Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-21 / 265. szám

V 1922 november 21 •Tinwm cius hó 31-ig sem teljesiti, a törvény szerint járó vagyonváltság 50 százalékát tartoznak pótlék cimén megfizetni. Ezen felül az 1000 holdnál kisebb mező­gazdasági ingatlanok vagyonváltsága pedig a kedvezményes 5000 koronás búzaár helyett 1923. évi január hó 1-től kezdve á fizetés hónapjára megállapított magasabb búzaár alapon lesz befizetendő. Az önkéntes befizetés nem érinti a kincs­tárnak azt a jogát, hogy a vagyon váltságot az önként fizető fél terhére a törvény rendel­kezései szerint megállapítsa. Az előre való fizetésnél tehát a Váltság fizetésére kötelezettnek számolnia kell azzal hogy a fizetés dacára később a kivetés sza­bályszerűen meg fog történni. Minél fogva figyelmeztetem a váltságköteles feleket, hogy a kivetéshez annak idején mindazokat az ada­tokat köteles lesz beszolgáltatni, amelyeknek 'beszolgáltatására őt a törvény kötelezi és hogy a vagyonváltság megállapítására nézve az előzetes befizetés egyéb befolyással nincs, mint amit e részben a törvény elrendel. Az előre fizetés a fél saját számitása sze­rint történik, első sorban tehát magának a félnek áll érdekében az, hogy a kedvezméi­nyek biztosítása céljából a kiszámítást a le­hető legalaposabban teljesítse, nehogy a téves számítás folytán a kedvezménytől eles­sék. Minthogy a kedvezménytől akkor is lelesik a fél, illetve a hátrányok akkor is (érik, ha téves számítás folytán fizetett keve­sebbet a terhére kivethető vagyonváltságnál, illetve annak 80, 85, vagy 100 százalékánál, a saját érdekében cselekszik mindenki akkor, ha a) kétes esetekben a szabályoknak in­kább azt az értelmezését tartja szem előtt amely a kincstárra nézve a legkedvezőbb ; b) nem pontos számítás esetén a kiszámif­tott összegnél biztonság céljából inkább töb­bet fizet be. Ha a váltságköteles fél a váltságösszegéi,, nek kiszámításánál a fentiek szerint jár el, a vagyonváltságnak szabályszerű kivetése al­kálmával a terhére megállapítható vagyon­váltság, illetve annak a 80 vagy 85 száza­léka esetleg kevesebb lesz, mint amennyit tényleg befizetett. Ebből kifolyóalg a felet sérelem nem éri mert előnyös kamatozási biztosított tulfizetett pénze számára, amennyiben a többletet a befizetés napjától a visszatérí­tés elrendelésének napjáig számított 10 szá­zalékos jutalommal együtt a fél egyéb köz­tartozásainak törlesztésére kell átszámolni, vagy ha nincs köztartozása, azt részére — a jutalommal együtt — vissza kell téríteni. Az által tehát, hogy ha a fél többet fi­zetett, mint amennyit a törvény rendelkezései szerint fizetni tartozott volna, a legcsekélyebb hátrányt sem szenvedi, mig abban az eset­ben, ha bármi okból kevesebbet fizetett, a kedvezményekhez való igényét elveszíti s ha ez a kivetés során megállapíttatik : a befi­zetett összeg a kivetendő vagyonváltságnak csak a résztörlesztésére számoltatik el. A váltság fizetésére kötelezett fél jelen Hirdetmény 1—8. pontjai alatt felsorolt va­gyontárgyak után külön-külön kivetendő va­gyonváltság felét a saját jegyzéséből szárma, zó háborús államadóssági címletekkel (hadi­kölcsön kötvényekkel) is fizetheti. Továbbá a váltságköteles fél nevére kiál­lított Pénztári Elismervénnyel lehet fizetni a vagyonváltság felét, akkor a) ha a mezőgazda á^í ingában ufSi kive'.ett buzaváltságnak készpénzre átszámított és a kedvezmény igénybe vétele mellett befizetett összege 20.000 koronánál nem több. Minthogy az 1922. év november hó vé­géig eszközlendő fizetésnél a váltság összege akkor nem haladja meg a 20.000 koronát, ha a váltság búzamennyisége 5 mázsánál nem több, az 1922. év vége előtt történő fizetés­nél pedig akkor, ha a váltság búzamennyi­sége 4 mázsa 70 kilónál nem több: a Pénztári elismervényeket csak akkor lehet fizetés gya­ioánt felhasználni, ha a buzaváltság az 5 már 1 zsát, illetve a 4 mázsa 70 kilogrammot meg nem haladja ; b) ha a váltság fizetésére kötelezett sző­lőtulajdonosnak váltság alá eső szőlőbirtoka három holdnál nem nagyobb, a szőlőn kívül más földbirtoka nincs és a szőlő birtoka után kivethető vagyonváltságot az 1922. év végéig teljes összegében egyszerre lefizeti. A háborús államadósági címletek (hadi­kölcsön kötvények) az alább következő ér­tékekkel lesznek elszámolva : az 50 koronás névértékű címletek 42 ko­rona 50 fillérrel; a 100 koronás névértékű címletek 85 ko­ronával ; az 1000 koronás névértékű címletek 800 koronával; az 5000 koronás névértékű címletek 4000 koronával; a 10.000 koronás névértékű cinjletek 8000 koronával. Saját jegyzésű címleteknek azokat kell tekinteni, amelyeket a kibocsájtás alkalmá­val a váltság köteles jegyzett és amelyek ál­landóan az ő tulajdonában voltak. A mezőgazdasági ingatlanok utáni buza­váltság felének fizetésére a házastársak által közösen, vagy azok egyike által, valamint a szülő által a vele közös háztartásban élő törvényes gyermeke javára jegyzett háborús államadóssági címleteket bármelyik házas­társ részéről saját jegyzéséből származó cím­letek gyanánt kell elfogadni az illetékes ál­lampénztárnak. Azt a körülményt, hogy a fizetésre fel­használandó hadikölcsön kötvény saját jegy­zésű államadósági cimlet, a váltságköteles fél az illető kötvényekre vonatkozó nosztri­fikálási bejelentés bemutatása utján tarto­zik igazolni. Ezeket a nosztrifikálási beje­lenttéseket az a Pénzintézet köteles a vált­ságköteles félnek kiadni, amely pénzintézet­nél a hadikölcsön kötvény jegyezve lett, illet­ve amely pénzintézetnél a hadikölcsön köt­vényt nosztrifikálás végett bemutatta. Vagyonváltságot az annak fizetésére kö» telezett felek a lakóhelyük szerint illetékes állampénztáraknál tartoznak rendszerint be­fizetni. | t Azok a birtokosok azonban, akiknek a mezőgazdasági ingatlanuk 100 holdnál ki­sebb. ; A lakóhelyük községi elöljáróságánál is befizethetik, ugyanitt be lehet fizetni a közsé gi beépítetlen beltelkek után, valamint i mezőgazdasági ingatlan és a szőlőbirtok gaz. das'ági felszerelés vagyonváltságát is, vala­mint a szőlőbirtokok vagyonváltságát az esetben, ha váltságköteles szőlőbirtok 20 holdnál nem nagyobb. A községi elöljáróság, vagy városi adóhivatal köteles elfogadni a fizetést akkor is, ha az ingatlan, vagy a gaz­dasági felszerelés, amely után a váltságot fi­zetik, nem a község vagy város területén fekszik. A vagyonváltságot tehát a 100 holdon feülli birtokosok, valamint a 20 holdnál na­gyobb szőlővel bíró szőlőbirtokosok, továbbá az erdőbirtokosok, a kereskedők (kereske­delmi vállalatok), az ipari vállalatok, vala­mint azok, akiknek birtokában drágaságok, ékszerek, drágakövek, motorerővel hajtott személyszállításra használt szárazföldi és vizi iármüvek, arany és ezüstnemüek, verseny­vak stb. vannak, a lakóhelyük szerint illetékes m. kir állampénztárnak tartoznak befizet ü­Az a váltságköteles, aki vagyonváltságát kedvezményesen óhajtja befizetni, köteles az állampénztárná, illletve a községi elöljáró­ságnál két példányban kiállított bejelentést bemutatni, amelynek mindazokat az adatokat magában kell foglalnia, amelyek szükségesek arra, hogy utóbb a vagyonváltság szabály­szerű fizetése alkalmával pontosan megálla­pitható legyen, hogy a fél milyen tárgyak után és milyen számítással, mennyi vagyon­váltságot fizetett ki. A bejelentések egyik példányát az állam- | pénztár (községi elöljáróság) megtartja, mig j a másik példányt a befizetésről szóló nyug­tával ellátva a fizető félnek visszaadja. Bejelentésekre vonatkozó nyomtatvá­nyok az állampénztárnál, illetve a községi elöljáróságnál szerezhetők be díjmentesen minden vagyoncsoportra nézve külön-külön ha tehát valakinek váltságköteles mezőgaz­dasági ingatlana van, gazdasági felszerelése szőlőbirtoka és beépítetlen községi beltelke, e szerint külön-külön bejelentést kell tennie mindegyik váltságköteles vagyontárgyra vo­natkozólag. A fenti esetben két-két példány­ban, tehát négy bejelentést kell a fizetés alkalmával tennie. A bejelentéseket nem tartozik a fél hiva­talos bejelentési nyomtatványon kiállítani és igy azon a cimeri, hogy bejelentési nyomtat­vány nem állott rendelkezéséne, senki ha­lasztást, vagy a jogkövetkezmények mellőzé­sét nem kérheti. Figyelmeztetem az adózókat, hogy a törvény által biztosított kedvezményes fize­tési határidőt saját érdekükben használják ki s amennyiben a vagyonváltság kiszámítá­sához szükséges egyéb tudnivalók jelen Hirdetményben nem foglaltatnak, felvilágo­sítást, illetve a szükséges útbaigazítás vé­gett forduljanak az illetékes állampénztárak­hoz, illetve községi elöljáróságokhoz, ame­lyeket egyidejűleg utasítottam arra, hogy a fizetni kívánó váltságköteles feleknek a leg­messzebbmenő módon segítségükre legyenek a váltságalap kiszámításánál. Az összes eljárási szabályokat, a kiszá­mítás módozatait stb. magában foglaló rész­letes utasítás, mely a nagyméltóságú m. kir. Pénzügyminisztérium 177.000. számú rende­letével lett közölve, a Budapesti Közlöny fo­lyó évi november hó 15-én megjelent 262-ik számában foglaltatik, amely szám alatt a Budapesti Közlöny kiadóhivatalától (Buda­pest, VII. ker. Rákóczy-ut 54. szám) 9 ko­ronáért megrendelhető. ' * Nyíregyháza, 1922. november hó 17-én. 87261 jji r ? pénzügyigazgatóság. f SUHANESZ LAJOS V BÚTORCSARNOKA Nyíregyháza, «ör. kath parochu Bethlea-vtca 5, Telefon 319. óriási vákszték nftt kfezitményll butsrii- g ku és kárpitM. áruiban. Legolcsóbb bevá- [ , atfrlási farrás 8082-30 « I APOLLO MOZfiO. Nov. 20, 21, hétfő, kedd 7 és » órakor Egy kalandor végzete rendkívül lígalmas kalandorjáték 6 felvonás­ban. A darabban előforduló artístabravurok és trükkök minden eddigit felülmúlnak, Ezenkívül a kitűnő humoros kisérő műsor. Jön Jön A kétarcú ember az erős sósborszesz Nyíregyházán Hdsenthsl Vilmos kereskedésében 8716-3 már kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom