Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-29 / 272. szám

1925, november 29. A lakásínség megszüntetése. Tisztában Lehetünk azzal, hogy a la­kásínséget lakásrendeletekkel és lakáshi­vatalokkal megszüntetni nem fogjuk. — Ezt mondotta Bet nlen István gróf minisz­terelnök hódmezővásárhelyi beszédében. A lakásínség megszüntetése csak házépí­téssel lehetséges. A házépítés azonban ad dig meg nem indulhat, mgi azok, akik házakat akarnak építeni, nem biztosak ab­ban, hogy tőkéik kamataihoz juthatnak, A miniszterelnök beszédéből Láthat­juk, hogy a kormány semmiféle kényszer intézkedést nem szándékozik alkalmazni a házépítés terén, azt tisztán a magántevé kenység körébe utalja, nem ugy, mint a hogyan ezt a successiós államokban és másutt is megtették Erre egyébként kö­vetkeztetni lehet a beszéd ama részéből, amely a kivételes hatalom közeli megszűn­téről szól. A »Baross Szö vétség« első kongresz­szusán, amelyen igen tekintélyes számban Jelentek meg az érdekeltek, egyik előadó tárgyalván az építkezések megindításá­nak " kérdését, határozati javaslatában szintén nem szólott a kényszer rendszabá­lyok alkalmazásáról, előadásában pedig egyenesen állást foglalt ellene, azt célrave­zetőnek nem találta. Ezekből folyólag azt kell hinnünk, hogy a lakásépítés valahogyan mégis csak kellene, hogy meginduljon. Ha külső kényszer nincs, akkor belső kényszertől űzetve. Ámde. itt a nagy tévedés. Mert ha a miniszterelnök maga ís el­ismeri, hogy a kellő rentabilitás hiányá­ban nincs remény az építkezés megindul tára, akkor a megfelelő kamatozás biz­tosítására kellene törvényes intézkedéseket tenni. Ámde a most benyújtott lakásügyi törvénytervezet épen ezeket a biztosítéko­kat nélkülözi és kimerül azokban az intéz­kedésekben, amelyeket eddig a lakásügyi rendeletek foglaltak magukban és csak a törvény alapján kiadható miniszteri ren­deletek lesznek hivatottak a lakások sza­bad forgalomba hozatalára intézkedéseket tenni. Vagyis tehát éppen az a biztosíték marad meg hiányként, amely a megfelelő kamatozást garantálhatná. A kamatozás biztosítása azonban a mai viszonyok között nem lehetséges. •— Nem pedig azért, mert a lakóház, mint a mindenkor becsüLetes hajlék, még akkor is, ha az bérház, nem hozhat magasabb kamatozást, mint a normálisát, azt, ame­lyet a békében is hozhatott. Amig a béké­ben a betétkamatláb 4—5 százalékot tett, ia lakóház legfeljebb 6 százalékot kamato­zott és csak akkor ennél többet, ha sike­rült olcsó amortizációs kölcsönnel megter­helni az ingatlant. Ez esetben a tőkének az a része hozott magasabb kamatot, amely az ingatlan tulajdonos saját tőkéje volt. Ma, talán kötéllel sem lehet fogni Olyan bolondot, aki "megelégednék évi 6—7 százalék kamatozásával tőkéjének, a mikor spekulációra bocsátva azt, heti egy, sőt két-három százalékot is szívesen fizetnek a spekulánspk. Nohát ilyen bo­lond nincsen. Hol van tehát az a belső kényszer, a melv lakóházba fektetni ingerelné a tő­két? A leghatározottabban kijelenthetjük, illetve megállapíthatjuk, hogy a tőkés ma gánépitő tevékenység megindulására ma még semmiféle hatóerő nem működik közre. Tehát várni, remélni, óhajtani és jósolgatni az épitőkedv megindultát, de annak impulzust nem adni, ka kell kény­szer alkalmazásával is, a gyenge várakozó Legszebb KALAPOK FARAGÓ urídivat üzletében Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 4. politika álláspontja lehet csak. Már pedig ezzel semmire sem megyünk ebben a la­kásinséges világban. Van azonban valami vigasztaló. Ez pedig az, hogy a kormányzat le akarja törni a tőkének azt a horribilis kamatoztatását, amely a koronaromlásra spekulál. A bankóprés megállítása és szüneteltetése, sőt teljesen működésen kí­vül hozalala ez. Igaz ugyan, hogy a tőke ennek hatása alatt, az árfelsrófolásnak azt a módját kí­sérli meg, hogy pénzbőségét kezd han­goztatni. De éppen itt kell azután kellő éberséggel lenni, hogy az árfel­l,ajtás ne sikerüljön. Mert ha a pénzbőség hangoztatásával és a pénzkínálat növeke­désével nem fog sikerülni az árak felhaj­tása, akkor a spekulációnak egyelőre vesa tett csatája van, akkor az áraknak le keli szállania a pénzmennyiség nívójára és ez veszteséggel kell, hogy járjon. Ekkor re­mélhető lesz az, hogy a tőke a lakásépítés kevésbbé rentábilis, de még mindig elfo­gadható területére helyezi át működését. Lassú folyamat lenne ez nagyon!! Van azonban az épitőkedv megindítá­sának másik módja ís. Ez drasztikus ugyan, de hatásos. — Semmi más, mint a kényszer. Ugy, mint azt a csehek, oláhok és a szerbek is csi­nálták. Nem halna belé senki, de lakás lenne e kényszer nyomán. Gondoljuk el, hogy minő hálásak len­nének ma azok,, akiket két esztendővel ezelőtt kényszeritettek volna lakásépítésre I ha akkor alkalmazita volna a kormány a | kényszerrendszabályokat. Minő könnyen fizetnék ki ma, az akkor esetleg felvett kölcsönöket. Hisz ma tizedrész annyit kel­lene kifizetni, az akkori kölcsönért, nem: ugyan számokban kifejezve, hanem való­ságos belső értékben. Tessék megkérdezni azokat, akik ak­kor önszántukból építettek. Nem-e azt mondják, hogy ők akkor olcsón, építették. Pedig valóságos értékben akkor sem volt olcsóbb az építkezés. De, ha kölcsöntőkén igénybevételével építettek, akkor ezeket A kölcsöntőkéket ma, fütyülve fizeti ki fc legtöbb ember. Sajnos, akkor épen. ugy irtóztak * kényszertől mint ma és akkor épen ugy fázott mindenki a kötelezettségektől, mini mostanában. Nos tehát. A lakásínséget valóban nem lehet másként megszüntetni, mini építkezéssel. A diagnózis már régtől fog­va igen jó. De a gyógyításra javalt várako­zó állásfoglalás igen rossz medikameaitum, ma épen ugy, mint volt azelőtt több esz­tendő óta. Meg van ugyan a beteg, változatlan a betegség is. Az idő, sokszor jó doktor. De aa operáció halálos kimenetelű semmi esetr% sem lehet. A lakásínség megszüntetése, csak la­kásépítő kényszer utján »javalt* a Jelen esetben. Higyje el mindenki!! Más segítség nincs 1! Pisszer János. A szén ára elérte a vilagparitást. A villanytársulat igazgatója nyilatkozik az egységár ujabb emelkedéséről. Nyíregyháza, november 28. Saját tu­jdósitónktol . > A nyíregyházi villanytelep áramszol­gáltatása már hetek óta kifogástalanul mü kődik, aminek oka a szénellátás zavarta­lanságában keresendő. Rakovszky Iván Nyíregyháza város képviselőjének köz­benjárására egyszersmindenkorra bizto­sítva van a nyíregyházi villanytelep szén­ellátása s igy a hosszú tél folyamán nem­csak az egész éjjeli világítás elé nem fog­nak akadályok gördülni, hanem a folyto­nos Inappali áramszolgáltatás révén áz ipari üzemek Is zavartalanul működhetnek aminek gazdasági jelentőségét fölösleges hangsúlyozni. A villanytelep szénenátás,a, valamint az egységárak iránt érdeklődtünk Komá­romy Károly igazgatónál, aki a követke­zőket mondotta: A villanytelep szénenátasa telje­sen megfelelő. A kiutalt mennyiséget hiánytalanul és pontosan megkapjuk, amiért hálával tar­tozunk Rakovszky képviselő urnák. A va­súti tarifa ujabb emelkedése azonban azt eredményezte, hogy a Bzénárafe elérték a világ paritást Egy métermázsa borsodi szén ma a bá­nyában 450 500 korona, sőt van olyan fajta szén is, amelynek métermázsája az 500 koronát is meghaladja. Ha pénzünk jelenlegi értéke stabilizálódik, akkor a szén ára is megszilárdul. Természetes és kézenfekvő dolog, hogy fl yiHamos egységárak is igazod­ni fognak a szénparitáshoz. ami sajnos ujabb megterhelését jelenti áz áramfogyasztó közönségnek, de viszont el­kerülhetetlen lépés a villanytelep üzemé­tiek rentabilitása szempontjából. A vi 11 amostársu latnak nem áü mód­jában egyéb üzemanyagok és a niunka­3érek drágulása folytán előáflott "diffe­renciát a fogyasztóközönségre áthárítani. Például a gépolaj ára kilogrammonként Í00 korona, a közönséges tisztító gyapoté >edig, amellyel ja gépeket ápolják és a gépház keramit padlójáról letörlik a lecsÖ pögött olajat, kilónként 800 koronálja ke­rül. Ezek azonban csak egyes kiragadott példák a többi számtalan közül. A legközelebbi egységár 16—17 K lesz hektowaitórankénl, de ez az ár most már véglegesnek tekint­hető addig, míg a korona stabilizálás!» tart. Csak kuriózumképen emlitem meg, liogyi jalíejgkisebb áramszámláié ma 6000 koronába kerül s ezért a régi fogyasztó­nak 5 korona, újnak 20 korona havi bér* számítunk föl. Ha tekintetbe vesszük, hogy békében 1 arany korona volt a vil­lamos óra bérlete, a mostani bérösszeg aránytalanul kevés és számba sem jöhet az akkori bér mellett. Hogy szemléltető módon érzékeltes­sem az ez év január óta havonkint meg­állapított szénárakat és ezzel kapcsolat­ban a villamosáram egységárát, az erre vonatkozó táblázatot itt közlöm: A szén ára v»Jf a villamostelepein tni­termázsánként: januárban 112, februárban 107, márciusban 104, áprilisban 107, má­jusban 110, juniusban 117, juHJusban 169, augusztusban 245, szeptemberben 358, ok­tóberben 403, novemberben 500 korona. Az egységár vo't hckto wattórankint: januárban 340, februárban 330, már­ciusban 330, áprilisban 340, májusban 350, juniusban 370, julius,ban 530, augusz­tusban 750, szeptemberben 800, október­ben 1250, novemberben 1650 fillér. Eddig tart Komáromy Károly igazgja tó nyilatkozata. Mi pedig nem mondha­tunk egyebet, mint, hogy legokosabban cselekszik mindenki, ha takarékoskodik aa árammal, ha már a villamostársulat sem­miképen sem térhet ki az ujabb egység­áremelés elől. Végeredményben mégis csak kényelmes állapot, ha van villa­nyunk, mely nappali fényt ad, nem mint a petróleum, vagy gyertya, mely füstöt és rossz szagot terjeszt s még hozzá jóval drágább az agyonszidott vi 1 any világitás­tiál . , j

Next

/
Oldalképek
Tartalom