Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-07 / 253. szám

2 JNMmwém' 1924 novemb*»jr 7. A maoyar kormány elég erős arra, hogy megaka­dályozzon minden felforgató forradalmi törekvést. Rakovszky Iván belügyminiszter Nyíregyházán. A belügyminiszter a magyar fascísmusról. — Politikai éá srazdas gi helyzetünk. A munka és a kereskedelem erkölcse. Nyíregyháza, november 6. A Nyirvidék tudsóitójától. Rakovszky Iván belügyminiszter, váro­sunk nemzetgyűlési képviselője szombaton este Nyíregyházára érkezett, hogy a vasár­nap délelőtt tartott népgyűlésen nyilatkozzék választói előtt az aktuális politikai és gazda­sági kérdésekről. A miniszter érkezése elé az iránta rendithetetlen bizalommal viseltető választók örömmel áthatott várakozással néz­tek s ugy a vasárnap délelőtti kihallgatásu­kon, mint a Korona nagytermében lefolyt nagyszabású népgyűlésen élénken megnyilat­kozott a belügyminiszter és -választói között mindinkább mélyülő kölcsönös bizalom és szeretet. A belügyminiszter ezalkalommal, mint azt vasárnap délelőtti beszédében kifeje­zésre is juttatta, nem beszámoló tartása céljá­ból jött választókerületébe, hanem abból a célból, hogy a közötte és választói között létrejött bensőséges kapcsolatot személyes érintkezés utján erősítse és választóinak lel­kes buzdításából erőt merítsen a reáváró to­vábbi küzdelmekre. Rakovszky Iván belügyminisztert az ál­lomáson a késő éjszakai órákban Dr. Kál­lay Miklós főispán és majtényi Kiss Sándor államrendőrségi tanácsos várták. A minisz­ter kíséretében Dr. Jékey Ferenc min. titkár, Kállay Tamás, Szabó Sándor, Erdőhegyi La­jos, Nánássy Andor nemzetgyűlési képvise­lők érkeztek Nyíregyházára. Fogadás a vármegyeházán. Vasárnap már a reggeli órákban megélén kült a vármegyeháza, ahol egyesek és testü­letek gyűltek egybe, hogy a belügyminiszter előtt kihallgatáson jelenjenek meg. A kihall­gatás reggel 9 órakor kezdődött és délelőtt 11 órakor ért végett. Az állomásparancsnok­ság nevében Mys ezredes, a vármegye képvi­seletében Mikecz István alispán és Virányi Sándor főjegyző, Nyíregyháza város nevében dr. Bencs Kálmán polgármester és Szohor Pál főjegyző tisztelgett a belügyminiszternél. A nyíregyházi egységes párt részéről Dr. Sasi Szabó László és Kardos István jelentek meg a miniszter előtt. Az árvaszék megoldásra váró kérdései ügyében Péchy Gyula és Dr. Szesztay Zoltán, az Ipartastület és az Iparos ifjak Önképző Egyesülete érdekében .Pisszer János ipartestületi elnök, a város szénellátása ügyében Komáromy Károly villanygyári igaz­gató, a Hadröá képviseletében Ferenczy Ist­ván ügyvezető-igazgató, a Kereskedelmi Al­kalmazottak Egyesülete nevében Pázmányi Péter, a Szabolcsvármegyei Általános Tanitó egyesület kérelmei érdekében Szabó Pál el­hök, a Bessenyei Kör ügyeiben Mikecz Dezső udv. tanácsos, elnök vezetett küldöttséget Rakovszky Iván belügyminiszter elé, aki az egyesületek képviselőin kivül számos magán­kihallgatásnak is helyt adott. A miniszter elé terjesztett kérelmek valamennyije a köz ér­dekében vár sürgős megoldásra s a belügy­miniszter nemcsak hogy a legszivélyesebben, hallgatta meg az előterjesztett legyeket, ha­nem a felvetett kérdések megoldásában való részvételét s a kérelmek gyors elintézését is kilátásba helyezte. Tizenegy órakor véget ér­tek a kihallgatások. Ekkorára zsúfolásig imegtelt a Korona nagyterme, ahol Rakovszky Iván belügyminisztert a lelkes szeretet ová­ciójával fogadta a több száz főnyi hallgató­ság. 1 Népgyűlés a Koronában. A nagyterem pódiumán elhelyezett asz­talt mellett Rakovszky Iván belügyminiszter, Dr. Kállay Miklós főispán, Dr. Sasi Szabó László, az egységes párt elnöke, Szabó Sán­dor tiszalöki, és Nánássy Andor nagykállói nemzetgyűlési képviselők foglaltak helyet. A nagygyűlést Dr. Sasi Szabó László nyitotta meg. A választók sokezerje nevében hálás köszönettel, forró lelkesedéssel, ragasz­kodó szeretettel köszöntötte a választókerü­letében megjelent belügyminisztert, aki or­szágos gondjai között is időt szakított arra, hogy választói előtt megjelenve nyilatkozzék (ebben a bel- és külpolitikai tekintetben egya­ránt súlyos jelenben az aktuális kérdésekről Köszönti a megjelent nemzetgyűlési képvise­lőket is. A megnyitó elhangzása után a jelenlévők éljenétől kisérve emelkedik szólásra Rakovsz­ky Iván belügyminiszter és a következő beszé­det intézi a népgyűléshez : Nem azért jöttem, hogy be. számolót tartsak Mélyen tisztelt Uraim!! Három hónapja mu!t, hogy Nyiregjy­háza város közönsége meg/tisztelt á biza­lomnak azzal a legnagyobb és legmegtistz­telőbb megnyilatkozásával, amely férfit érhet és csekélységemet a város i nép viselő jévé megválasztotta. (Éljenzés.) Három hónapja műit ennek. Ez alatt a három hónap alatt a politikában oly fontos események nem fordulhattak elő, hogy az a bizonyos programm, amelyet an nak idején itt a város közönsége előtl ki­fejteni alkalmam volt, módosulhatott vol­na, azon nagyobb változtatásokat kivánt volna, parancsolt volna, a sors és a bekö­vetkezett események. Mégis eljöttem ide, önök közé, nem azért, hogy beszámolót tartsak, mert hiszen erről a rövid időről beszámo­lót tartani nem tudok, de azért, hogy itt bizalmas együttlétben mélyítsem a közöttünk fennáló barátságot, azért, hogy itt minden nagyobb külső formalitás, minden ünnepélyes forma nélkül, bizalmas eszmecserében cseréljük ki gondolatainkat, hogy ezáltal is közelebb jöjjünk egymáshoz és ezáltal én is erőt merítsek az önök rémé nyeből, bizalmából a jövendő munkára. Nagyon helyesen és bölcsen mondotta a közgyűlés elnöke, hogy a politikus erejét megacélozza, elhatározását megerősíti az a bizalom, amellyel a kerület képviselőjé­hez fordult. Én tudom, hogy Önök, mint félig! idegent választottak meg engem és azért kétszeresen nagynak, fenségesnek, megha­tónak érzem azt a bizalmat, amellyel megtiszteltek és ezért tartom kétszeresen kötelességemnek azt, hogy ezt a közöttünk megszületett barátságot minden eszköz­zel továbbra is ápoljam. (Éljenzés.) Nem beszámolót akarok tartani, nem egy nagy szabású szónoklattal akarom itt igénybe venni az önök idejét, hanem mint barát a baráttal szemben, kötetlen, egyszerű formában szeretnék röviden megemlé­kezni azokról a problémákról, amelyek a magyar hazát ma érdeklik. A kormány két malomkő között. Kétféle csoportjáról a kérdésnek sze­retnék beszélni, az egyik a szó szoros ér­telmében vett i politikai kérdések csoportja, a másik pedig ' i a gazdaság kérdéseknek i-gazán trögy és ma a legfontosabb terü­-lete. Áíiii a politikai kérdést illeti, a ma­gyar kormányzat, az egységes pártnak a mai politikája, egyáltalán a komo'y embereknek az a nagy csoportja^ amely az ország jöven dőjét jelszavaktól menteden bel­sőleg hordja szivén, két malom­kő között küzd ma. Két eTentétes irány, két tu'zó irányzat mutat­kozik ma a magyar közé clben és én őszintén megvallva csak dicséretére tudom felhozni a kormánynak és a kor­mánypárt politikájának azt, hogy mind a két szélsőség, túlzás ma a kormány politikájával szem­ben áll. Egy olyan politikai irányzat, amely ha­zafias felelősségérzettől, hazafias lelkiis­merettől vezetve a bölcs és arany közép­úton akar haladni, mindig ki van téve annak, hogy két oldalról, jobbról és bal­ról ellenségeket talál magával szemben. De éppen az, hogyha a túlzott irányzat kriti- , zá'ja, kifogásolja egy kormány munkáját, ez bizonyítéka annak, hogy ez a kormány, az a kor­mányzat, az a politikai irányzat a bök'S mérséklés nyomdokain jár. Jelmezbe öltözött irányok. De minálunk ezek a túlzó irányok jelmezbe öltöznek, cifra, hangzatos jelsza­vak mellé bújnak és nem árulják el a maguk címeiben az irányzatuk kifejezésé­ben azt a valódi belső tartalmat, amely az ő politikai törekvésük megett elrejtőzik. Jelmezt vesz magára a baloldali irányzat, amelyik liberális blokk alatt támadja a kormányt és akar politikát csinálni. — Mert mit értenek széles e világban és mit értettek évtizedek és évszázadok alatt a liberalizmus jelszaván. Értették az arisz­tokratizmuson, a messzemenő születési jogon való érvényesülés ellen folytatott po litikát. Értették azt, hogy a honpolgárok tehetségük, az általuk elvégzett és telje­isitett feladatok és kötelességeik arányában érvényesülhessenek, nyilvánítsák akaratu­kat a közéletben. Ezeknek az érdemeknek és ezeknek a tehetségeknek a következmé­nyeképpen mindenki egyformán juthasson el az állami élet legmagasabb polcaira. Ma az az irányzat, amely magát liberális­nak nevezi egészen más uton halad. Magyarországon liberálisnak ne­vezi'magát a z a politikai irányzat amc'yet széles e világon radika­lis e s felforgató irányzatnak szo­kás nevezni. (Ugy van.) Hatalmi sztrájkok. Én a munkásság szervezkedését a legna­nagyobb tisztelettel kisérem figyelemmel ésso hasem tudnék arra az álláspontra helyezkedni, hogy erőszakos eszközökkel kell megjaka­dályozni azt, hogy a dolgozó néprétegek a maguk anyagi sorsának megjavítására szervezkedjenek és törvényes eszközök ke­retén belől a maguk sorsán segíteni akar­janak. Ezzel szemben mit látunk a ma­Ma este uj műsor a Modern Kabaréban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom