Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-08 / 229. szám

1922. október 5. !S A város képviselőtestületének rendkívüli közgyűlése Nyíregyháza, október 7. A Nyimdék tudósítójától. Nyíregyháza város képviselőtestülete péti tek délután 3 órakor Dr. Bencs Kálmán polgármester elnökletével rendkívüli közgyűlést tartott. Feltűnően népes közgyűlés volt, a tárgysorozaton lévő nagybérlet ügye odavonzotta a képviselőtestületi tagok nagy többségét. A közgyűlés tárgysorozatán negyvennél több tárgy vár feldolgozásra. Dr. Bencs Kálmán polgármester a Hiszekeggyel megnyitván a rendkívüli közgyűlést, tárgysorozat előtt bejelenti, hogy a kir. Kúria szeptember 6-ikán a Burger-féle hagyaték ügyében döntést hozott, amellyel jóváhagyta az alsóbbfoku bíróságok ítéletét. Ezt a bejelentést a képviselőtestületi tagok megéljenzik. Bejelenti a polgármester, hogy ha a kúriai Ítélet kezébe jut, azt egész terjedelmében ismertetni fogja a képviselőtestülettel. Tudomásul veszi a képviselőtestület a polgármesternek azt a bejelentését is, hogy a rendszeresített gyakornoki állások közül egy megürült és azt Plank Gyula százszázalékos hadirokkanttal töltötte be. A beV'igyminszter köszönőlevele. A rendkívüli közgyűlés, amelynek kiemel kedőbb mozzanatairól lapunk más helyén emlékezünk meg, elsősorban is azzal a meleg szeretetet sugárzó levéllel foglalkozott, amelyet Rakovszky Iván belügyminiszter, városunk nemzetgyűlési képviselője irt Dr. Bencs Kálmán polgármesterhez a hozzáintézett üdvözlő iratra. A belügyminiszter rámutat, hogy közötte és Nyíregyháza város közönsége között mind szorosabbá válik a kapcsolat és városunkat szűkebb hazájának tekinti. , Szabolcsvármegye közönségének több jóváhagyó véghatározatát veszi tudomásul ezután a rendkívüli közgyűlés. Ezek a Magyar Nyelv c. folyóirat beszerzésére, a városházi uj távbeszélő központra, a cigánycsaládok kitelepítésére s még néhány kisebb tárgyra vonatkoztak. A Geduly Henrik püs.; pöknek szabályozási terv megváltoztatása' iránti kérelme tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága nem hagyta jóvá, hanem feloldotta. 1 A kuliurtanácsnoki állás szervezésére vonatkozó javaslatot egyhangúan elfogadta a képviselőtestület. A Nyirvidék tegnapi számában ismertette az erre vonatkozó tanácsi és szakosztályi javaslatot, amelyet egész terjedelmében magáévá tett a közgyűlés is, ugy, hogy most már a módosított szabályrendelet alapján rövidesen betöltik az uj tanácsnoki állást. Szavazásra kerül a sor a rendkívüli közgyűlésen néhány nagyjelentő ségü kérdésben. Igy névszerinti szavazással döntik el a mintatelepi bérlet ügyét, amellyel külön cikkünk foglalkozik, és névszerinti szavazással fogadják el a városi nyugdijasok tüzelő- és ruhasegélyére vonatkozó javaslatot. A nyugdijasoknak kérvényt kellett bea'dniok a segélyekért s a képviselőtestület egy kivételével valamennyi nyugdíjasnak megadta a segélyt. Az élelmiszer-piac uj elhelyezését a szakosztályi javaslat szerint állapította meg á közgyűlés. Elfogadta azt a szakosztályi javaslatot is, hogy a város tesületén lévő faraktárak és telepek egy arra kijelölt külső területre, a vásárosnaményi uton tul helyeztessenek ki. A telep céljaira szolgáló földterületért tűzifában fogják fizetni a bért a városnak. Az oláJi megszállás szomorú emlékei ujultak fel a képviselőtes* tület közgyűlésén, amikor az egyházaknak nyújtandó pénzbeli segély elosztását vitatták meg. Hosszabb eszmecserére adott alkalmat ez a segélyügy, végre is a szakosztály javaslatát fogadta el a közgyűlés. A szakosztályok ugyanis azon az elvi alapon, hogy a város az iskolák által elszenvedett károkért nem ad megtérítést egy 'felekezetnek sem, az ág. ev. egyháznak 150,000 koronás segély iránt beíer jesztett kérelmére azzal feleltek, hogy valamennyi felekezet megsegítését határozták el. Még tavasszal bekérték a kimutatásokat az oláhok okozta károkról, az ügy azonban sajnálatosan késedelmeskedett a felekezetek nagy anyagi kárára. Most, hogy végre határozhattak ebben a kérdésben, nem tudtak az egyes felekezetek által elszenvedett károk értékének megfelelő segély összegében megállapodni és azt javasolták a képviselőtestületnek, hogy adjon segély cimén a város minden lakóra után 10 koronát a felekezeteknek, amelyek közül egy-egy annyi 10 koronát fog kapni, ahány lélekszámot az illető felekezetből a statisztikai hivatal ki fog mutatni. Énekes János prépost-kanonok felszólalásában rámutat, hogy igy a segélyezés igazságtalan lesz, mert nem az elszenvedett kárhoz, hanem az illető felekezet lélekszámához igazodik. Ruttkay Gyula kanonok is ezen az állásponton van és kimutatja, hogy a kis lélekszámú gör. katholikus egyház iskolájában mily nagy kárt okoztak az oláhok. Most a lélekszámhoz szabott segély elenyésző a 'a kárral szemben. Dr. Prok Gyula a tanácsi javaslatot helyesli, mert ha az elszenvedett károk arányában segélyezne a város, akkor az ág. ev. egyházra, amelynek több iskolája van, legalább hatszázezer korona segélyt igényelne egymaga. Dr. Bencs Kálmán polgármester a kérdés elmérgesedésétől tart és halasztó indítványt tesz. Dr. Klekner Károly és Dr. Kovách Elek szólalnak még a tárgyfcoz s a képviselőtestület, hogy mincfcn kontro verziát kiküszöböljön, a tanácsi javaslatot fogadja el szavazás utján, szótöbbséggel. A kép viselőtestület ezután több kevésbbé jelentős tárgyban döntött. Általános érdeRlődésre tarthat számot a személy- és teherfuvarosok díjtételeinek felemelése, amelyet lapunk más helyén ismertetünk. t \ A drágaságról, különös tekintettel a hus- és zsirdrágaságra. VI. A reánk szakadt magas élmiszerárakat főleg a nagy terménykivitelek idézték elő. Mert ugy-e bár, ha az energiaforrás, a mindennapi kenyér a kivitel folytán drágul, akkor az ezen term ;lt energiáknak, tehát az összes energiának drágulni kell. A cél a valutajavitás volt, de szerencsétlenségünkre, ennek éppen az ellenkezőjét értük ] el. Azonban a buza értékével egy olyan értétéket kaptunk, amely a folyton ingadozó és ma m$r nágyon lesülyedt pénzünk értéke helyett az összes dolgaink értékelésénél a külföldi viszonylatban is közös alapul fog szolgálni. Ezután tehát nem pénzért, hanem búzáért, buzaértékért fogunk do'gozni és pénzünk vásárló ereje a magyar föld termette acélos búzától fog függni. Tagadhatatlan, hogy sok nyersterménvüiik volt, azonban az is kétségtelen, hogy a feleslegként kivitt terményeink nem voltak mind feleslegesek. A kereskedők és banki k által öszszeharácsolt temérdek termény nekik persze, hogy felesleges volt, de a gazdának, aki termelte és csak £ nagy ár miatt dobta a piacra, nem volt mind felesleges. Ebben a konjunkturális világban ma mindenki üzletember és számol. Nagyon természetes, hogy a gazda is számolt és arra az eredményre jutott, hogy az állatárak a terményárak mellett valahogy lemaradtak. Ezért elkezdett terményben, még pedig annak a legnemesebbikében, a búzában számolni és látta, hogy békében egy lóért, szarvasmarháért, sertésért stb. sokkal több mázsa búzát kellett fizetni, mint ma. Ami nélkülözhető terménye volt, tehát mind eladta, sőt az állatjai kosztját is szűkebbre lögta, hogy több terményt tehessen pénzzé. A sertéshizlalásról pedig egyelőre lemondott. Így állott elő a nagy terményfelesleg, amely káros hatását mindaddig fogja éreztetni, mig a kellő tartalékolásról gondoskodás nem történt s a termény- és állatár közt az árkiegyenlitődési folyamat végbe nem meot. Mert ne felejtsük, hogy eddig élelmiszereink közül aránylag a hus és a zsir volt a legolcsóbb. Most iog majd drágulni és erre is rámondhatjuk, hogy drága, de ros«z. Ma nincs darázott ökör, de faggyú sincs ugy a vágóállatokon, mint békében volt. Sőt a rossz tartás miatt egyeseknél egészen eltűnt, felszívódott és csak a kocsonyásan rezgő hártyaszerű anyag mutatja a helyét. Nem nézik ma, hogy prima-e a sertés, csak legyen. Keresik ugyan, de ritkán találnak rá. Egynémely uradalom gazdatisztjeinél azért még megakad. Ma jó a szedett sertés is, amelynek bizony nem mindegyikéből lehet zsirt sütni. Fehér ugyan ezeknek a szalonnája, akár csak a békevilágban volt, csakhogy vékonyka és a bőrhöz sült s hozzá kemény. Hol vannak ma azok a hájak, amelyek felakasztva csepegtek a zsirtól ? Állatállományunk azért — a juhot kivéve — elég nagy, nagy a kvalitás romlott nagyon meg. Legutóbbi cikkemben a zsirmeghatározásra vonatkozó számítás hibás, pedig a rossz beállítással korántse volt célom a nagyhizlalók iránt szánalmat kelteni, hanem az tévedésből, egy később következő részből, amikor is a vágósulyról lesz sző, került be. Ugy az elméleti számitások, mint a gyakorlati eredmények szerint 1 mm. feletetett kukoricadarától a sertés 20 kgr. zsirt termel. Békében tehát 70 K értékű tengeriből a már közölt ár mellett 184 K értékű zsirt produkált. A termelt zsir értéke tehát 2 6-szer volt nagyobb a tengeri értékénél. Más szóval a feletetett 5 mm. tengeriből termelt zsir különbözeti értékéu. azaz a 114 K-án a hizlaló ujabb 8 mm. tengerit vehetett. Ma 46000 K értékű ótengeriből 60000 K értékű zsirt lehet termelni. A termelt zsir értéke itt a 2 6 szeres érték helyett csak 1 4 szer nagyobb a feletetett kukorica értékénél. S ez a kényszerszülte állapot mesterségesen lett előidézve. És most a tisztviselőkre gondolok. Egv XI. fizetési osztálybelinek bétcében havonta 133 K. 33 fill. fizetése volt, amelyen akkor á 14 K-jával 9-5 mm. tengerit vehetett A mai fizetésért pedig egy X fizetési osztálybeli az összes pótlékokkal együtt legfeljebb 1 mmt ha vehet. Hogy tartson hát egy kis malackát és hogy segítsen magán ? Engedelmet kérek a hasonlatért, de a helyzet ugyanaz, mint a sertéshizlalásnál. Azaz egészségtelen állapot az egyik is és egészségtelen állapot a másik is. Kérdem, hogy a tisztviselő becsületes munkája után tisztességesen meg tud-e élni? Nem És mert az anyagiak hiján nem tudja termelő munkásságát ugy, mint a gazda más irányban kifejteni, értékesíteni, azért kénytelen Ma este uj műsort ad a Modern Kabaré szenzációs társulata. Uj műsor! Nagyszerű vendégszereplések!