Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-25 / 269. szám

2 1922. mvemb -t 25. A világ gazdasági krízisét csak a békeszerződések revíziója szüntetheti meg. A győztes államok fizessenek jóvátételt a legyőzötteknek. — Hagyarország megmentése Európa érdeke. — Bársony Elemér v. miniszter magyarorszíg gazdasági válságáról. Budapest, november 24. A kritikussá váló gazdasági helyzet szanálási módjára vonatkozóan hasábjainkon megkezdett ankét során kérdést intéztünk Bársony Elemér v. miniszterhez aki a jelenlegi válság enyhítésének és meg' oldásának előfeltételeire vonatkozóan a következőket mondotta munkatársunknak; — Közgazdasági életünk leromlásának és annak, hogy az állam és társadalom teherbíró képessége szinte naprólnapra csökken, első és legfontosabb oka a trianoni békeszerződés, amihez az egész világon tapasztalható gazdasági krízis és belpolitikai életünk sivársága csak mint ujabb veszedelem járul. Hazánk régi határai között gazdaságilag is ideális szerves egészet alkotott. Ezt inegbontani nem lehet anélkül, hogy íi katasztrófa be ne következzék. Egy ország amelyet megfosztanak azoktól a természeti kincsektől, amelyektől függ gazdasági életének vérkeringése és ereje, egy ország, iuhetyet megfosztanak azoktól a természeti kincsektől, amelyektől függ gazdasági életének vérkeringése és ereje, egy ország amelytől elveszik szenét, fáját, ércét, természetes kereskedelmi utvonalait és a termelés helyett idegen államok kénye-kedyére kiszolgáltatott behozatalra utalják, Dlyan mint a nyomorék, akinél a mankó nem pótolhatja a végtagokat. — Gazdasági helyzetünk teljes talpraállását nem remélhetjük mindaddig, mig el nem jön a trianoni békje reviziója. Az énnek alapján történt zsákmányolás nemcsak megtiprása a törétnelmi igazságÍjak, a nemzeti önérzetnek és- a népek (önrendelkezési jogának, hanem bűnös elsorvasztása annak a gazdasági erőnek is, amelytől nemzetünk jövője függ. Ezzel kelj tisztában lenni mindenkinek s ezért kell a hazafiúi erők és erények teljességével küzdeni az integer Magyarországért. — Bizonyos, hogy előbb vagy .utóbb ráeszmélnek tévedéseikre a békét diktáló nemzetek is. Nem a magas kérdések. ÍNeín a magas kérdés igazsága, hanem a megalkuvás! nem tűrő gazdasági törvények fogják őket arra kényszeríteni, hogy "eddigi álláspontjukat revideáljják. Lassankint rájönnek majd, hogy nem lehet élő nemzetek produktív mim kajái kikapcsolni a világ termelésébői s hogy nem lehet büntetlenül elsorvasztani n szervesen egymásba kapcso'ódó gazdasági tényezők egyikét sem. — A gazdasági vi'ágkrízis jelzi, hogy á józan megfontolásoknak ez az ideje már nem

1 lehet messze. Angliában Koynes és Sir Charles Hobhousé erősen döngetik az elvakultság kapuit s egy-egy józan tiang megcsendült már Franciaországban is. A francia frank erős leromlása a cseh ipari élet katasztrófája, az amerikai munkanélküliség ijesztő növekedése, a márka haldoklása, az olasz gazdasági csőd riasztó hírei mind azt bizonyítják, hogy, Európa közös érdeke a gazdasági együttműködést biztosító és a lelkek harmóniáján nyugvó békéje a nemzetnék. Ez azonban nem jöhet létre ama jóvátétel nélkül, amit a legyőzött nemzetek követelnek a győzőktől és amelynek a békeszerződések reviziójával kell kezdődnie. Addig is azonban, mig ennek az ideje elérkezik, a magunk erejére támaszkodva el kell követnünk mindent, hogy "legalább gátat vessünk a bajok növekedésének. Es ehhez elsősorban egyenes vonalú, a törvények tiszteletén, a jogegyenlőségen és a szabad érvényesülés elismerésén alapuló belpolitika keli. A munka legyen az uralkodó jelszó és ne a jelszavak, amelyek megakadályozzák a munkát. Ne egyeseknek a hatalomhoz való ragaszkodása legyen a vezérlő gondolat, hanem a nemzet régi hatalmának visszaállítása. Nem kellenek uj törvények, hanem mindenki tartsa be a hazafiság, becsplet, emberszeretet törvényét és legyen hü szolgája a nemzet érdekeinek. Jirtse meg mindenki, hogy minden kapavágás, minden kalapácsütés, minden nemes eszmét hirdető betű, minden csép verejték, minden kézszorítás, a mit sziwet ad magyar a magyarnak, közelebb rísz a Kárpátok és az Adria felé. Minden tehát attól függ, mennyire tudjuk igazán szeretni a hazát, mennyire tudunk dolgozni az integer Magyarországért. Mr, Kersten hosszúja izgalmas kalandordráma 7 felv. — Bemutatja szombat, vasárnap a Diadal Mozgó. VIOLA, AZ ALFÖLDI HARAMIA Báró Eötvös József „A falu jegyzőja" c. regénye filmen 2 részben. I. rész „Repülj lovam repülj" Főszereplő Virányi Sándor. Bemutatja péntektől vasárnapig az Apolló. k Sóstót-uton lakók panasza a világítás hiánya miatt. Levél a szerkesztőhöz a téli nyaralók nevében Nyíregyháza, nov. 24. » A következő levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Ur!! Nagyon kérem, legyen szives alábbi soraimnak becses lapjában helyt adni, talán lesz valami látható eredménye felszólalásomnak. A »Nyirvidék« egyik szeptemberi példányában »Kinek a hibája?« cim alatt egy rövidke cikk jelent meg, melynek Írója "elmondj a, hogy a színházból hazatérni akaró közönséget a Dessewffy-téren és a Bethlen-utcán pokoli sötétség fogadja s hogy véletlen szerencse, hogy még sem rabiás vagy zsebmetszés, sem elgázolás nem történt stb. Azóta bizonyára javult az ottani világítás. Becses lapja egy pár nap előtti példányában pedig azt olvastam, hogy a város igen tisztelt tanácsa, ha jól emlékszem, a vasúti átjárók nagyobb mértékbeni kivilágítását határozta et, bizonyára azért, hogy az esetleges szerencsétlenséget megakadályozza. Ez az intézkedés nagyon helyes és szükséges is, ilyen kiadásokra a költséget sajnálni nem szabad és nem lehet. Csodálatos, hogy a »kulturvárosban« (az első cikkből idézem) lakók közül eddig senkinek sem tűnt fel, vagy eszébe nem jutott a sóstói uti világításnak teljes hiánya, ezt csak mi, kik az itteni nyaralókban lakni kénytelenek vagyunk, vesszük észre és tapasztatjuk, hogy minden nap már naplemente után, különösen akkor, ha a hold nem világit. Az úttesten középen ha sár van, menni nem lehet különben is arra való a két oldalt levő gyalogjáró. Igen ám, de ép a nagy sár miatt a talyigások is a gyalogjárókon közlekednek s bizony az ember sokszor csak a legutolsó pillanatban veszi észre, hogy egy jármú (talyiga) közvetlen előtte van, még pedig világítás nélkül s ugyancsak serényen keli félre ugrania ,ha e'-gázoltatni nem akarja magát De ha talyigás nem is jár, akkor is igen kellemetlen a járás, mivei az elég sürün álló fák, vagy a szembe jövő »boldog téli nyaralónak« megy neki az ember a korom sötétben (többekkel megtörtént). Erre egyesek azt mondhatnák, hogy a villában lakók naplemente után ne menjenek sehová, akkor semmi "baj sem történhetik. Mit tegyen azonban az a »téii nyaraló«, a kinek családjában, Isten őrizz!! valaki hirtelen beteg lesz s orvost kell hívnia, másnap reggeíig várjon? Hátha valaki mozgókép színházba vagy más célból szeretne a városba menni, mert talán enynyi »mulatság« mi reánk is fér ugy-e? Ne menjünk Sehová? Várjon a beteg, ha tud, ha nem, vagy maradjon mindenki otthon még akkor is, ha kénytelen bemen ni a városba? Pedig ilyen dolog nap-nap mellett előfordulhat s a nagy sötétségben igazán nemcsak az orrbetörésnek teszi ki magát az ember, hiszen a talyiga kerekek igen szép árkot és gödröket vágnak ki a gyalogjárón, hanem az esetleges inegLamadtatásnak is. Rendőr erre mifelénk sohasem jár, csak a városmajorig, itt aztán szabadon történhetik akármi. Vájjon áz esetleges szerencsétlenségért ki vállai felelősséget? Mint jellemzőt meg keli említenem azt, hogy a nyári évszakban addig, mig a legutolsó villamoskocsi a Sóstóról be nem futott, az úgynevezett erdei első és második megállónál és az erdei kitérőben egy-egy több körtés ívlámpa égett, akár világított á hold, akár nem, azóta azonban nem ég soha. Vájjon akkor, amikor esti 9 óráig ugy is elég világosság volt, szükséges volt az a világítás, most pedig, mivel, csak mi »téli nyaralók« lakunk itt, egyáltalán nem szükséges? A mult év decemberében az itt lakók által aláirt kérvényt adtam be az igen tisztelt városi tanácshoz, melyben kértük, hogy a sóstói uton a vámházon tuti részep legalább 5 lámpát szereljenek fel. A kérvényre választ máig sem adtak, de lámpát sem. Kérem tud-e erről a? igen tisztelt városi tanács? Azt hiszem nem. Vagy talán olyan nagy tulkiadást jelentene az a néhány éjfélig égő sóstói uti lámpa a városnak, hogy külön pótadót kellene kivetnie? Nem gondolom. Benn a városban magánlakásokban és nyilvános helyeken láttam csillárokat, amelyeken sok Jeles,leges villanykörte volt és mind égett. Igazán fényűzés ez akkor, amikor az áram a szénhiány miatt nem e[ég erős, de hogy ott benn pazarolják az áramot, itt pedig, ahol minden egyes villában családok laknak, az utcán egyetlen lámpa sem világítson, legalább * is nem helyes, mi is a város lakói vagyunk, a közért dolgozunk, annyi jóakaratot vagy figyelmet megérdemelnénk, hogy a Sóstói ut ki legyen világítva, annál is, inkább, mert technikailag igen könnyen keresztülvihető és számbavehető anyagi áldozatba nem kerül. Kérem Szerkesztő urat, hasson oda, hogy ez az állapot orvósoltasjsék. Szerkesztő urnák tisztelő hive. Egy sés&ói uU lakos. Pénteken csak egy nap Boccacio és mézesheteK 5, 7 és 9 órakor a Városi Színház Mozgóban.