Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-11 / 257. szám

n Sárosak a nyíregyházi utcák. Meg keli kezdeni a kövezési munkálatokat. 1925. november 11. Nyíregyháza, november 10. Saját tudósítónktól. Amig Nyíregyháza főutcáiról el lehet mondani, hogy rendesen kövezettek, addig ez épen seggel nem vonatkozhatik a mellékutcákra és egyes, terekre, amelyek élénken emlékeztetnek a régi jó táblabírák idejebeii dágványos, venldlégmarasztó Utakra. Ezeken az utcákon agyig sülyed a kerék s a lovak iimkszakaditáig húzhatják a legkönnyebb kocsit is. Sáros időben nem is lehet kapni fuvarost ezekre az utcákra, mert a legerősebb muraközi lovak sem bírnak keresztülgázolni a rettenetes sártengeren. A Horthy-inségakcióval kapcsolatban most vármegyeszerte megindultak a munkálatok az országutak javítására, illetve uj utak építésére. Amit békében nem

1 lehetett megcsinálni, azt megcsinálják most. A dombrádi ut már javában készül. Hevenyészve lefektetett iparvágányon szál litják és rakják cspmókba a legkiválóbb minőségű gránitkockákat, amelyeket kisebb darabokra törés után útépítésre használnak fel. Nyíregyházán is meg kellene kezdeni egyes utcáknak a kikövezését. A város legszebb része, a Dessewffy és Károlyi terek két oldalán elvonuló nyílegyenes utak iesős időben teljesen járhatatlanok. Ugyanilye nek a hosszú Deák Ferenc-utca, Rózsa-utca, Bujtos-utca, nem is beszélve a Hatzeltérről, Virág-utcáról s az újonnan keletkezett városrészek utcáinak sárlengeréről. Ezt az állapotot'meg keli szüntetni. Ha másként nem lehet megoldani a kérdést, a háztulajdonosok álljanak össze és csináltassák meg a kövezetet. Méterenkin,t mindössze 2000 koronába kerülne az Ut, amelynek megépitése után házuk értéke is emelkednék s elérhetnék végre azt hogy házukat a teherrel megrakott jármüvek esős időben is megközelíthetnék. — Mindenesetre klel valamilyen megoldást találni, hogy ez a lehetetlen állapot minél előbb megszűnjön . • Hisszük, hogy a legmagasabb helyről útnak indult fen költ szó utat talál mindannyiunk szivébe s amikor az vármegyénk! főispánjának tolmácsolásában a novemberi nagy hangversenyre irányítja figyelmünket, máris biztosította annak a szent célnak szolgálatába álló müvészestnek fényes sikerét. Nyíregyháza társadalmának az országos ínségakcióban való részvételét egy nagyszabású hangverseny vezeti be. A legjelesebb fővárosi művészek jönnek Nyíregyházára. Dr. Kállay riiklós főispán a Horthy-akció javára rendezendő hangversenyről Virányi Sándor vármegyei főjegyző a társadalom részvételéről. Nyíregyháza, november 10. A Nyirvidék tudósítójától . A nemzet áldozatkészségében megnyilatkozó egysége, a Horthy Miklós őfőméltósága hivó szózatára való impozáns válaszadásként jelentkező cselekvések napról-napra gazdagabb sora immár kétségtelenné teszik, hogy a nyomorral való titáni küzdelemben Csonkamagy anors,zág diadallal veszi ki a részét. A napokban az országos inségakció központi szerveinek képviseletében fővárosj hírlapírók jártak [Nyíregyházán, ahol egy nagyszabású és sikerében előreláthatóan páratlan jótékonycélu hangversenynek vetették meg alapját. A hangverseny napján, december 17-én a főváros legkiválóbb művészei jönnek Nyíregyházára, hogy egy, a fenség erejével ható monumentális műsorral toborozzanak egybe mindenkit, akinek a nemes szociális kötelességekért hevülő igazán hazafias hire van. A nagyszabású hangverseny a nyíregyházi társadalom első egységes felvonulása lesz az inségakció lobogója alatt. j A december havi nagy est jelentősége tudatában keressük fel Virányi Sándor vármegyei főjegyzőt, aki közölte mim katársunkkal

; hogy a hangversennyel kapcsolatban Kallay Miklós főispán, mint a vármegyei Horjthy-inségakció bizottságának elnöke felhívást intéz a város társadai mához. A vármegye főjegyzője a következőiket mondotta munkatársunknak: Szabó lesvár megye törvényhatósága a folyó év szeptember hó 16-án tartott rendkívüli közgyűlésében foglalkozott a kormányzó ur őfőméltósága nemes szívű kezdeményezésére megindult országos ins|égenyhitő mozgalommal és hagyományos, minden szép és nemes, közérdekű célért lelkesedni tuid3ó, bőkezű áldozatkészséggel rendelte el és tette meg e nagyjelentőségű jótékony mozgalom sikere érdekében helyesnek tartott intézkedéseit. A törvényahtóság egyetemének ezekben az intézkedésekben megnyilvánult példátlan áldozatkészsége, a nagy állami szociális és emberbaráti célok szolgálatára hivatott mozgalom iránt tanúsított megértése azonban természetszerűleg nem zárja ki, hogy a vármegye lakosságiának a jó es nemes ügy iránt fogékony minden tagja társadalmi uton is mindent meg ne tegyen, ö siker érdekében. Ugy értesültünk, hogy a közel jövőben, még e hó folyamán neves művészek egy hangverseny keretében művészetük, tudásuk legjavát bocsátják a nemes cél szolgálatába s meg vagyunk róla győződve, hogy a vármegye és város lelkes, hazafias közönsége a legmelegebb érdeklődéssel fogja a művészi vállalkozást támogatni, amelynek sikere érdekében a vármegye főispánja, mini a vármegyei Horthy bizottság elnöke ezúton is a következő sorokban fordult a vármegye közönségéhez: A Kormányzó ur őfőméltósága kezdeményezésére megindult és a vármegye törvényhatósága által a f. évi szeptember 16-án tartott közgyűlésen a legnemesebb áldozatkészséggel felkarollt inségenyhitő mozgalom sjkerének előmozdítására dec. hóban neves művészek közreműködésével tartandó hangverseny erkölcsi és anyagi támogatását melegen ajánlom a vármegye közönségének figyelmébe. , Nyíregyháza, 1922. november 10. Kállay Miklós főispán, a vm. Horthy-bizottság elnöke. 1922. november 11, 12, 13, 14. szombat, vasárnap, hétfő, kedd Csókvásár ! Bródi és Leitner egyfelvonásos operettje. | Az Intim Kabaréban. Nyersanyag és szénhiány miatt nem fejlődhet a magyar ipar, Budapest, november 10. Saját tudósítónktól . A trianoni szerződés valósággal megbénította a széles perspektívákat nyújtó virágzó gyáripart. A gyárak iiajgyrészét elvesztette az ország, de a megmaradt gyárak üzeme is megbénult, mert a feldolgozandó nyersanyagok termőhelyei és a gyárak közé odaékelődött a határ. Elveszítve szénbányáinkat és a különféle iparágak üzemeiben feldolgozandó érc és egyéb nyersanyag termőhelyeket, importált szénnel behozott nyersanyagok feldolgozása lehetne csak a megmaradt ipari vállalatok feladata, amire azonban a szállítási dijak, vámok és a tarifális differenciák miatt aligha vállalkozhatnak sikerrel. A magyar gyáripar úgyszólván csak azokra az iparágakra csökkent, melyek idehaza termelhető nyersanyagokat dolgoznak fel. így tehát a mezőgazdasggjal kapcsolatos gyáripar ma a fejlődésképes és okszerű mezőgazdaság mellett malom, cukor és textiliparunk szép jövő elé tekinthet. — A gyáripar mai helyzetéről kérdést intéztünk Fenyő Miksa dr.-hoz a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökéhez, aki munkatársunknak a követke zőket mondota: — A megcsonkított ország nem igen bővelkedik természeti kincsekben, legalább is olyanokban nem, amik ezidőszerint kihasználatlanok. A nemrég felfedezett bajai földgáz források kitermelésjét angol tőkecsoport kötötte le. Általában a magyarországi földgázát az angolok monopolizálták, amit nekik még az 1920-ban megkötött földgáz-szerződés biztosit. A többi természeti kincsek kihasználási joga igy a borsodi szénbányáké — magyar kezekben van. — A meglehetősen szegény gyáriparunk kifejlesztése — ezektől függetlenüií — nagyobb perspektivákat tár a külföldi tőke elé. Ma gyárak hazai tőkével nem' igen alakulnak. A honi tőke inkább a tőzsdére koncentrálódik. A külföldi tökévei; alakuló gyárvállalkozásokat főként a nyersanyag hiány akadályozza. Az eddig üzemben lévő gyáraink is azelőtt a furcsa helyzet előtt állanak, hogy a nyersanyagukat külföldről kénytelenek beszerezni. A másik dolog a s,zénkérdés. Magyarország összes gyárainak technikai működése a szénre van bazirozva. A mérhetetlenül drá ga külföldi szén, aminek árához igazodik az utóbbi időben a jóval gyengébb minősíégü hazai szén is, nagyban eme'i az előállított cikk árát és óriási költséggel terheli meg a vállalatokat. Emellett még nezze meg a Gutenberg Kör HORTHY a városháza nagytermében