Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-24 / 268. szám

n 1922. november 21. Tűz a Hangya Hatzel-téri boltjában. Nyíregyháza, november 23. Saját tu­dósítónktól. Ma éjszaka egynegyed 12 órakor nagy felkészültséggel vágtaltak tűzoltóink a Hatzel-térre, ahonnan a rendőrposzt tüzet jelentett. Hajnik Károly könyvkötő, aki­nek a Hangyabolt szomszédságában van üzlete, égési szagra lett figyelmes. Vizsgáló dása csakhamar rávezette, hogy a bolt redőnyei mögül szivárog ki a füst szaga a leggyorsabb menetben érkeztek a vesze­delem színhelyére. Az ajtó felnyi á a után egy-kettőre elfojtották a még el nem ha­rapódzott tüzet, a ká'yhát, mely körűt a padló égett, egy-kettőre kidobták s ele­jét vették nagyobb veszedelemnek. Való­színűleg vigyázatlanság esete forog fenn, a kályhából kipattanó szikra gyújtotta fel a padlót, azonban a könyvkötő ébersége folytán nagyobb károsodás nem történt. Az iparosok vagyonváltsága. Ml az Ipari vállalatok vagyonváltság'nak alapja ? Nyíregyháza, november 23. A Nyir­vidék tudósitójátót . Amióta megje'ent a vagyonváltság kedvezményes lerovásáról szóló rend let Nyíregyházán is az érdeklődés homlok­terébe került ez a kérdés. Csaknem min­den embert anyagi egzisztenciájában érint, hogy mennyit és miként ke 1 fizet­nie a vagyonváltság címén. Tegnap este a Kereskedők és Gazdák Körében JRokos­sinyi Antal pénzügyi főtanácsos tartott is­mertető előadást a vagyonváltság rende­letnek különösen a kereskedőket i.tető in­tézkedéseiről. Mi ez alkalommal az ipa­rosok vagyonvá tságáról szükséges tudni­va'ókat közöljük az érdekéit olvasókkal az alábbiakban.­Magyarország területén 1921. évi március hó 1-én fo'ytalott minden ipari vállalat, tehát minden iparos, vagyonvált­ság a'á esik, kivéve az állami és városi iparüzemeket, ha a befektetett vagyon 30000 koronánál több. A váltságfizeté. í kö­telezettség fennáll akkor is, ha az ipari vállalat egészben vagy részben üzemen kivül áll, vagy bérbe van adva. Ipari vagyonváltság alapjául szolgál az iparosoknak vagy ipari vá lulatnak 1921 március l-i vagyona. Az ipari vá lalat va­gyona a'att kelt érteni a gyár itelket, üze­mi épü eteket és ezek felszerelését, gép­berendezését, a munkaeszközöket, szer­számokat, kocsikat, az iparűzéshez hasz­nált élőállatokat, az anyagkészlelet, nyers­anyagot és fé gyártmányt, a készárut stb. szóval, amelyek az ipari vállalat psszesé­gét alkotják. Mikép ke l kiszámítani az iparos va­gyonának értékét? E tekintetben más szabályok irány­adók akkor, ha az ipari'vállalatban alkal­mazott álandő gépberendezések hajtó­ereje a 20 lóerőnél kisebb vagy nagyobb A kisebb ipari üzemek vagyoná­nak értékét az 1920. évi decem­ber hó 31 iki tűzkár e leni bizto­sítás összege mu.a.ja m fg (felszerelés értéke is hozzáveendő, ha nincs bebiztosítva.) Ha nem volt az egész vagyon biztosítva, ugy az 1920. évi leltár értéke az irányadó, ha pedig sem biztosí­tás, sem leltár sincs, ugy az iparos, illet­ve az ipart váUalat vagyona az 1921. már­cius hó 1-én mutatkozott á lapot szerint tartozik részletezni és értékét bevallani. A nagyobb ipari üzemek (ha gépi berendezésének hajtóereje 20 lóerőt meg­ha'ad) vagyonának értéke követközőképen áUapittalik meg: Az 1913—1919. évek hozadékából le keli ütni a legrosszabb és a iMiobb hozadékát és a megmaradó évelc átlagos hozadékösszegének két har­madát tőkésíteni kell és ped g 150000 ko­ronán alul 5 százalékkal, 15O000—500000 korona közt 4 százalékkal, 500000 koronán felül 3 százalékkal. Hozadék alatt azokat az összegeket kell érteni, melyeket a válla­lat tulajdonosára az 19915—1919. jövede­lem és hadinyereségadó kivesse során az 1913—1919. évekre a váíla'atbói eredt jö­vedelem gyanánt megállapitotlak. Az ipari üzemek vagyonvá Lság í­iiau ku csa a fenti alapokon nieg­á lapított érték 10 százaléka. — Az iparosok és ipari vállalatok va­gyonváltsága befizethető önkénlesen, ki­vetés nélkül is és pedig 1922. november 30-ig 20 százalék kedvezménnyel, 1922. de­cember havában 15 száza'ék kedvezmény­nyel. Ha a vagyonváltság összege 100000 koronát mégha ad, ugy a kedvezmény csak annyi, hogy 1922. év végéig pót'ék nélkül fizethetik be a vagyonváltságot, mig 1923. január 1-től március végéig csak 25 százalékkal 1922. ápri is 1-tői kezdve pedig már 50 száza ék pótlékkal fizethető ezen 100000 koronán felüli va­gyonváltság. Az iparosok vagyonvá'tságának 50 száza'éka befizethető saját jegyzésű hadi­kö csönkötvénnyel és pedig 50 és 1C0 ko­ronás hadikölcsön 42 K 50 fillér és 85 K-val értékelve. 1000, 5000 és 10030 ko­ronás hadikö'csőn pedig 800, 400 és 800 K-val értékelve. ] Aki vagyonvá'tságot fizetni kíván, köte'es az állampénztárnál kapható beje­lentő lapot kitölteni, két példányban ki­állítani, melynek egy példányát a befize­tett összeg nyugtájával együtt az állam­pénztár visszaadja. Az Ág.h.ev. Leányegylet műsoros délutánja. Nyíregyháza, november 23. A Nyir­vidék tudósitójától. Az ág. h. ev. Leányegylet a Szegény gyermekek téli ellátásának javára vasár­nap délután 5 órai kezdettel az ág. h. ev. központi ísko'a nagytermében műsoros délutánt rendez. A Leányegylet lelkes ve­zetősége az evangéliumi jóság gyakorlá­sát tűzi maga elé, amikor nemesen szó­rakoztató délutánra hivja meg a téli va­sárnapokat emelkedett szellemben a jóté­konyságnak áldozó közönséget. A műso­ros délutánon Szohor Pál, Nyíregyháza város főjegyzője ünnepi beszédet mond. Az ág. ev. vegyes énekkar számai, zenei előadások, szavalatok gyönyörködtetik a valláserkölcsi, szociális célú délután kö­zönségét. A délután jövedelmét a szegény gyermekek karácsonyára fordítja a Leány­egylet. VIOLA, AZ ALFÖLDI HARAMIA Báró Eötvös József „A faiu jegyzój." c. regénye filmen 2 réaiben. I. rész .,R«pülj lovam rep ülj" Főszereplő Virányi Sándor. Bemutalja péntek'ől vasárnapig az Apolló. Az Ifjúsági Egyesület vasárnap lép a közönség elé. Az állami tanítóképző ifjúságának aktív részvételével működő és az Iparos Ifjak Ön­képző Egyletének tagjaiból regrutálódó Ifjú­sági Egyesület vasárnap délután 3 • órai kezdettel a tanítóképző intézet egyik termé­ben (Vay Ádám-utca 68. sz.) tartja első mű­soros összejövetelét, amely iránt, minthogy a szórakoztató számok mellett a továbbkép­zést is szolgáló tanulságos számok is szere­pelnek műsoron, élénk érdeklődés mutatkozik. — Az Ifjúsági Egyesület szí­vesen veszi az érdeklődők megjelenését. A vasárnap délutáni ismeretterjesztő és szóra­koztató előadások állandóak lesznek s a 15 éven felüli ifjúság nemcsak hogy díjtala­nul látogathatja e délutánokat, hanem részt vehet az egyesület életében is. Az ismeretter­jesztő előadásokát a tanitóképző-intézet taná­nárai és ifjúsága tartják. A vasárnap déiUtáni műsor a következő lesz : 1. Himnusz. 2. Megnyitó. Tartja : Oravszky Rezső, az ifj. egyesület vezetője. 3. almára kulcsolom kezemé. Énekli a tanitóképző-intézet válogatott kara. Vezeti: Horváth Bálint IV. éves t.-jelölt. 4. Tanári előadás. Tartja : Neubrunn Tóbiás tanár. 5. Szavalat. Lelkem tépett szárnyán. Irta Szabó Géza, szavalja Kurinszky József IV. éves t.-jelölt. 6. Ének szóló. »Piros hajnal, fehér álom, zöld remény«. Énekli Tóth Illés III. éves t.-jelölt, hegedűn kiséri Nyika József IV. éves t.-jelölt, zongorán kiséri Rajner Pál IV. éves t.-jelölt. 7. Szabad előadás. Az ipari foglalkozás jelentősége, kapcsolata a kereskedelemmel. Tartja: Naményi Gyula IV. éves t.-jelölt. 8. Magyar Nóták. Játsza a tanítóképző int. zenekara. Vezető : Nyika József IV. éves t.-jelölt. 9. Melodráma. A rongyos koldus. Irta : Katona Árpád. Szavalja Soltész Endre IV. éves t.-jelölt. Zongorán kiséri : Rajner Pál IV. é. t.-növ. 10. Szózat. Egy üfiregilrizi műegyetemi hallgatő szerencsét enséce. Nyíregyháza, november 23. Saját tudó­sitónktól. Fazekas László műegyetemi hallgatót, Fazekas János nyíregyházi ág. h. ev. elemi iskolai igazgató fiát súlyos szerencsétlenség érte a közelmúlt napokban a fővárosban. Az ifjú ebédjének végeztével a Tanítók Házá­ban levő lakására ment fel, ahol egyéb dolgai híján egy ceruzatartó készítésére határozta el magát. A ceruzatartót egy golyójától meg­fosztott patronból akarta elkészíteni, mely patront már régebb idő óta használta. — Ugyanis a golyó helyére gummit erősített s törléseknél használta. Az volt a terve, hogy a patron gyutacsos végét lereszeli s azon a részén készit ceruzavedőt. Evégből asztalá­nak fiókjához hozzá erősítette a patront s reszelni kezdte. Ekkor történt a szerencsét­lenség. A gyutacs explodált s mivel el volt fojtva, oly erővel vetette szét hüvelyét s vele együtt szakította le az asztal peremét, hogy a leváló részek súlyos sérüléseket okoz­tak arcán és kezén. Egy szilánk a bal szemét megsértette, mely gennyedésbe ment át, ugy hogy ki kellett operálni, nemkülönben le kel­lett vágni balkezének egyik ujját is. A szi­lánkok kisebb sérüléseket okoztak arcán és bal keze többi ujjain is. Péoteken cfcak egy nap Boccacio és mézesheteK 5, 7 és 9 órakor a Városi Szin­ház Mozgóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom