Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-06 / 227. szám

4 1922. október 1. A korona és Zürich. A magyar államjegyforgalom és zürichi jegyzés között, valamely viszony, nak keli lennie, ha feltesszük, hogy Zürich helyesen is tud értékelni és nem ál" szolgálatában e csonkaország ellenségeinek. akik kizsarolásunkat és ez után az »Unbedingte Unterwerfung« elvét vall ják. Azt kell feltennünk, hogy a papir tömeg szaporodásával arányosan kei csökkenie a fizetőjegyek értékének, csök kenésével pedg azok értékemelkedésének Pedig, ha beletekintünk a dologba, furcsa képet látunk. Mielőtt okoskodásunkra térnénk, lássunk egy kis táblázatot arról, hogy mennyi volt a jegymennyiség, mi len ne az ennek megfelelő érték és mennyi ezzel szemben a zürichi jegyzés. Ezek az iév május — szeptember hónapjaiban igy festenek: Időpont, jegyforg. quantitativ zürichi hónap. milliárd. érték. jegyzés. mijus T-én 30.7 1-115 0 64 , 23-án 30.9 1.109 0.62 junius 7-én 31.9 — — 1.072 — — 0.57 „ 15 én 32.0 1.070 0.54 , 23-án 32.9 1.041 0 52 , 30-án 33.6 1.030 0 51 julius 7-én 34.4 — — 0.996 — — 0.44 „ 15-én 35.1 0.978 0.42 , 23 án 35.8 0.956 0.42 , 31-én 38.3 0.895 0.30 aog. 7-én 40.9 — — 0 837 — — 0.275 , 15-én 42.0 0.815 0.275 , 23-án 43.9 0.780 0.33 , 31.én 46 2 0 742 0 275 szept. 7-én 48.8 — — 0.701 — — 0-245 „ 15-én 52.4 0.654 0.23 Ezeknek a számsoroknak láttán méltán kérdezhetjük, hogy miért jegyezte Zürich május 7-én a quantibativ érték felénél magasabban a koronát és miért jegyzi most. a cséplés után, cs,ak közel harmadrész értékben?? Miért nem értékeli a meny nyiségi érték szerint?? Egészen bizonyosan nem politikai, ha nem csak gazdasági célzattal, hogy tönk rejuttatásunkat siettiessje. A politikai eredmények azután önként hullanak ölükbe, a mi kedves ellenségeinknek. A mennyiségi értéket ugy kapom, ha a békeidei fejenkénti jegyforgalmat osz tom, a mai fejenkénti forgalommal , íés (frankértéket keresve), 5 százalékkal növelem. A békeforgalom: 43.6 K. Mai lakosszám cca 7.5 millió; ha az előbbi képletet megfelelőleg rendezíem, akkor az állandó osztandó lesz 43.6x7. 5x1.05, ami egyenlő : 342.30, amit, ha a jegyforgalom milliókban kifejezett jegyeivel osztok, kapom a mennyiségi értéket. « Ezen az alapon azután gondolkodhatunk azon, hogy vájjon, mely áruk állanak parin felül és melyek azon alul. Tegyük fel, h)ogy szeptember végén, a jegyforgalom : 56000 millió korona, akkor a mennyiségi érték cca 0.612 lenne. Igen ám ! De Zürich csak 0.21-et jegyez! Ekkor Zürich szerint mindennek az ára, a békeideinek 476-szorosa kellene, hogy legyen. A mennyiségi értékelés szerint azonban, csupán 163-szoros lehetne. Ez azt is jelenti, hogy a mi pénzünk, a békeideinek : Zürich szerint a 476-od részét, a mennyiségi elmélet szerint azonban csak 163-ád részét kell érnie. Aki gondolkodik és megérti, hogy a kettő között mi a különbség, az tudja, hogy a spekuláció részére mit tesz az, ha az import-cikkékért 163 helyett 476-ot fizetünk. De jelent ez mást is. Itthon azt, hogy mindennek az ára, csak 163-szor lehetne magasabb, mint a békében és mégis azt látjuk, hogy a buza is, a mai kg.-kénti 110 koronás árával, a békeideinek 550-szeresére emelkedett. Miért ? Talán már a magyar földbirtokosnak sem ér a magyar pénz, az önálló jegyintézet utalványa, az önálló vámterületen, független magyar hadsereg védelme alatt annyit, mint amennyit mennyiségéhez mérten valóságosan megér ? ! Hát már idebenn is segítséget nyer a külföldi spekuláció ? ! Sajnos, ugy látszik, nyer ! Mert nekünk idebenn lehetne számolnunk helyesebben is ; de kifelé éppen olyan hibásan számolhatnánk, mint ahogyan Zürich számol. Semmi boszorkányság sem kellene hozzá, csak egy kis akaraterő. Legyen annyi bátorsága a magyar kormánynak, hogy szemébe vágja Zürichben is pusztító elleneinknek, hogy mi is tudunk számolni ! Nekünk a korona annyit ér, ameny nyire mi becsüljük. És van bátorságunk ezt épen ugy megmondani, mint Zürichnek a magáét! De gyáva meghunnyászkodás lesni ; »Hogy jött Zürich ?« és akkor ugy nyomorítani magunkat, amint Zürich diktálja, amint a madzagot a zürichi medvetáncoltató rángatja, ugy táncolni 1 Bizony, mi ilyen félelmetes medve vagyunk !! Pisszer János, Lóverseny lesz_ Mátészalkán. Nyíregyházán is rendeznek lóversenyt. A Szatmárvármegyei Lóverseny Egyesület 8 évi kényszer pihenő után eadén először rendezi meg szokásos őszi versenyét. Az Egyesület, mely az átélt háború, forradalmak és megszállás után a vármegye kétharmadának idegen fennhatóság alá jutásával tagjainak nagy részét anyagi javait pedig teljesen elvesztette, nem képes arra. hogy már az idén felelevenítse a régi hires lóversenyeket; anya gi helyzetének sivársága csupán az október 21-én Mátészalkán rendezendő agárverseny keretében teszi lehetővé néhány versenyszám megtartását Fenti napon d. u. 3 órakor rendezi meg három versenyszámát: egy. tenyészversenyt, egy hölgyversenyt és egy vadászversenyt, melyek közül az elsőre az Urlovasok Szövetkezete a másodikra az Egyesület, a harmadikra pedig a vármegye hölgyei adtak értékes tiszteletdijakat. Érdeklöjilőknek bővebb felvilágosítást ad az Egyesület M lkára, lfj. Jékey Sándor Fehérgyarmat. Itt emiitjük meg, hogy Nyíregyházán is nagyban készülőknek lóversenyek rendezésére, melynek dátumát november. 5-ik napjában állapították meg. Komárom vármegye Szabolcsot támogatásra kéri fel # Be akarjak olvasztani Győr megyébe. Nyíregyháza, október 4. A" Nyirvidék tudósítójától. Komáromvármegye közönsége arról értesült, hogy a Csonkaország határán levő vármegyék beolvasztására irányuló törekvés vármegyéjüket is számításba vette ugy, hogy Komárom vármegyének Győrvármegyébe való olvasztása mihamar napirendre kerül. Komárom törvényhatósági joggal felruházott sz. kir. városnak és Komáromvármegyének a törvényhatósági jogtól való megfosztása nagy elkeseredést keltett a magyarság végvárában

? Komáromban, ahol a szeptember 18-i rendkívüli vármegyei közgyűlés egyhangú határozattal állást foglalt a Győrmegyéhez való csatolás terve ellen. Elhatározták, hogy felirattal fordulnak a Kormányzóhoz m. kir. kormányhoz, nemzetgyűléshez és átiratban keresik fel a törvényhatóságokat, hogy hasonló szellemű feliratbán 1 támogassák Komárom város és megye tiltakozását. Az átirat a napokban érkezett meg Szabolcsvármegyéhez is. Nem hiszszük. irják a komáromiak, hogy akadna olyan államférfiú, vagy politikus, aki arra vállalkozna, hogy Komáromot CsonkaMagyarország végvárát értéktelen kavicsként dobná félre. Kimutatják az átiratban és a kormányhoz intézett feliratbap hogy Komárom ma sokszorosan jelentős, mert ott lépik át a magyar-cseh ideiglenes határt. A vármegyének 1439 négyszög kilométer területén 109.038 lakosa van, tehát területe és népessége is elegendő alapot ad arra, hogy önállóságát ne csonkítsák meg. Kijelentik, hogy, addig is, mag a vármegye ősi székházát újra elfoglalhatják, Komárom megmaradt részén uj székházat építenek. Jókai szülőföldjének kiáíltása bizonyára élénk együtti érzést váltott ki Szabolcs vezér földjén is. A nem szűnő esőzés nagy kárára van a mezőgazdaságnak. Nyíregyháza, október 5. A Nyirvidék tudósítójától. A gazdák szeme máskor a felhőtlen őszi eget nézte agoddalommal, most amikor hetek óta esős napok követik egymást, a felhős égre néznek a gazdálkodók aggódó tek.ntettel. Már ed(dlig is jelentékeny kárt okozott a korán beállott és tartós őszi esőzés a mezőgazdaságokban. A szüret nagy nehezen indul meg, a szőlőtermésnek ugyancsak ártott a szünet nélkül tartó esőzés. De a túlságos mennyiségű csapadék hátrányosan hat az őszi szántásra és vetésre is. Megkérdeztünk egy nyíregyházi szőlősgazdát, aki az esőkárról a következőket mondotta. Már csaknem két hét óta mutatkozik a szőlőstermésen az állandó esőzés okozta kár. Igen sok helyen megrepedeztek a bogyók és ennek következtében a szőlő rothadásnak indult. Az utóbbi napokban valószínűleg tönkrement az idei szőlőtermésünk 15—20 százaléka. Az esőzés késleltette a bogyók beéré sét is és nagy mértékben lerontotta az uj >or értékét. A' termés minősége tekintetében igen nagy kár a napfény hiánya. Sok hely en áll andóan halasztgatni kei l ett ia szüretelést. A szőlőszemekben olyan nagy a víztartalom, hogy ezekből nem igen lehet valamirevaló mustot készíteni. Egy mezőgazda a következőket mondotta az esős időjárás káros következményeiről. Már el kellett volna vetni az őszi búzát, de sok helyen olyan nedves a talaj, hogy a szántást sem lehetett befejezni. Tavaly is elkésett a szántás-vetés, amir. nek kárvos következménye az idei aratáson látszott meg. Az idén is spkan el fognak késni az őszi vetéssel, különösen, ha az október is olyan esős lesz, mint amilyen az elmúlt hónap volt. Novemberben egyszerre be szokott állni a téli hideg s ez fogja lehetetlenné tenni a vetést. A veszedelem csak abban az esetben múlik el, ha száraz, szeles idő áll be, amely 8— 10 nap alatt kellően kiszárítja a talajt. — Gyermek iskolai patent harisnyáit minden nagyságban és színben legjobb minőségekben beszerezhető a Hungária cipőáruházban Nyíregyháza, Zrínyi I. utca 5 Teléfon Interurbán 195. Sx