Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-14 / 234. szám

LNrinnoÉE 1922. oktáber 14. Gabonáttermővé kell tenni az alföld szikes területét » . A Magyar Gazdaszövetség talajjavító akciója. — 4. csonka ország közepén százezer hold használhatatlan terület van. — Czett/er JenÜ dr. nemzetsyüléni képviselő nyilatkozata. Bud&pest, október 13. Saját tudósítónktól . A földbirtokreformmal kapcsolatosan egyre több szó esik a szikesterületek termővé tételének szükségességéről. A kérdést fontosabbá teszi még az ország súlyos helyzete is, amelyben minden négyszögméternyi bevetetlen terület komoly veszteségei jelent. Sajnos hatalmas területek vannak azonban az országban, amelyeket nem lehet bevetni anélkül, hogy élőbb huzamosabb és tudományos módszer szerinti talajjavítást nem végeztek rajta. Az akció azonban nagyobb tőkebefektetést igényel s igy az állam, amelynek pedig eminens érdeke lenne a megfelelő talajjavitási akció, a mai viszonyok között képtelen azt megfelelően támogatni. A talajjavítás ügyével az 1921. évi kecskeméti t:uiyai kongresszus behatóan foglalkozott. Kérdést intéztünk Cettler Jenő di*. nemzetgyűlési képviselőhöz, a Magyar Gazdaszövetség elnökéhez, aki a következőket mondotta munkatársunknak. — A szikes területek megjavítása a Duna—Tisza közötti belvíz lecsapoló csatorna munkálatainak ujbói való megkezdése következtében egyike a legidőszerűbb kérdéseknek. Ismeretes, hogy több százezer kat. hold terület van Csonkamagyarországon, amely részint a belvizek, részint a szik miatt alig értékesíthető. A tudomány és a gyakorlat pedig egyaránt azt bizonyítják, hogy ezek a területek meg javíthatók és meghódíthatók a mezőgazdasági termelés részére. A belvizek levezetése után természetesen még növekedni fog a szikes terület. — Hogy ez a kérdés mennyire fontos arra a Magyar Gazdaszövetség kecskeméti tanyai kongresszuson már rámutatott, de meg fontosabbá válik a kérdés ha a földreform ügyével hozzuk kapcsolatba. A szikes területek termővé tétele ugyanis egyértelmű lenne több ezer kisgazdaság létesítésével . — A mai viszonyok között nem kevésbé lenne nagyjelentőségű az akció a közélelmezés szempontjából sem. Az ország lakosságának ellátása is javulna, de exportképességünk is fokozható lenne. — Sajnos azonban ehhez a háborúhoz. amely pedig igazán hódító háború lenne és valóban a kultura terjesztését jelentené. — ugyanugy pénz és pénz és ismét pénz kell, mint a másik harchoz amely nem teremt uj életlehetőségeket,, nem jelenti uj letelepülés lehetőségét a dolgozni akarók százainak. A talajjavitási akcióhoz hagy tőkére van szükség, különben minden fáradozás céltalan. Utalok itt Ivüzdényi Szilárd mérnök évtizejdiek óta vajúdó Ivisérleteire, amelyek megfelelő tőkebefektetés hiányában nem ' vezettek eredményre. — A befektetett tőke természetesén sokszorosan megtérül az akció befejezése Után s igy azt hiszem, hogy a külföldi tőke Számára ez lenne a legszilárdabb és leg reálisabb befektetés, amely a befektető tőkésen kivül az országra is nagy előnyöket hozna. Talajjavító társaságokat kellene létesíteni, amelyek bérbe vennék a szikeseket, megjavitaiiák a területet és az értékemelkedés arányában részesednének munkájuk eredményében. Az állam természetesen ma képtelen arra, hogy — miként az jobb viszonyok között elvárható lenne kezdeményező lépést tegyen ebben az irányban s igy csakis megfelelő érzékkel biró külföldi tőkecsoport — vagy esetleg Amerikából vagy megszállt területről hazatérő és itt letelepedni szándékozó magyarok jöhetnek számításba, akik kint szerzett pénzükkel és munkájukkal segíteni akarják hazájukat abban, hogy az megnövekedjék anélkül, hogy ahhoz bármilyen nemzetközi fórum vagy nagyhatalom engedélyét kérni, vagy, kiküzdeni kellene . Dohányt és szappant csempésztek át megszállott területre. Rendszeresen, üzletszerűen űzték a csempészetet. (Saját tudósiNyíregyháza, október 13. tónktól) Bui György, Csikós István, Csikós Károly, Györgyorícs Miklósáé, Kuti Erzsébet, Graz Józsefné és Petró Mihályné budapesti lakosokat a vásárosaaményi határőrség tettenérte, amint dohányt és pipereszappant akartak átcsempészni megszállott területre. Kihallgatásukkor bevallották, hogy rendszeresen űzik a csempészetet, mely igen jövedelmező foglalkozás. Kétszázötven szokolt is találtak náluk, azonkívül 400 csomag úgynevezett régi „hetes" dohányt és 174 darab pipereszappant Valamennyiüket letartóztatták és bekísérték a nyíregyházi királyi ügyészségre. Nyíregyháza város társadalma a Horthy inségakcióért. Az első közmunka a Sóstó vizének szabályozása lesz. Nyíregyháza, október 13. Saját tudósítónktól Nyíregyháza város társadalma is megmozdult, hogy kivegye részét az országos Horthy inségakcióból. Tegnap délután 4 órakor dr. Bencs Kálmán polgármester elnöklete alatt értekezlet volt a városháza nagytermében, a melyen a következők voltak jelen: Hölgyek: Báró Buttler Sándorné, Doctor Árminné, özv. dr Flegmann JenŐné, Füzesséry Klemérné, Hartstein Sándorné, dr. Murányi Lászlóné, Oehm Tivadarné. Urak: dr. Bartók Jenő, Baruch Artúr, dr. Bernát ein Béla, Éaekes János, dr. Guttman I Zsigmond, Hajdú Sándor, Hunyadi László, dr. i Klekner Károly, dr. Konthy Gyula, dr, Kovách Etek, Liptay Jenő, Mikecz Pál, Paulusz Márton, Ruttkay Gyula, Zajácz András •és a városi tisztikar nagy része. Kardos litván előadó az elnöki megnyitó után részletesen ismertette az összejövetel célját és az inségakció egész tervezetét, mely szériát kerek 12 millió korona összeget vetnének ki jótékonysági pótadóban, amely öszszegnek tiz százalékát az országos akció javára kell majd beküldeni, a megmaradt 90 száza lék azonban kizárólag a város területén lakó ínségesek céljaira fordíttatnék. — Az elr itt is ugyanaz, ami az országos niillik akciónál, hogy ttídegyetlen épkézláb ember se jusson érdemetlenül munkanélküli jövedelemhez. Csak a munkaképtelen rokkantak, aggok és árvagyermekek részesülhetnek ellenérték nélküli segé ybeo. — Az akciónak az a célja, hogy tisztességes munkaalkalmakat teremtsen, munkához, keresethez juttassa a dologtalanokat, munkanélkülieket. Evégből természetesen össze kell írni a kereaetképteleneket, ami egy bizottságnak lesz a feladata. Az akció tervezetének ismertetése után dr. B o n c s Kálmán polgármester ismertette azt a tervet, amely az első ilyan nagyszabású munkaalkalom megteremtésével egyúttal a város és a közönség érdekeit is szolgálná. Régi terve már a városnak, hogy a sóstói tó vízállásának bizonytalanságát megszünteti, illetve a mellette elhúzódó Nyirv'z csatornát akként^ szabályoitatja, hogy a tó vize a legnagyobb* szárazság esetén is biztosítsa a gyógyfürdő szükségle'ét Ha ennek a munkálatnak a befejezése után még maradna pénz, ugy azt az utak javitísára vagy uj utak létesítésére fordítanák A tervezethez Énekes János, dr. Klekner Károly, dr. Kovách Elek és dr. Barnstein Béla szóltak hozzá s valamennyien helyeselték azt. Azután megválasztották a karitatív és a műszaki bizottságok tagjait, mire az értekezlet véget ért. Ki felelős a drágulásért? A már 11000 koronát meghaladó búzaár okozóinak és ezáltal a drágulás felidézőinek a közönség a gazdákat tartja. A gazdák fájdalmasan érzik keserű vádját ennek a lépten nyomon hallható gyanúsításoknak. A TiszántuM M

pzőgazdasági kamara legutóbbi igazgatóválasztmányi ülésében határozatilag kimondotta, hogy minden további ilyen gyanúsítás megszüntetésére nyomatékosan kijelenti, hogy a magas búzaárakat nem a gazda kívánta, nem a gazda okozta, annak inkább hátrányait, mint előnyeit fogja a gazda érezni. A gazda nehéz munkájának gyümölcseit jórészben a közvetítők élvezik, kiknek van hozzá elég forgó tőkéjük, hogy az árukat raktározzák és igy a piaci áralakulást befolyásolják. A gazda fizetési kötelezettségeinek teljesítésére és az uj termelési szezon megkezdhetésére kénytelen tennelvényeit eladni. A gazdának a gazdaság fejlesztésére sincs elég forgó tőkéje, tehát nem tarthat tőkét spekulatív célokra. Ez évben is megállapítható, hogy a gazdák túlnyomó nagyrésze eladta búzáját legfeljebb 6500 koronás áron. De azok is akik 6500 koronáért adták el buzájukat, e most jövő gazdasági szezonban szintén a 11000 koronás búzaár alapján kialakuló rendkívül felnövekvő összes termelési költ ségek mellett lesznek kénytelenek termelni ami nagyon sok gazdát válságba visz. A 6500 koronáért eladott búzájuknak közel kétszeresre felvert árai előnyeit pedig azok élvezik, akik sem nem szántottak, sem nem vetettek, de az aratás után olcsón venni megjelennek és aztán a termés nagy részét kezükbe összeszedvén, az árakat felhajtani tudják. Közben pedig még segítenek is a gazdát szidni a búzaárakért. amelyeket a gazdák túlnyomó része már csak újságból olvas, de hasznukat nem látja, csak ódiumokat kénytelen viselni s azt a megterhelést, amelyet az újra felnövekvő termelési költségek rájuk hárítanak. A debreceni mezőgazdasági kamara ez energikus felszólalás^ felszólalása remélhetőleg meggondolásra inti azokat, a kik gondolkozás nélkül a gazdákat vádló 1ják a növekvő drágaságért. \