Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)
1922-11-07 / 253. szám
2 JNMmwém' 1924 novemb*»jr 7. A maoyar kormány elég erős arra, hogy megakadályozzon minden felforgató forradalmi törekvést. Rakovszky Iván belügyminiszter Nyíregyházán. A belügyminiszter a magyar fascísmusról. — Politikai éá srazdas gi helyzetünk. A munka és a kereskedelem erkölcse. Nyíregyháza, november 6. A Nyirvidék tudsóitójától. Rakovszky Iván belügyminiszter, városunk nemzetgyűlési képviselője szombaton este Nyíregyházára érkezett, hogy a vasárnap délelőtt tartott népgyűlésen nyilatkozzék választói előtt az aktuális politikai és gazdasági kérdésekről. A miniszter érkezése elé az iránta rendithetetlen bizalommal viseltető választók örömmel áthatott várakozással néztek s ugy a vasárnap délelőtti kihallgatásukon, mint a Korona nagytermében lefolyt nagyszabású népgyűlésen élénken megnyilatkozott a belügyminiszter és -választói között mindinkább mélyülő kölcsönös bizalom és szeretet. A belügyminiszter ezalkalommal, mint azt vasárnap délelőtti beszédében kifejezésre is juttatta, nem beszámoló tartása céljából jött választókerületébe, hanem abból a célból, hogy a közötte és választói között létrejött bensőséges kapcsolatot személyes érintkezés utján erősítse és választóinak lelkes buzdításából erőt merítsen a reáváró további küzdelmekre. Rakovszky Iván belügyminisztert az állomáson a késő éjszakai órákban Dr. Kállay Miklós főispán és majtényi Kiss Sándor államrendőrségi tanácsos várták. A miniszter kíséretében Dr. Jékey Ferenc min. titkár, Kállay Tamás, Szabó Sándor, Erdőhegyi Lajos, Nánássy Andor nemzetgyűlési képviselők érkeztek Nyíregyházára. Fogadás a vármegyeházán. Vasárnap már a reggeli órákban megélén kült a vármegyeháza, ahol egyesek és testületek gyűltek egybe, hogy a belügyminiszter előtt kihallgatáson jelenjenek meg. A kihallgatás reggel 9 órakor kezdődött és délelőtt 11 órakor ért végett. Az állomásparancsnokság nevében Mys ezredes, a vármegye képviseletében Mikecz István alispán és Virányi Sándor főjegyző, Nyíregyháza város nevében dr. Bencs Kálmán polgármester és Szohor Pál főjegyző tisztelgett a belügyminiszternél. A nyíregyházi egységes párt részéről Dr. Sasi Szabó László és Kardos István jelentek meg a miniszter előtt. Az árvaszék megoldásra váró kérdései ügyében Péchy Gyula és Dr. Szesztay Zoltán, az Ipartastület és az Iparos ifjak Önképző Egyesülete érdekében .Pisszer János ipartestületi elnök, a város szénellátása ügyében Komáromy Károly villanygyári igazgató, a Hadröá képviseletében Ferenczy István ügyvezető-igazgató, a Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete nevében Pázmányi Péter, a Szabolcsvármegyei Általános Tanitó egyesület kérelmei érdekében Szabó Pál elhök, a Bessenyei Kör ügyeiben Mikecz Dezső udv. tanácsos, elnök vezetett küldöttséget Rakovszky Iván belügyminiszter elé, aki az egyesületek képviselőin kivül számos magánkihallgatásnak is helyt adott. A miniszter elé terjesztett kérelmek valamennyije a köz érdekében vár sürgős megoldásra s a belügyminiszter nemcsak hogy a legszivélyesebben, hallgatta meg az előterjesztett legyeket, hanem a felvetett kérdések megoldásában való részvételét s a kérelmek gyors elintézését is kilátásba helyezte. Tizenegy órakor véget értek a kihallgatások. Ekkorára zsúfolásig imegtelt a Korona nagyterme, ahol Rakovszky Iván belügyminisztert a lelkes szeretet ovációjával fogadta a több száz főnyi hallgatóság. 1 Népgyűlés a Koronában. A nagyterem pódiumán elhelyezett asztalt mellett Rakovszky Iván belügyminiszter, Dr. Kállay Miklós főispán, Dr. Sasi Szabó László, az egységes párt elnöke, Szabó Sándor tiszalöki, és Nánássy Andor nagykállói nemzetgyűlési képviselők foglaltak helyet. A nagygyűlést Dr. Sasi Szabó László nyitotta meg. A választók sokezerje nevében hálás köszönettel, forró lelkesedéssel, ragaszkodó szeretettel köszöntötte a választókerületében megjelent belügyminisztert, aki országos gondjai között is időt szakított arra, hogy választói előtt megjelenve nyilatkozzék (ebben a bel- és külpolitikai tekintetben egyaránt súlyos jelenben az aktuális kérdésekről Köszönti a megjelent nemzetgyűlési képviselőket is. A megnyitó elhangzása után a jelenlévők éljenétől kisérve emelkedik szólásra Rakovszky Iván belügyminiszter és a következő beszédet intézi a népgyűléshez : Nem azért jöttem, hogy be. számolót tartsak Mélyen tisztelt Uraim!! Három hónapja mu!t, hogy Nyiregjyháza város közönsége meg/tisztelt á bizalomnak azzal a legnagyobb és legmegtistztelőbb megnyilatkozásával, amely férfit érhet és csekélységemet a város i nép viselő jévé megválasztotta. (Éljenzés.) Három hónapja műit ennek. Ez alatt a három hónap alatt a politikában oly fontos események nem fordulhattak elő, hogy az a bizonyos programm, amelyet an nak idején itt a város közönsége előtl kifejteni alkalmam volt, módosulhatott volna, azon nagyobb változtatásokat kivánt volna, parancsolt volna, a sors és a bekövetkezett események. Mégis eljöttem ide, önök közé, nem azért, hogy beszámolót tartsak, mert hiszen erről a rövid időről beszámolót tartani nem tudok, de azért, hogy itt bizalmas együttlétben mélyítsem a közöttünk fennáló barátságot, azért, hogy itt minden nagyobb külső formalitás, minden ünnepélyes forma nélkül, bizalmas eszmecserében cseréljük ki gondolatainkat, hogy ezáltal is közelebb jöjjünk egymáshoz és ezáltal én is erőt merítsek az önök rémé nyeből, bizalmából a jövendő munkára. Nagyon helyesen és bölcsen mondotta a közgyűlés elnöke, hogy a politikus erejét megacélozza, elhatározását megerősíti az a bizalom, amellyel a kerület képviselőjéhez fordult. Én tudom, hogy Önök, mint félig! idegent választottak meg engem és azért kétszeresen nagynak, fenségesnek, meghatónak érzem azt a bizalmat, amellyel megtiszteltek és ezért tartom kétszeresen kötelességemnek azt, hogy ezt a közöttünk megszületett barátságot minden eszközzel továbbra is ápoljam. (Éljenzés.) Nem beszámolót akarok tartani, nem egy nagy szabású szónoklattal akarom itt igénybe venni az önök idejét, hanem mint barát a baráttal szemben, kötetlen, egyszerű formában szeretnék röviden megemlékezni azokról a problémákról, amelyek a magyar hazát ma érdeklik. A kormány két malomkő között. Kétféle csoportjáról a kérdésnek szeretnék beszélni, az egyik a szó szoros értelmében vett i politikai kérdések csoportja, a másik pedig ' i a gazdaság kérdéseknek i-gazán trögy és ma a legfontosabb terü-lete. Áíiii a politikai kérdést illeti, a magyar kormányzat, az egységes pártnak a mai politikája, egyáltalán a komo'y embereknek az a nagy csoportja^ amely az ország jöven dőjét jelszavaktól menteden belsőleg hordja szivén, két malomkő között küzd ma. Két eTentétes irány, két tu'zó irányzat mutatkozik ma a magyar közé clben és én őszintén megvallva csak dicséretére tudom felhozni a kormánynak és a kormánypárt politikájának azt, hogy mind a két szélsőség, túlzás ma a kormány politikájával szemben áll. Egy olyan politikai irányzat, amely hazafias felelősségérzettől, hazafias lelkiismerettől vezetve a bölcs és arany középúton akar haladni, mindig ki van téve annak, hogy két oldalról, jobbról és balról ellenségeket talál magával szemben. De éppen az, hogyha a túlzott irányzat kriti- , zá'ja, kifogásolja egy kormány munkáját, ez bizonyítéka annak, hogy ez a kormány, az a kormányzat, az a politikai irányzat a bök'S mérséklés nyomdokain jár. Jelmezbe öltözött irányok. De minálunk ezek a túlzó irányok jelmezbe öltöznek, cifra, hangzatos jelszavak mellé bújnak és nem árulják el a maguk címeiben az irányzatuk kifejezésében azt a valódi belső tartalmat, amely az ő politikai törekvésük megett elrejtőzik. Jelmezt vesz magára a baloldali irányzat, amelyik liberális blokk alatt támadja a kormányt és akar politikát csinálni. — Mert mit értenek széles e világban és mit értettek évtizedek és évszázadok alatt a liberalizmus jelszaván. Értették az arisztokratizmuson, a messzemenő születési jogon való érvényesülés ellen folytatott po litikát. Értették azt, hogy a honpolgárok tehetségük, az általuk elvégzett és teljeisitett feladatok és kötelességeik arányában érvényesülhessenek, nyilvánítsák akaratukat a közéletben. Ezeknek az érdemeknek és ezeknek a tehetségeknek a következményeképpen mindenki egyformán juthasson el az állami élet legmagasabb polcaira. Ma az az irányzat, amely magát liberálisnak nevezi egészen más uton halad. Magyarországon liberálisnak nevezi'magát a z a politikai irányzat amc'yet széles e világon radikalis e s felforgató irányzatnak szokás nevezni. (Ugy van.) Hatalmi sztrájkok. Én a munkásság szervezkedését a legnanagyobb tisztelettel kisérem figyelemmel ésso hasem tudnék arra az álláspontra helyezkedni, hogy erőszakos eszközökkel kell megjakadályozni azt, hogy a dolgozó néprétegek a maguk anyagi sorsának megjavítására szervezkedjenek és törvényes eszközök keretén belől a maguk sorsán segíteni akarjanak. Ezzel szemben mit látunk a maMa este uj műsor a Modern Kabaréban.
