Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-03 / 224. szám

4 iNftante 1922. október 1. A lakásmizériáról tárgyalt a város együttes szakosztálya, a kislakások szétosztása kapcsán. Ennek a kérdésnek felfejtése kapcsán kelt az a gondolat, hogy, a magánépítő kedv fellen­dítése terén elől kellene járni a vállalko­zóknak és a munkásoknak is. A' vállalko­zóknak azzal, hogy a kalkulációnál ine akarjon minden egyes építkezésnél min­den vállalkozó egyszerre meggazdagoü'iíi, a munkásoknak pedig azzal, hogy ine áll­janak lehetetlen követelésekkel eíő ; mert ilyen körülmények között az építkezés meg nem indulhat és a pangást tulajdo­nítsák a vállalkozók és munkások Önma­guknak. A lakáskérdés, ha nagyobb részén épen a vállalkozók és munkások maga­tartásától függene és valóban ezek ma­gatartása gátolná annak fellendülését, ter­mészetszerűleg ezt a két tényezőt volna hivatott felelőssé tenni a magyar társa­dalom azokért a nyomorúságos viszonyo­kért, amelyek a lakáshiány, kapcsán sor-, vasztják nemzetünket. Ha pedig ez a felfogás általánossá válnék, annak tartha­tatlansága pedig beigazolást nem nyerne, ügy, a gazdasági életnek ez a két factora a megvetésnek méltán lenne kitehető. >— Ámde nem állhat meg a jelzett felfogás. Ami a kereskedelem terén a beszer­zési és az utánpótlási ár alkalmazása ni. kéntje körül folyó hosszas tanakodásokat megokolttá teszi és amelyen oly sokat tö­rik a fejüket az OKÁB tagjai, pontosan reá húzható a vállalkozás terére is. Nem kell egyébre hivatkozni itt, mint a koro­maromlás grafikonjára, hogy helyesen Ítélkezhessünk. Valamely építmény léte­sítésének negyed v vagy félesztendőre, na­gyobb épületeknél egész esztendőre is terjedő ideje alatt olyan valutáris elto­lódások is jelentkeznek, hogy ezek a keres kedő portékájának vétele es eladása közti időhöz viszonyítva, hatalmasaknak is mondhatók. Ha a kereskedő a rövüdJ le­járatú üzletek mellett nem tud mádként számolni, mint az utánpótlás árain, a tönkremenetel veszélye nélkül, a tervek elkészítése idejekori árakon nem változha­tok. ha — amire számtalan példa Van — az építtető az időközi áremelkedések üSif­feren dóját megfizetni (nem akarja. Ha a lakásmizériákért felelőssé kí­vánjuk tenni a vállalkozói kart, akkor le kell mondani arról a nem is erkölcsös felfogásról, amelyet a közületek és magá­nosok legnagyobbrészt vallanak, hogy az áremelkedések kockázatát egyedül a vál­lalkozó viselje!! Tessék, a tőke teremtet­te differenciákat a tőkének is viselni!! — Semmiféle kereskedői gondosság sem tud­ja előre látni, hogy mikor tetszik a ter­melőknek megdrágítani az életet, mikor tetszik Zürichnek rontani a korona érté­két!! Ha pedig a kereskedelmi törvény­ben előirt ez a kötelezettségé a magyar vállalkozói karnak, be nem tartható, ak­kor pedig akármilyen kismértékben al­kalmazott is ez az előrelátás, lez á köte­les kereskedelmi gondosság, még minidig nem lehet kapzsiságnak nevezhető, nem lehet a telhetetlen meggazdagodás cég­táblájára irható és különösen nem lehet felelőssé tenni a magyar vállalkozót azért, hogy a lakásmizéria folyton tart, sőt, ho­va tovább, mindig inkább növekszik. Még különösebb azonban, ha azt halljuk, hogy a munkásság áll elő lehetet­lennek nevezett követelésekkel. Tessék ki­számítani, hogy a mai megélhetési viszo­nyok mellett hányadrészét keresi a mun­kás az ő békeidei megélhetésének??!! 'A 1 békében a jobb szakmunkás órabére egyenlő volt kettő, illetve kettő és fél ki­logramm kenyér árával, ha keresménye tisztán pénzben nyert kifejezést és ki­egyenlitést. A kiváló munkás ennél jóval többet keresett. Es ma?? Alig egy ki­logramm kenyér árával kell beérnie, illet­ve ennyivel is beéri, amint azt sok helyütt lefolytatott ily irányú tárgyalások bizonyít ják. Hát tehet arról a munkás, hogy a ke­nyér ára emelkedik?? Irányíthatja ő az élelmi, ruházati cikkek mai horribilis ár­ugrásait?? ! , l , Minden gondolkoldló tudhatja, hogy különösen a mai viszonyok között, a munkabér emelkedése, követni, de nem elérni, szokta a más irányú emelkedése­ket, nemhogy előidézője lenne az áremel­kedéseknek. Hogy pedig ez így van, nem kell másra hivatkozni, mint az első ez- i irányú tettre, a háború kitörésekór, a Ti­sza-kormány, hozta gabonaáremelkédési I rendeletre, valamint a hadsereg akkori be­vásárlásaira. ) Ha a munkás nem védekezhetik a drágulás ellen másként, mint bérének emelésével, akkor őt felelőssé tenni, akár csak részben is, a lakásmizériáért: feje­tetején álló logika. Ha a munkabér változó és a vállal­kozót szorítani akarják a munka változat­lan áron való befejezésére, változó anyag­árak mellett és ez ellen a kalkulációnál is védekezni igyekszik, akkor ő sem fele­lős a lakásmizériákért. Sokkal mélyebben fekvő a baj!! De erről nálunk nem akarnak hallani!! Pisszer János. Dvortsák Győző üdvözletét küldi Nyíregyháza város választó polgárainak. flagyar kolónia a „Caffée de riagotts"-ban. Nyíregyháza, október 2. Saját tudósí­tónktól. Dvortsák Győző, Nyíregyháza város volt nemzetgyűlési képviselője jelenleg Parisban él, a»Le Slovaquie« cimü lapot szerkeszti s a magyar kormány megbízásából nagy propa­gandát fejt ki a Felvidék visszacsatolása ér­dekében. Ha tekintetbe vesszük, hogy a kis antantnak az egész világon alaposan meg­szervezett propaganda irodái vannak és Dél­amerikának, sőt Ausztráliának sincs olyan nagyobb városa, amelynek ne legyen egy a kisantant által megfizetett sajtóorgánuma, akkor elképzelhetjük azt a rettenetes küzdel­met, amelyet egy ilyen szerencsétlen magára­hagyott országnak külföldön ki kell fejtenie. A »Le Slovaquie« egyik őrszeme a magyar integ­ritás eszméjének s Dvortsák Győző, aki arra a háládatlan és népszerűtlen feladatra vál­lalkozott, hogy távol hazájától, csöndben és zajtalanul dolgozzon a magyar eszmékért., már eddig is tekintélyes és »zám bavehető ered ményt ért el. A kisantant és különösen Cseh­szlovákia sajtóorgánumai hihetetlen és meg­döbbentő rágalmakat szórnak Magyarország­ra és Dvortsák Győző az egyedül hivatott ar­ra, hogy a Szajnapart fővárosában gyönge parittyájával szembe szálljon az acéllal vérte­zett Góliáttal. Magyar fö ;skolai hallgatók, köztük egy nyíregyházi joghallgató kint jártak Párisban (és beszéltek vele a ««Caffé deux Magots«-ban, ahol valóságos kis magyar kolonia telepszik le naponként a terjedelmes törzsasztal mellé s ahol külföldi megvilágításban állandóan szőnyegen van Csonka-Magyarország sorsa. A magyar fiuk beszéltek Dvortsákkal, aki szívből jövő üdvözletét küldi Nyíregyháza vá­ros választópolgárainak és bocsánatot kér tőlük, amiért személyesen nem mondhatott bucsut a legutóbbi nemzetgyűlési ciklus le­jártával. Dvortsák azt üzeni, hogy rövidesen el­jön Nyíregyházára, népgyűlés keretében fog beszámolni külföldi missziójának eredményé­ről, személyesen fogja megköszönni a nyír­egyházi választópolgárok bizalmát és egyút­tal végleges bucsut is vesz tőlünk, mert hiva­tása most már a diplomácia terére szólítja. A szabolcsi tojást és vajat cseh-megszállott területre csempészik ki. A kisvárdai vasútvonal mentén fekvő községekből egyetlen egy tojás sem kerül magyar élelmiszer piacra. Nyíregyháza, október 2. Saját tudó­sítónktól . A valutáris viszonyok eltolódása kö­vetkeztében a magyar élelmiszerpiac vál­ságos helyzetbe került. Most már nem az a veszedelem fenyegeti a fogyasztó kö­zönséget, hogy a napról-napra ijesztően növekvő drágaság megfizethetetlenné teszi az élelmicikkeket, hanem az az előre nem látott, sőt nem is sejtett helyzet, hogy a mezőgazdasági termékeket az ellenség által megszállott területre csempészik át lelkiismeretlen emberek. A tojást, vajat és túrót ismeretlen egyének az utolsó cseppig összevásárolják a kisvárdai vasútvonal mentén elterülő községekben és egyenesen Záhonyba szál­lítják. ahol meg van a mód arra, hogy a határvámőrség éber figyelmének elkerü­lésével a megvásárolt dolgokat át lehes­sen szállítani a demarkációs vonalon. Essek a csempészek éjjel a Zá­hony dkörnyéki községek hatá­rán cSolnakoKon visszik át a Ti­száin a megvásároii élelmi cik­keket. i Ha tekintetbe vesszük, hogy egy tojás ára cseh területen 3 szokol, akkor rögtön tisztában vagyunk azzal, hogy ez a csem­pészmanőver igen jövedelmező foglalkozás Ezek a lelkiismeretlen hazaárulók igazán nem törődnek azzal, hojjjy) ómagyar kö­zéposztály itthon a legnagyobb nyomor­ban sínylődik, ezek előtt csak egy. cél lebeg: a busás nyereség. Felhívjuk az illetékes körök és ható­ságok figyelmét eme a rettenetes helyzet­re, amely főképpen Nyíregyházát ér­dekli. mert mi a tanyai lakosság sztrájkja miatt éppen ezekre a községekre volnánk utalva, amelyekből minden élelmi cikke* idegen piacra visznek. Felhívjuk továbbá a m. kir. kormány, figyelmét is, hogy, sürgős és kivételes intézkedésekkel "has­son oda, hogy az élelmiszer ügynökök azonnal letartóztattasanak és bíróság elé állíttassanak. — A Diadal-mozgóban a nagyérdemű kö­zönség óhajára újból lehozattnk n Lnnöyelvér .t Regénye, történet két részben Petroíich a fő­Bzerapben okióber hó 2. és 3-án Leány és likalapok nagy választékbau a leg­olcsóbb árak mellett szerezhető^ be Tóth Mária Nyíregyháza Tay Adám-n. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom