Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-15 / 235. szám

r 1328. október 15. Napról napra ijesztő módon drágul minden Nyíregyházán is. A píaoi árak a szabad forgalom óta is emelkednék. — A husiparosok ujabb áremelést kérnek. Nyiragyháza, októbsr 14. A Nyirvidék tudósítójától Neaa ujsíg, da ele/enba vág és falszisszenünk rá: napról-napra emelkednek az árak A középosztály, a muakástarsadaíom asszonyai könnyes szemmel jönnek haza a piacról. Taglóü étként h&t rájuk, amikor a kofa kimondja a rettenetes nagy számot, a tojás, a túró, tej, zöldség, gyümölcs árát. Utóvégre nem mehetnek ki a piacra ezresekkel. Márpedig ma ott vagyunk,- hogy egy ezer koronából alig lehet vásárolni valamit. Egy pár tojás 100 korona. Megírta a Nyirvidék, hogy a piaci árusok koaokul kitartó sztrájkjára nem a bejelentett rekvirálás következett, hanem a kereskedelemben jaratos emberek sokat ajánlgatott teljes szabad versenye, a szabad áruforgalom, amelyba nem szól bele a hatóság. Mi lett az eredmény! Az, ami a ma megkeseredett szivekből fakadni tud: a legmérgesebb árfelhsjtás. Az lett az eredmény, hogy tegnap száz koronát kértek és adtak egy pár tojásért. Itt megáll az ember esze. Ha most, amikor koronánk napok óta egy nívón lebeg, ilyen árfelrohanást kell tapasztalnunk, akkor az okot, az eredetet abban az immorális életfelfogásban kell keresnttok araalynak mocsarába mind mélyebben süiyed az élet. Akik ezer magyar koronát 20 koronáira becsülnek, azok a mwgyar nemzeti lót legveszedelmesebb elleoségei. Nagyon csodálkozunk a hatóságok türelmen és jóhiszeműségén, amikor azt látjuk, hogy egy pillanatig i« hisz a józanabb belátás uralmában Előbb utóbb közbe kell ugy is vágni, a gordiusí csomót a rekvirálás kardjával leszünk kénytelenek ketté szelni. Akik minden árt megadnak. Nem csupán az árusok a bűnösök s ha van telhetetlen mohó«ág, amely ma a nyerstermények piacra hozóit e vakulttá teszi, afekor ennek növelésében a közönség e^y rőize maga is hibás. A piaci napotan taimi lehatüok egyegy jelenetnek, amelynek a minden pénzt meg- | adó asszonyok a szereplői. Megtörténik, hogy egy két középosztálybeli úriasszony mlr már megalkudott a nehazen kapacitálható tanyai árussal vagy hivatá303 kofával a tejre, gyümftlcíre, vagy zöldségre, amikor egyszercsak közéjük ront egy mindenen áttörő, nagypéuzü, aki elkapja az árut és alku7ás nélkül megfizeti azt az árat, amit a gazda kért, de amit a szegényebb aazszoiyok nem képesek megadni. E; az oka anaak, hogy a piaci árusok válogatnak a velőben s jelszó lett közö'tük, Ingy „uriaaszonynak nem adunk"! E;ért vannak vásárlók — és a piacon megjelentek nagytöbbsége olyan, — akisnek számára nincs tej, vaj, tojás. A szerkesziösíg birtokában van egy úriasszony panaszos levele, amelynek mindan sora bus tanúság a tülekedő mai életről. A húsfélék is drágulnak A nyíregyházi husiparosok tegnap beadványt intézték az Árvizsgáló Bizottsághoz, a amelyben hivatkozva az élőállatára^ ujabb emelkedésére, a húsfélék, háj, szalonna és zsír ujabb áremelésére kérnek engedélyt. A hetek óta tartó esőzés miatt a gazdaközönség mostanában al g hoz valami élőállatott a piacra. Egyébként is, ugyiátszik az állattenyésztők tar

1 tózkodnak attól, hogy állataikat koronákra váltsák a bár takarmányban maglehetős hiány van, alig-alig érkezik számba ve üetőbb élőállat a vásárra. A hantesek igy szinte versengének egymással, hogy állathoz jussanak s ez licitáló hatásial van az élőállatokra s igy a fogyasztókhoz mind drágább hus és zsír jut. Most a husiparosok a következő árakat kérik megállapítani, marhahús 300, borjú 340, sertés 360, szalonna 780, zsír 920 K. Baadíányuk szerint az élő marha középára 150, a fcofjué 220, a serlésé 410 K. Száz koronás tojis, csaknem ezer koro nászsir 300 —400koronás hus: ijesztő számok a nincstelenek, lassankint sóvárgott álomképek a nehéz fizikai és szellemi munkát végző dolgozóknak. Végzetes büa volaa ma lázitásra használni fel ezeket a tényeket, de félünk, hogy maguk a tények fogják ijesztő mértékben megingatni a társadalmi egyensúlyt. A Szabolcsvármegyei Molnárszövetség közgyűlése. Biztosítják a közellátás számára reájuk kivetett termény mennyiséget. A köte/ésségüket nem teljesítő malmokkal szemben erélyesen lépnek tel. Nyíregyháza, Dktóber 13. Saját tudósítónktól. A közélelmezésnek egyik legsúlyosabb problémája az ellátatlanok kenyér szükségletének biztosítása. Természetes is ez, mert a kenyérmagvak ára minden reális aiapot nélkülözve ugrásszerűen emelkedik, szülte napról-napra, a kenyér ret senkisem nélkülözheti. De honnan [vegye a kenyeret az, aki ne.m képes a magas árakat megfizetni? Mint az elmúlt évben, ugy ebben a gazdasági évben is ugy segit e nehézségen a kormány, hogy a malmok vámkeresményének egy részét a tnapi árnál alacsonyabb áron igénybe veszi s a tisztviselők és egyéb ellátatlanok kenyérszükségletét a napi ámái olcsóbban igy szerzi meg. Minden vármegye malmaira — figyelemmel a termő vidékre, a malom őrlő és kereseti képességeire — az országos szükségletnek megfelelő részből eső hányad van kivetve, mely mennyiséget a gazdaság iév folyamán havonként előre megállapított százalc :os arány szerint kein az egyes körzeti gyüjtőmalmokba beszolgáltatni. A Szabolcsvármegyei Molnáíszövetség, melynek kötelékébe tartoznak a vármegyén kívül csonka Bereg és Ung malomtulajdonosai is, ebben a közélelmezés szempontjából oly nagy fontosságú ügyben tartottak gyűlést október 11-én Nyir egyázán. A szövetségnek tagjai csaknem

1 teljes számmal jelen voltak a közgyűlésen. A tárgysorozat első és fő pontját képezte annak a bejelentésé, hqgy] laközélelmezési minisztérium által a Szabolcsvármegyei Molnárszövetség területén levő malmokra kivetett vámkontingensből az egyes malmokra mily mennyiség esik s az ennek leszállítására vonatkozó kötelező okiratot kik irták alá. Nemcsak az érdekelt malomtulajdonosok, de a köz szempontjából is örvendetes megnyugvásul szolgálhat az, hogy amint a múltban, ugy; a jelen gazdasági év tartamára is a legmesszebbmenő hazafias áldozatkészséget mutattak a malomtulajdonosok mert a másfélszáz malom és daráló tulajdonos közül mindössze négy volt olyan, aki nem irta alá a kötelező okiratot. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezek a malmok nem fognak a köz szükségleteihez hozzájárulni. Sőt éppen ennek az lesz a következménye, hogy, hivatalos ellenőrzés alatt fognak áiílani. Szabolcsvármegye molnársága a köz számára igy a folyó 1922—23. gazdasági évben százkilencven vagon búzát és rozsot fog beszállítani. A köz szempontjából ma már kevésbé fontos, de a molnárság érdekeit elsősorban érintő másik kérdés volt az, mi fog történni azokkal a malomtulajdonosokkal, akik az elmult gazdasági évben' nem teljesítették kötelezettségüket Megállapítást nyert, hogy voltak malmosok, nem is egy, akik többet is szállítottak le, mint amennyit kellett volna, de ezzel szemben voltak olyanok is, akik tudatosan nem tettek eleget kötelezettségüknek. Igy történt az, hogy 6314 mm. terménymennyiség az, amit egyes malmok nem

1 szállítottak le. A közgyűlés tekintettel arra, hogy. az egyetemes molnárság jóindulatát és cselekvő akaratát sérti ilyen kötelcsségmulasztó malmosok eljárása, erélyes lépést szándékszik fogonatositani és pedig utoljára szólítja fel ezeket a szállítás teljesítésére, amennyiben pedig nem lesz foganatja, ugy bírói uton fognak érvényt szerezni határozataiknak. "Több csupán a malmokat érintő kérdés megbeszélése s hozott határozatok után ért végett a közgyűlés. 700 munkásnak munkaalkalom. A Tiszántúli Mezőgazdasági kamara felhívja a munkaalkalmakat keresők figyelmét, hogy a biharvármegyei sarkadat uradalom azonnal alkalmaz cukorrépa sze déshez négyszáz munkást. A munkások dolga a répa kiszedése, egy vágással való megfej elése, kupacba 'rakása és répa levéllel letakarása. Késről a munkások, ásóról valamin® az oda-vissza szállításukról és elhelyezésükről az uradalom gondoskodik. Munkabér katasztrális holdanként 4800 K, amely, mellett hetenként 10 kg. kenyeret, 1 kg. szalonál, 5 kg. burgonyát és megfelelő sőt is kap a munkás. Munkások a munka bevégzéséig az! uradalomban tartoznak maradni. Szolnokra háromszáz munkásra van szükség cukorrépa szedéshez. Munkások a cukorrépát kiásni, egy; vágással megfejelni a rátapadt földtől letisztítani, kupacba rakni és leföldelni tartoznak. Egyúttal kötelesek kupacba hordani a répalevelet is. Kést a munkások mindenike, ásót és lapátot azonban csak egyharmada hozzon, zon. Munkabér magyar holdanként 3800 H hetenként és fejenként 7 kg. kenyér, 3 és fél kg. liszt, 1 kg. szalonna, 1 kg. köleskása; (e helyett később burgonya). A munkások emellett meleg helyiséget és ingyen fűtést kapnak. Érdeklődők forduljanak közvetlenül Vigh Endre szolnoki törvényhatósági me zőgazdasági munkaközvetítőhöz. Megyeháza. ÜfEMENY SZŰCSMESTER SZŐRMEÁRUHÁZA Budapest, VI., Andrássyut 6. Telefon 62—76. Szőrmekabátok, rókák, karmantyúk nagy választékban. 5601 20 Rendelések utánvét mellett azonnal eszközöltetnek.