Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-14 / 259. szám

1921 novpmbe'* 14. Erkölcsi kilengések. Nyíregyházán nyilik meg az első szabolcsi népfőiskola. Szabolcsvármegye történetét lapozgatva, sok háborús feljegyzést találunk. En e feljegyzések közül a háborúk szülte lezüllött erkölcsi viszonyokat kisérlem meg a mai ugyancsak háború utáni meglazult erkölcsi állapotokkal összehasonlítani. Előre is mondhatom, hogy nincs semmi uj a nap alatt és csak a mult ismétlődik azzal a különbséggel, hogy akkor az erkölcsök jobban el voltak durvulva és hogy minden faluban akasztófa volt. A tolvajokat, rablókat és fosztogatókat a hóhérral pálcáztatták meg, vagy (agyonkövezésre ítélték, vagy pedig feliakasztották. Tehát akkor a botozás egyike ,volt a legenyhébb büntetéseknek. KáUo wárosa 1650-ben a lélekrontókat és káromkod ókat kalodába záratta, 1699-be.n pedig a paráznákat megvesszőztette, majd petdíg halállal büntette. A török fogságból hazakerülő férjjel bizony megtörtent, hogy a családi tűzhelyet feldúlva találta, mert a feleség időközben másnak lett az asszonya. A válások napirenden voltak, dle a családi élet nagyobb mérvű meglazulása azért inkább csak az alsóbb néposztályoknál fordult elő. A lcS-ik században az erkölcsi élet ismét nagyon aláhanyatlott. Nagykállóban az akasztásoknak se szeri, se száma és az akkori vármegyeháza börtönéül szolgáló pincehelyiségek állandóan teíve voltak. Nagy port vert fei 1732-ben nádfői Krültay János nejének, ifjabb To'Ivay Borbálának az esete, akit férje, hűtlenség, vagy a régi irás szerint másokkal folytatott gonosz praktika miatt pallosjoga alapján a kisvárdai vár udvarán kivégeztetett. A hóhér bárd elrettentő példjául vármegyei muzeumunkban van. Ezeket olvasva, okvetlen szembetűnik, hogy az erkölcsi eltévelyedéseket a múltban sokkal szigorúbban vették és büntették, mint a jelenben. Most inkább öz árdrágítókra jár rá a rudl, de csak .ujabban, még pedig a bolbüntetés szórványos alkalmazásival a szó legszorosabb értelmében. 1693-ban a vármegye az árakat be nem tartó kereskedőket 12 bottal és az árucikkek elkobzásával büntette. A mai kor emberét inkább a pénz esése, a valuta emelése és nem az erkölcsi elet sülyedése foglalkoztatja. De ennek is meg van a maga magyarázata. Régente az élet nem volt ilyen nehéz és kinteljesi, mint ma, mert élelem volt bőven és az igények is egyszerübek voltak. Dr. Kállay Tibor pénzügyminiszterünknek sikerült pénzünk esését a lejtőn megállítani, ami óriási horderejű, mert hiába a pénz a rugója mindennek és mert ennek az értéke mélyen alászállt és nagyon ingadozó volt, azért a buzaértékre tértünk át. Vajha akadna egy másik nagy férfiú, aki az erkölcsi érzület további romlásának gátat vetne és erkölcsi értékmérőül valóban a keresztény erkölcsöt fogadnák el, tíie nem csupán szóval, hanem minden cselekedetünkben ez volna a "zsinórmértékünk: akkor szivesebben nélkülöznénk és hatványozottabb erővel dolgoznánk, mert a mindnyájunkat összetartó kapocs nem sár, hanem cement volna. Lehet, hogy ha az anyagiakban a bu zaérték állandósul, az erkölcsi cementértékhez is eliutunk. H v. — Eredeti kaiapujdonságok, modellkabátok Maibaum Mariska női kalap és konfekció üzletében Bethlenu. 1. az Újságból ttal szemben. Nyíregyháza, november 13. A Nyirvidék tudósítójától. A kir. katonai helyőrség agilis parancsnokságának kezdeményezéséből kifolyólag f. é

vi november hó 15-én nyilik meg az altisztek és legénység köréből önként jelentkezett 60 hallgató részére az első népfőiskola. Tanterve a következő: Erkölcstan. — Fogalmazás. Alkotmánytan. Hazai földrajz. Hazai történet. Természettudományok (term. rajz, term. tan, vegytan,) Szám tan. Szociológia, A tanfolyam 4 hónapig tart, hetenként 8 oktatási órával. Előadók a tisztikar erre vállalkozó tagjai. Tanfolyam végeztével a hallgatók vizs(gát tesznek és bizonyítványt kapnak. örömmel adunk hirt a népkultura ez uj intézményéről, remélve, hogy a polgári társadalom körében is megmozdulnak az erők hasonló irányú tevékenységre. Ez alkalmat használjuk fel arra, hogy a népfőiskolák feladatát és célját szervezetének módozatát rövidl vázlatban körvonalazzuk. Az az akció, mely a szabadoktatás elnevezés alatt megindult, a népfőiskolák szervezését is programmjába vette. Célja ezen továbbképző tanfolyamoknak intézményesen fejleszteni és mélyíteni a népkultúrát. Nálunk ezen irányzat úgyszólván még ismeretien, ezért bizonyos idegen kedéssei fogadják, bár megcsonkított hazánk egyes vármegyéjében, már itt, ott megkezdte az úttörő munkát, kezd! ismertté lenni s kihatásával mindinkább több és több barátot és hallgatót gyűjt ma ga köré. Ismerve Szabolcsyármegye közönségének a kultura iránti fogékony érzékét, feltehető, hogy itt is népszerűségre fogj találni. — Mindenesetre kívánatos volna, hogy elsősorban megyénk székhelyén, Nyíregyházán szervezte tn ének ilyen népfőiskolák az egyes testületek által, illetve ezeknek és a városi közönség hozzájárulá sával minél nagyobb számban. Igy az iparosok részére az Ipartestület, az iparos ifjúság részére a Gutenberg Kör, a kereskedő ifjak részére a Kereskedők Köre, a gazdaközönség részére a Gazdlakör volna hivatva ezen tipusu iskolákat megszervezni, illetve fenntartását biztosítani, amihez az állam is hajlandó volna bizonyos méretű támogatást nyújtani. Ezen továbbképző iskoláknak hallgatója lehet 15 éven felül — további korra való tekintet nélkül mindenki, aki a továbbképzés szükségességét önmagjában fel ismeri s bizonyos anyagi áldozatra is kész önmaga javára. Ha elgondoljuk, hogy testi igényeinek kielégítésére a legmesszebbmenő áldozatokat is képes a legtöbb ember meghozni, akkor megállapíthatjuk, hogy okosabb beosztással előbbi igényeinek mertékelésévei, második »énjémek«, szellemi, értelmi és erkölcsi életének gondozását is lehetővé teheti egy kis férfias erős akarattal. Az egyes egyedek fejlett kulturális nívója biztosítja a nemzet kulturáltságának

1 emelkedettségét is, tehát nemcsak önmaga, de hazája iránt is kötelezettséget teljesít az, aki minden alkalmat megragad! arra, hogy önmagában továbbképzéssel az »embert« minél tökéletesebbé tegye s bővebb ismeretszerzéssel ugy önmagának mint nemzetének minél több jót tudjon tenni. Mivel pedig ezen továbbképző tanfolyamok működésére legalkalmasabb idő a hosszú téli esték időszaka, itt a tizenkettedik óra, hogy megszervezéséhez hozzá fogjunk. A vármegyei szabadoktatási bizottság titkári hivatala szolgálatra készen áll, ez ügyben bármilyen irányban tájéikoztalást nyújt, a szervezési munkálatokban szívesen részt vesz, ha az illetékes testületek ez irányban felkeressék a vármegyeház épületben (38. sz.) alatt. Miként értesültünk Nyírbátorban Bálintfy és Papp Gedeon iskolai igazgatók indítottak ilyen tanfolyam létesítése iráni mozgalmat, úgyszintén B ű dszentmih ál von. is hasonló mozgalom indult meg. Egész Keletmagyarország uri közönsége figyelte Szabolcs nagy agarászversenyét. A verseny résztvevői a jótékonyságért. Nyíregyháza, november 13. A Nyirvidék tudósítójától. A Szabolcsvármegyei Agarász Egylet folyó évi versenye a nagyháboru előtti kereteket is meghaladó látogatottság m

!ellett folyt le e hó 6., 7. és 8-án. » A vármegye előkelő társaságán kívül úgyszólván egész kelet Magyarországi uri közönsége nagy érdeklődéssel kisérte a verseny előkészítését ezen oly nagv számban jelent meg, hogy a vendégek elhelyezése a rendezőséget a legnagyobb feladat eíe állította. A versenyen mindvégig részt vett Rakovszky Iván belügyminiszter ur, Nyíregyháza város nemzetgyűlés^' képviselője és azáltal, hogy a három napig tartó versenyt naponta 5—6 lovat lovagolva, állandóan lóháton töltve a legnagyobb figyelemmel követte a változatos sportot, bizonyságot tett az agarászat iránti érzelméről és izig-vérig lovas emjoer voTiáröl. f November hó 5-én este a Korona- j szálló éttermében ismerkedési estre gyül- } tek össze a szabolcsvármegyei agarász egylet tagjai és a beérkezett vendégek, ezt I követőleg a szálló kistermében foíyt l« a nevezés és az uj tagok, köztük Rakovszky Iván belügyminiszter urnák a vármegyei agarász egylet kebelébe való felvétele. November 6-án kezdődött a verseny a királytelki uradalom tartóján, melyet a Dessewffy grófok a legnagyobb kész séggel bocsátottak az egyesület rendelkezésére. 30 agár lett benevezve és vett is részt a versenyen, amely a gyönyörű őszi i

(jő által is keüivezően befolyásolva az egyesület vezetőségének Gencsy Albert elnök, Orosz Miklós, Kállay Emii alelnökök valamint dr. Lázár Ferenc egyleti titkár szakavatott és körültekintő rendezése és személyes vezetése folytán felejthetetífcefn élvezetet szerzett az agarás,zat, különösen első nap sohasem látott nagyszámban összegyűlt híveinek. A verseny harmadik napján lefutás alá kerülő billikom futás báró Molnár Viktor meghívására a Dessewffy hitbiz>ományhoz tartozó Nagyszállás tanyán folyt le, mely után a megjelent társaság a szívélyes házigazda újonnan épült kastéPETIIGVJLTS és EVA MAY ma a a Városi Szinház flozgóban.