Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-12 / 232. szám

9 1922. október 12. A piacot a Zöldség-térre kell helyezni. Forgalmi, városszépészeti, egészségügyi éa gyakoilati szempontok kívánják a piaci árusításnak a, Zöldség-téren való koncentrációját. — Szabályozni kell a Zöldaóg-teret. — A vásárcsarnokot is a Zéldség-téren kell tölépiteni. Tervek a Zöldség-tér kibővítésére. . Nyíregyháza, október 11. Saját tudósítónktól . A hatóságoknak hova-tpvább naprólnapra nagyobb gondot okoz az élelmiszerpiac elhelyezése. A megszaporodott lakosság, az észrevétlenül is mindinkább intenzivebbé váló termelés, továbbá az a körülmény, hogy Csonkamagyarország jelenlegi helyzete úgyszólván a magyar állam keleti kereskedelmi empóriumává avatta föl városunkat, ahová messze vidékről százával jönnek a vásárlók, olyan nagyarányúvá fejlesztette élelmiszerpiacunkat, hogy az jelenlegi helyén és keretek között semmi szín alatt nem maradhat meg. A piac jelenlegi Helyzete, eltekint ve az esztétikai és egészségügyi kívánalmaktól, v

alósággal életveszélyezteló okokat r

ejt magábanEhez nem keh bővebb magyarázat. — Elég untig, ha az ember kimegy a piacra és széttekint. Lát egy rettenetesen összezsúfolt tömeget, ahol még a járás-kelés is veszélyes, mert az ember könnyen felbukhat és kitörheti a lábát. De lát ezenkívül mást is. A Kossuth-téren át bonyolódik le ugyanis a város egész forgalma. Távolsági és helyi villamosjára- , tok, tehervonatok, személy és teherautók, különböző szállító kocsik, talyigák es személyfuvarozási jármüvek, kerékpárok és mo torbicikliK száguldása fenyegeti itt a vásárló közönpég életét, nem is beszélve a tanyákról és vidékről beözönlőit szekerekről, amelyelv elé ijedős lovak vannak fogva s igy gyakran megesik, hogy a megvadult állatok belerohannak a piaci tömegbe. Ez az állandóan függő veszély mindinkább fokozódik abban az arányban, amint a piac fejlődése nagyobb területeket követel. Egészségügyi és városszépészeli okok amellett szólnak, hogy a piac nem maradhat meg a város kellős közepén. A monumentális r. kath. templom a hatalmas városház épület, továbbá a 1 akarékpalota és Korona-szálló épület, valamint az ideális szépen megvonalozott park által Összetevődött impresszió harmóniáját egy csapásra lerontja a vásári zsivaj s főképen a piac eltakarodása után megmaradt rettenetes piszok, amelynek órákig eltart a»z eltakarítása de amelyen nincs köszönet, mert a seprésinél felkavart por felét a polgárok nyelik le a bacillusok miriádjaival egyetemben. — Ezen a tarthatatlan állapoton csak egy módon lehet segíteni: át kell helyezni a piacot teljes egeszében, meg pedig incm máshová, mint a Zöldség-térre!!^ A Zöldség-tér igy is egy részét képezi az élelmiszerpiacnak. Kellő beosztással, szabályozással, aszfaltozással, aszfalt szigetek építésével, amelyek hosszúkás szeletekben hálóznák be a teret, könnyen meg lehetne oldani az élelmiszerpiac kérdését. Hasonlóképen rendezni kellene a szomszédos Bujtios-utca elejét s a Zöldség tér és a Bujtos-utca között lévő rozoga, düledt állapotban l

ev^ épületet, annak hatalmas udvarával együtt (mely úgyis útban van és előbb-utóbb fel kell áldozni a város érdekeinek) ki kellene sajátítani a piac kibővítése érdekében. Ez esetben olyan hatalmas piacunk lenne, ahoVá az egész élelmiszerbehozatalt koncentrálni lehetne, másrészt ez a h

eIy annyira el an szigetelve az általános kocsiforgalomtól, da cára a központhoz való közelséhogy a legnagyobb tömegforgalom is könnyen, veszélytelenül bonyolittatnék 3e s a felgyülemlett piszok és annak eltakarítása nem veszélyeztetné még megközelítő mértékben sem a közegészséget, mint a Kossuth-téri piac szennye. S ami fő, a város legszebb része, idegenforgalmi gócpontja a Kossuth-tér és környéke, érintetten tiszta maradna. A Zöldség-tér és a Bujtos-utca eleje a tervbevett bővítéssel annyira predesztinálva vannak Nyíregyháza piacának végleges elhelyezésére, hogy a megvalósítandó vásárcsarnokot is, 'okvetlenül ezen a helyen kell majd fölépíteni. Nagy kihatással lenne ez ennek a városrésznek a fejlődésére. A mostani rozoga kulipintyók és düledező palánkok helyére gyönyörű épületek nőnének ki gombamódra a földből. Az épületekben pedig üzletek és műhelyek nyernének elhelyezést épen ugy, mint a meglévő Zöldség-téri épületekben most. Erre a témára még visszatérünk, mert á piac elhelyezését a közérdek szempontjából rendkívül fontosnak tartjuk. A sátoraljaújhelyiek a szabolcsi alispán jelentéséről. Félnek, hogy Zenplén felsSrésze felénk gravitálódik. Nyíregyháza, október 11. A Nyirvidék tudósítójától . Az Ujhelyen megjelenő »Ujhelyi Hirlap« október 7-iki száma Szabolcs és Zemplén cimü közleményében foglalkozik laa Nyirvidékben ismertetett alispáni jelentés azon részcél, amelyben Mikecz Ist ván alispán a Zemplónvármegye felső, fában gazdag vidékével való szorosabb öS(Sze köttetés jelentőségére mutat rá. A két vármegye között várható szorosabb összeköttetést annak a ponton hídnak forgalom iba helyezése biztosítja, amelyet Dombrád! és Cigánd községek között helyeznek el. A zempléni újság az alispán jelentésével kapcsolatban a következőket irja: Amint látható, Szabolcsmegye már felismerte az ado

t, helyzetet, amelyet mi is láttunk, mikor nemrég megemlékeztünk a pontonhíd felállításáról. A bodrogközi járás községei és Szabolcs között nagyon élénk forgalom indult meg és Szabolcs okos és előrelátó vezetősége mindent el fog követni, hogy ez a forgalom minél zavartalanabb, gyorsabban lebonyolítható és kiterjedtebb legyen. A vármegye vezetőségének pedig segédkezet nyújtanak ehhez a községek is, melyek minden áldozatra készek, ha érdekük — nem is a pillanatnyi, hanem jövő érdekük — ugy kívánja. És itt a különbség Zemplén és Szabolcs között. A mi vármegyénk vezetősége is mindent elkövett a megye és Ujhely érdekében. Azonban itt nem nyer olyan támogatást a községektől, amelyet az érdeke megkívánna. A mi közönségünk befektetéseket — a jövő érdekében — nem hajlandó eszközölni. Erre csak akkor hajlandó, ha az eredmény pillanatnyilag mutatkoaik. — Ilyen körülmények között félő, hogy ép a leggazdagabb bodrogközi községek teljesen Szabolcs—Nyíregyháza és Kisvárda felé fognak gravitálni, mig itt a mostani kis forgalom is meg fog szűnni. A kormány októberben megkezdi a közmunkát. Búzában ia íelvehetik fizetésűket a munkások. — A közmunkákat megyék szerint irják ki és megyei hatóságok ellen őrz ik. Budapest, október 11. Bethlen gróf miniszterelnök az Egységespárt minap tartott értekezletén kije. Telítette,, hogy a nagy munkanélküliség enyhítése céljából a rég tervezett közmunkákat haladéktalanul megkezdeti, a munkásokat pedig azok kívánságára gabonával is fogják fizetni, amivel különösen a gazdasági munkából kimaradtakat akarja kár talanitani. Kérdést intéztünk illetékes körökhöz a közmunkák megindítása ügyében, ahonnan a következőkben informáltak bennünket: — A kormány az általános és egyre nagyobb munkanélküliség leküzdésére meg a nyár elején határozta el, hogy kiírja a közmunkákat. Átirat ment minden vármegye és város törvényhatóságaihoz ar ról, hogy jelentsék be azok a területeiken szükségesjsé vált közmunkák milyenségét, csatolják a válaszhoz a kiírandó munkák munkaköltségvetését és teherbíró erejüket. Tudomásunk szerint a bejelentések legtöbb helyről megérkeztek már és igy, a közmunkák kiirása elé nem gördülhet akadály. BelhterÉgróf miniszterelnök utasítására még október hó folyamán meg kell kezdeni mindenütt a munkáltatásokat. amik az általános kép szerint két főrészre oszlanak: ut és házépítési munkálatokra. — A közmunkákat megyék illetve városok szerint fogják megkezdeni és ezek felett az illető megye és városi hatóságok gyakorolnak majd közvetlen ellenőrzést. Ök irják ki területeiken a munkásszükség letet és fizetik ki a munkadijakat. Ameny. nyiben területeiken szükséges számú munkást nem tudnának közmunkára toborozni, a közvetítést az Országos Munkaközvetítő Hivatal budapesti központja fiókszervei utján látja el. — A közmunkák tényleg óriási arányúak lesznek és alkalmasak arra, hogy az ország nagyfokú munkanélküliségét hathatósan enyhítsék. Az eddig kontemplált terv szerint több mint tízezer munkanélkülinek adhat kereseti alkalmat ezzel; a kormány. A gazdasági munkákból különösen az aratásból kimaradt mezőgazdasági munkásoknak megadja azt a lehetőséget, hogy munkabérüket gabonában kapják meg. — A kormány a közmunkákat elsősorban a Horthy inségakció gyűjtésének eredményéből fogja fedezni, melynek összege a mai napig 50—60 millió koronáraa becsülhető. Ami nagy, tehermentesítés az államkasszára. UányésnSikalapok nagy választékban a legolcsóbb árak mellett szerezhetők be Tóth Mária Nyíregyháza VayÁdám-n. 7..