Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-01 / 274. szám

2 [hfftmtüím 192$. december 1. Számolja ki mindenki a jótékonysági adóját és fizesse be a városi adóhivatal pénztárába. A városi Horthy-akciő ügyében a polgármester felhívása az adófizető polgárokhoz. Nyíregyháza, november 30. A' Nyir,vidék tudósítójától. A városi képviselőtestület az ország kormányzója által megindított inségenyhitő akcióban való részvétel céljából megszervezte a helyi in&égakciót és elhatározta a jótékonysági pótadó kivetését és beszedését A városi adóhivatal ez időszerint áz állami adók és váltságok kivetési és beszedési munkálataival van nagy mértékben elfoglalva. Ezért a jótékonysági pótadó kivetéséhez hozzáfogni nem tud. A reánk zuduit tél miatt a szegények segélyezés^ nem várhat, az arra rászorult Ínségesek támogatása igen sürgős feladat. Mivel pedig a jótékonysági pótadó kiszámítása olyan egyszerű, hogy azt ktevés ki vétellel mindenki ki tudja számítani és befizetni, a város polgármestere meleghangú felhívásban fordul az adófizető polgárokhoz, hagy a nyomor enyhítésének i sürgős és közérdekű céljára való tekintettel jótékonysági pótadójukat számolják ki és mielőbb önként fizessék be ti város adóhivatalba . I. A földadót fizető polgárok holdanként annyiszor 16 koronát fizetnek, ahány korona kataszteri tisztajövedelmük esik egy holdra. Ez alól adómentesek, kiknek kataszteri tiszta jövedelme 50 koronát meg nem hátad . II. A kcres|eu adót fizető polgárok kereseti adójuknak kétszeres összegét fizetik. Akiknek azonban kereseti adójuk 200 koronát meg nem halad, adómentesek. III. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok jótékonysági pótadójuk címén adóalapjuk ötszörös összegét fizetik. A polgármester azzal végzi felhívás,át, hogy hiszi és reméli, hogy az adózó polgárok önkéntes adóbefizetése gyorsan lehetővé fogja tenni az ínség és nyomor enyhítését. Szabolcsvármegye szabadoktatási titkára a nyíregyházi áll. tanítóképző intézet ifjúságáról. Nyíregyháza, november 30. A Nyirvidék tudósítójától . A vasárnap délutáni ifjúsági egyesületi műsoros előadással kapcsolatban Pillér József szabadoktatási titkár a következő levelet intézte szerkesztőségünkhöz. Tekintetes Szerkesztőség!! A helybeli áh. tanítóképző ifjúságának mult vasárnapi szerepléséről a !Nyirvidék tegnapi számában már tájékoztatta a közönséget midőn az Ifjúsági Egyesüllet nagyon szépen sikerült műsoros délutánjáról beszámolt. Engedje meg a tek. Szerkesztőség, hogy erre visszatérve, magáról az Egyesület jelentőségéről mondhassak még néhány szót. Teszem ezt azért, mert a képző növendékeinek ezen dicséretes fellépése Sokkal többet jelent, mint a társadalom más elemeiből regrulálódott műkedvelők szereplése, mert ebben a mozzanatban azon tény nyert kifejezést, hogy az iskola megtalálta a kapcsolatot az élettel. Itt az ifjúság nem várja be, mig ő kiléphet az életbe, hanem hívó szavával még az iskola falai közül kiszól s ő hivja magához a gyakorlati életet, hogy kölcsönösen tnegismerkledjenek, hogy a szellemi és érzelmi kapcsolat láncszemeit egymásba fűzzék. Ez a kapcsolat hiányzott a múltban szakiskoláink és a gyakorlati élet között és tatán nagyrészt erre vihető vissza, hogy népkutturánk az iskolák küszöbén belül maradt, nem követte kint az életben a népet s most, mikor a társadatomban utat igyekszünk nyitni népkuLturánk folya matának, annyi sok nehézséggel kell találkoznunk. Az ifjúság előadásán jelenlévő nagyszámú laikus közönség taláncsak élvezett, gyönyörködött a műsor művészies számaiban, de én emellett megláttam a mozzanatban a felnőttek oktatására előkészítő gyakorló iskolái ,megláttam kicsillanni azt a fénysugárt, mely előre bevilágítja az ifjú tanitógárda életútját, melyet élethivatása szerepében meg fog tenni. A nép és néptanító ezen az uton találnak egymásra s együtthaladva, nem kerülhet népünk! (altéyelygések hullámainak sodrába. Ebből a szempontból méltatom én a tanítóképző növendékeinlek ez irányú törekvését és méltatom az intézet szellemét, a vezető Testület pedagógiai munkásságát, mellyel egész tanítót, az iskola falain kívül is helyt álló népnevelőt nevel a nemzetnek. Az ilyen iskolák állanak hivatásuk magaslatán. Vagyok tisztelettel: Nyíregyháza, 1922. nov. 29. Pillér József, népművelési titkár. Sikerre vezet a városi tanács cipőakciója. Kik adtak ujabban a szegény gyermekek téli cipőjére. Nyíregyháza, novembier 90. A Nyiryidék tudósítójától. A városi tanács cipőakciójára változatlan kitartással folyik a gyűjtés. Városunk társadalmának minden nemes ügyet támogató egyesei, pénzintézete sietnek a hivó szóra s terójják jÓszivük önkéntes adóját. A több lüzáz cipő, illetve csizma nem is várathat sokáig magára, mert az idén szokatlanul korán beállott a nagy hideg s már most nagy azoknak az iskolás gyermekeknek száma, akik cipő hijján kénytelenek otthonmaradni. Mindazok akik adakoznak a cipőakcióra, a kultúrát is támogatják, amikor számos gyermek iskolába járásának biztosításához járulnak hozzá. Az ujabb adományok a következők: 10000—10000 koronát: Szabolcsi közgazdasági takarékpénztár, Szabolcsi Hitelbank, 5000 koronát: Nyíregyházi általános hitelintézet, 2000 koronát: Búzás István, 1500 koronát: Papp Lajos, 1000 koronát: Kaszás György és Bukovinszky András tanyabiró: 400 koronát: Glück Je nő. 1 pár csizmát: Patronyák Lajos, 1 pár cipőt Szakács Lajos,, 5 pár cipőre való bőrt: Breuer és Kiss. A f. hó 19-én felemelt helyárakkai tartott mozielőadásokból befolyt: Apolló mozgótót 3955, Diadal mozgótól 4190 K, Városi mozgótöt 3200. Cipőbélésre vásznat adtak: Ungár Lipót, Práger és Domány, Preisz Bertalan Klein Armrn és társa, Molnár L'ajos, Staub József, Stein 1. Simon, Misjelbach Gábor, Havasi Lajos, Schvarcz Dezső,, Klafter Márkusz, Kovács Ernő, Kreisler Sirnon utóda, Zöldhelyi László Krámer és Klein, Hartos Lajos, Lenhorn Sándor,, Guttmann Márton, Irányi Sándor, Fodor Ferenc, Stem Sámuel, Schneck Henrich Vajda Jenő, Fisch Hermán, Landau Bernát, Blum J. Emil, Klein Hermán, Szilágyi Barna, Gara Adolf, Manheimer Simon, Lichtenberg Sándor, Blumberg József, Kiss Károly, Deutsch József,, Hartman Márton, Kemény Ignác, Freund Zsigmond és Kolin Ignác . , Legszebb férfi fehérnemű mérték utinkészül | FARAGÓ uridivat ücletében Nyíregyháza, Zrinyi Ilona u. 4. SSüütíJSiat A Nyírség, mint az őskori művelődés bölcsője. Beigazolják Jósa András elméletét. A Nyirség dicsőséges emlékezetű őstörténésze: Jósa András dr. évtizedekkel ezelőtt hirdette s tudományosan be is bizonyította azt az álláspontját, hogy a Nyirség mint az ősember egyik települő helye a nyugati úgynevezett hallstadti kultúrától teljesen függetlenül oly magasfoku műveltségi fokra emelkedett, mely egyáltalában nem áll alatta a nyugati népek egykorú művelődési szánvonalának. Dr. Jósa András e kissé merésznek látszó állítását annak idejében a magyar tudományos világ meglehetős kételkedéssel fogadta, dacára annak, hogy azt súlyos tudományos érvekkel s a Szabó les vár megye területén talált őskori emlékekkel tudta igazolni. Az utóbbi évek tudományos kutatásai mindinkább igazolták a Nyirség e régi kultúrájának önállóságáról szóló tudományos tételt s legutóbb az Országos Magyar Bégészeti Társulatban is döntő bizonyitéku jelentést terjesztett elő e kérdésrőt egyik neves régész: Ba:ia Lajos. A Nyírség szélén :a közeli Bodrogkereszturon ez év folyamán nagyobb szabású régeszeti ásatást rendeztek, melynek eredménye nagyszámú őskori edény, cserép és bronztárgy lett. A leletek alapján Balla Lajos beigazoitnak tekiriiti Jósa András tételét, hogy a nyugati hallstadti kulturátói nemcsak függetlenül fejlődött ki a Nyirség magasfoku művelődése, hanem azt korban még meg is előzte. E tudományos megállapítások folytán a Nyirség évezredek előtti művelődésének kérdése inemcsak a hazai, hanem a külföldi régészek komoly figyelmére és érdeklődésére is számithat. Egészen valószínű, hogy a jövőbein ez a kérdés még sokat fogja foglalkoztatni a tudományos köröket s a szabotcsmegyei Jósa Muzeum értékes darabjai mint döntő bizonyítékok fognak e kérdésben szerepelni. í • Hfp. Az iparosok táviratban kérték a blokkrendszer elhalasztását Nyíregyháza, november 30. A Nyirvídék tudósítójától . Nyíregyháza iparosai a blokkrendszer életbeléptetésének elhalasztása érdekében elhatározták, hogy azt táviratban kérik az illetékes minisztériumtól. A távirat el is ment s azt kérik az iparosok bbenne, hogy az Országos lpargyülésig, december 3-ig halassza el a miniszter a blokkrendszer életbeléptetését, amelyet különösen a borbély, hentes és pék iparosok tartanak keresztülvihetetlennek.