre sem fog menni az ellene v51ó védekezés, de la k»Cl, meg keli magunkat védeni más módon is velük szemben. Rolhí stein: De modern eszközökkel. Grieger: Ha kell fegyverrel is!! ' Pikler: Miért irták akkor alá a trianoni békeszerződést? Mit ordítoznak? Nagy felzudulás tört ki Pikler e szavaira. Hogy lehet igy beszélni? Micsoda hang ez? Baross folytatja: A tervük az, hogy hogy Vad rablási ösztöneiket kielégítsék. Amikor pedig ezt a tervet "elkészítették, nagyon jól kalkuláltak. Először időt szakítanak arra, hogy az ország kétharmadré szét nyugodtan megemésszék s akkor az ott élő három és félmillió magyarral végeztek, jöhet Csonkamagyarország. A trianoni békeszerződésben levő gazdasági, jóvátételi és kárpótlási kötelezettségek elegendők arra, hogy Magyarországot teljesen megsemmisítsék. Ezt a politikát Prágából irányítják és pedig nagy távolbalátással, szemben a magyar politikával, melyben nem látjuk a távolbalátás politikáját. A magyar békedelegátusok is látták ezt a perspektívát s látták, hogy nem vol na rosszabb dolgunk akkor sem, ha nem irlák volna alá a békeszerződést, mert a meghunyászkodásnál jobb a nyilt ellenszegülés. Tudom, hogy két pontban bizott a delegáció s a nemzet s ez a Millerandféle kísérőlevél, mely a határkiigazitás igéretét hozta s a Saint-germani szerződés, mely a kisebbségek védelmére készült. A határkiigazitás megtörtént, már látjuk, hogy mit ér a kísér őlevél. A néprajzi jogok tekintetében semmi kiigazítás sem történt. Három és félmillió magyart szakított el tőlünk ez a szerződés, mélynek a váltóját pedig öt nagyhatalom girálta, becsületével irta alá. Nézzük, hogy a csehek milyen szabadságot adnak a kisebbségnek? A magyarság gazdasági és kulturális erejét tönkre teszik. A ruthéneknek autonómiát Ígértek s amikor azok azt követelték is, azt a feleletet adták rá, hogy akkor adnak autonómiái, ha kulturáiltabbak s érdemesek lesznek reá. Beszéde lapzártakor tart. — Eredeti k alapú jdonságok, modellkabátok Maibaum Mariska női kalap és konfekció üzletében Betblen-u. 1. az Ujságbolttal szemben. Tisztújítás az ügyvédi kamarában. Tize öt szótöbbséggel Márk Endrét választották meg elnöknek. Debrecenből jelentik: Tegnap folyt le a debreceni ügyvédi kamara tisztújító közgyűlése, melyet nagy érdeklődés előzött meg. Külö lösen azt várták nagy érdeklődéssel, hogy ki lesz az elnök. Két lista szerepelt a választáson, egyik a keresztény politikai felfogást valók listája, másik a liberálisok listája. Az elsőn Kőrössy Kálmán volt az elnökjelölt, az utóbbin Márk Endre nyugalmazott polgármester, kollégiumi ügyész. A választás eredménye az tett, hogy a liberálisok listája győzött; Márk Endre tizenöt szótöbbséggel került a kamara elnöki székébe. Az eredményt a debreczeni ügyvédek szavazata döntötte el, akik jő részükben Márk Endrére voksoltak, mig a kerülethez tartozó vidéki szavazatok jelek szerint a keresztény listára estek. * A tisztújító közgyűlésről az alábbi tudósítás számol be: A közgyűlést lü órakor nyitotta meg Szűcs Gézia dr., bejelentve, hogy az elnök Kőrössy Kálmán a budapesti országos ügyvédi kongresszuson van elfoglalva, megállapította, hogy a választást megelőzőleg minden törvényszerű intézkedés megtörtént, ezért a tisztújítás megejtésének semmi akadálya nincs. Ezután megalakították a szavazatszedő bizottságot, amelybe a közgyűlés RusZ ka István, Gábor Jenőt, Bige Gézát, Ludmány Jánost és Székely Jenőt választotta be. A szavazatszedő bizottság delegálása után a közgyűlés áttért a tárgysorozat kö Vetkező pontjának letárgyalására. Szilágyi Dezső és társai egy indítványt adtak be, amely szerint kérték, hogy a jövőben a rendes tagsági dijon felül annak 10 százalékát minden ügyvéd fizesse be a létesítendő önsegélyezési egylet céljaira. A választmány javasolta az indítvány elfogadását, amelyet a közgyűlés egyhangúlag megszavazott. Az ilyen módon befolyó évi 70 ezer koronából a választmány indokolt esetekben megfeielő mértékű segélyeket fog kiutalni az elhalt ügyvédek özvegyei és árvái részére vagy a szegény ügyvédek temetési kö tségeire. Indítványt adtak be Szilágyi Dezső és társai az ügyvédi irodai alkalmazottak kötelező biztositása tárgyában is. Rövidebb vita után a közgyűlés arra az álláspontra helyezkedve, hogy a Munkásbiztositó pénztártól a befizetett dijak fejében úgysem kapnának ellenszolgáltatást, mert azt az alkalmazottak rendszerint nem akarják igénybe venni — Szilágyi Dezső és társai indítványát elutasította. A szegedi és egri ügyvédi kamarák átiratának letárgyalása után Szűcs Géza dr. a közgyűlést berekesztette s kijelentvén, hogy a szavazatokat déli 1 óráig lehet leadni — a folytatólagos közgyűlés megnyitásának idejét délután 4 órára tűzte ki. A másik teremben fe állitolt urnák előtt megkezdődött a szavazás, amelynek megtörténte után a szavazatszedő bizottság hozzákezdett a szavazatok összeszámíálásához. A leadott szavazatok összeszám .látása azonban olyan nagy munkát adott, hogy azzal csak a jelzett időnél két órával később tudott elkészülni a bizottság. A folytatólagos közgyűlést 6 óra után néhány perccel nyitotta meg Szűcs Géza dr. és kihirdette a szavazás eredményét Leadtak összesen 407 szavazatot. Ebből azonban 28-at részint a titkosság megsértése, részint a szavazatok kétszeri leadása miatt megsemmisilett a bizottság. Az érvényes 375 szavazat közül az elnök választásnál 195 esett Márk Endrére, 180 pedig Kőrössy Kálmánra. Ilyen módon az ügyvédi kamara 15 szótöbbséggel: Mark Endrét választotta elnökévé. Helyettes elnök lett Hegedűs Jenő, titkár Mauthner Arthur, ügyész Szabó Ferenc, pénztárnok Nagy Sándor. Választmányi tagok: Erdőss József, Hódy Béla, Tóth Aurél, Szőllősi Dezső, Fráter Ernő, Kiss Ernő, Deutsch Adolf. A jövedelmi, hadinyereség és vagyonadó felszólamlási bizottságba rendes tagokul Markovics Elemért, Eisler Mórt, Ludmány Jánost, póttagokul Andor Dánielt, Julow Jenőt és Kertész Endrét választották be. Az Országos Ügy védi Gyám- és Nyugdíjintézet tagjai letlek: Kőrössy Kálmán tunyogi Szűcs Géza, Hegedűs Jenő, RuszkaIstván, Fráter Ernő, Szabó László, Berkv József és Kiss Ernő. Vegyes bizottsági tárgyalás Nyiregyházá . Nyíregyháza, december 21. A Nyir idék tudósítójától . Nyíregyházán a honvédlaktanya, huszárlaktanya és a csapatkórház javil ,i munkálatainak költségei kérdésében vogyesbizottsági tárgyalás kezdődött meg A bizottság megállapítja az eddigi javításuk és az ezután végzendő tatarozások költségeinek elosztódását. Az eddig végzett j ivilások költségei a honvédelmi koimáry a volt közös hadügyi kormányt terhelik mig a román megszállás alatt okozott k irok a jóvátételbe számittatnak be. A bizottság csütörtökön • este félbeszakítja a tárgyalásokat s a jövő héten folytalja. A vármegye részéről Virányi Sándor vármegyei főjegyző, a város részéről Szohor Pál főjegyző, a honvédelmi kormány rémány részéről Novotny Jenő mérnök, a katonai épitési osztályt Vitéz Gálócsy Árpád altanácsnok, a vármegyei törvényhatósági bizottságot Osgyáni József, a városi képviselőtestületet Pisszer János képviseli a bizottságban . Jön! Hfl—Rfl—FI Jön!