Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-05 / 226. szám

4 1922. október 1. Szabolcsvármegye közel száz milliót ad segélyakcióra. Akik mesterséges válaszfalakat emelnek vármegyénk lakossága közé. A vármegye alispánja a Horthy-segélyakció eredményének felhasználásáról. Nyíregyháza, okLóber 4. Saját tudósítónktól . Szabolcsvármegye lakossága a közelmúltban két nagyszabású segélyakció támogatásában és sikerre juttatásiban atlDtt jelt hazafias áldozatkészségéről, szociális érzéseiről. Az egyik segélyakció a vármegye szegény sorsú ifjúságának hathatós segítésére, a más,ik a Kormányzó áltai indított országos inségakcióban való részvételre irányul. A Nyirvidék annak idején beszámolt mindkét akció jelentékeny sikeréről. A segélyezésekről részletesen beszámol Mikecz István alispán is, a ki a törvényhatósági bizottság őszi közgyűlése elé terjesztendő jelentésében a következőket mondja a segélyakciók eredményéről és az inségakció lebonyolításának mikéntjéről: A föisko'ai ifjak segélyezése A főiskolai ifjak segélyezése érdekében a t. törvényhatóság julius hó 15-ik napján tartott ülésében ujbói elrendelte a gyűjtést. A vett megbízatás folytán a diók nyomor lehetőségszerinti enyhítése céljából kéréssel fordultam a vármegye lakosságához, pénzintézeteihez. A vármegye jobbmódu lakosságának többsége megértette, hogy a közelgő iskolai év az éhség és a szomorú tél minden nyomorúságát zuditja majd a főiskolákban tanuló ifjúságokra, mely igy képtelen lesz pályáján tovább haladni. Megértették hogy a magyar ifjúság sorsa a magyar haza sorsa s felkóréstemre a Polgármester Főszolgabirák Elöljárók és Tanítók buzgólkodására elég szép termény adakozással járult hozzá a diáknyomor enyhítéséhez. Ezen akció erekményei nem zárultak meg te teljesen, az eredmények feletti örömünket azonban már is meg kell, hogy zavarja egy szomorú jelenség. Tehetős polgáraink közül többen még ma sem értették meg, hogy az ország mai helyzetében s az igazán siró nyomorral szemben nemcsak erkölcsi, hanem hazafias kötelesség is megoszlam a szükölködökkei dus jövedelmünk fölöslegét. Ennek dacára nemcsak egyesek, hanem társadalmunk egész összefüggő csoportjai zárkóztak el az adakozás elől. Indokolásul bizonyos országos színezetük szerint sérelmes és igazságtalan intézkedésekre s rendszabályokra, a numerus c'aususra stb. hivatkoztak, holott azt kellett volna szem előtt larlaniok, hogy a mi vármegyénknek soha egyetlen lakosa sem szenvedett semmiféle elnyomást, igazságtalanságot. — A legnagyobb megértéssel kerestük és találtuk meg mindezidáig e vármegyében a közérdek s jogos magánérdek kielégítésének helyes útjait, nem helyes tehát, ha ma egy ilyen rideg elzárkózással magunk emelünk mesterséges válaszfalakat a vármegye lakossága közzé. Hetven millió a ilorthy akcióra Ugyancsak külön kell kiemelnem a törvényhatóság legnagyobb szabású segélyakcióját, mely Kormányzónk magas és tisztelt személyéhez és nevéhez fűződik s az e téren tanúsított nemes áldozatkészség mindenkor egyik legszebb bizonyítéka lesz vármegyénk magas gondolkozásának és egészséges szociális érzékének. Törvényhatóságunk 1922. szeptember hó 16-án tartott rendkívüli közgyűlésén — egyhangú hozzájárulással s nagy lelkesedéssel — összesen hetven millió koronát szavazott meg a Horthy. segélyakció céljaira. E nagyszabású országos segélyakció nemes és bölcs célja az, hogy — szemben a fenyegető ínséggel s egyre növekvő drágaság gat — munkához juttasson ebben az országban mindenkit, aki dolgozni bir és akar s viszont kenyérhez és megélhetéshez juttassa azokat is, kik koruk vagy betegségük miatt a munkára képtelenek. A mozgalom megindítója nemcsak a segíteni vágyó nemes sziv, hanem az előrelátó bölcsesség is volt, mely siet önként nyújtani az igazi nyomor enyhítésére a liegszükségesjebbet, nehogy a nyomorúság okazta elégedjetlenség, izgalom s az ezekkel járó bajok és veszélyek fenyegethessék a haza úgyis száz sebből vérző s még alig lábbadozó testét. Negyvenöt millió a vármegyében marad Vármegyénk közönsége azonnal megértette e mozgalom, gyönyörű és bölcs kettős célját s a fentebb jelzett összeget ajánlotta meg annak sikere érdekében. — Ezen hetven millióból öt millió fordittatik az országos nyomor enyhítésére, mig 45 millió a vármegyénkben marad s felét eg!y vármegyei központi bizottság, másik felét az egyes községek segély bizottságai fogják felhasználni, elsó' sorban a vármegye egész területén igazságos megosztással elvégzendő vármegyei és községi közmunkák útépítések és javiláso'K, vlzmentesités, legelők megtisztítása, árkolások s egyéb közmüvek létesítésére; megfelelő s lehetőleg élelmi és tüzelő szerekben nyújtott munkabérekben részesítve la dolgozni akarókat; másrészt segély gyanánt osztva ki azt a munkaképtelen nyomorgók között. A közmunkák' végrehajtását leginkább tavaszra tervezzük. amikor erre az idő kedvezőbb s a lakosság is jobban reá van már utalva a nagyobb keresetre; a munkaképtelenek Segélye ellenben még a léi beállta előtt fog kiosztatni. Végre a megajánlott összegből egy, milliót a tanuló ifjúság neveltetéséinek előmozdítására, kilenc milliót a vármegyei tisztviselők, alkalmazottak és nyugdíj aspk felsegélyezésére szánt a törvényhatóság, tiz millióval pedig a vármegye többi közNINCS ELSEJE az Ujságbolt Kölcsönkönyvtárában, meit akár melyik nap beiratkozhat és kiléphet, az egy havi tagsági dij 30 napra szól és nem naptári hónapra. 6— 1 tisztviselői nehéz sorson kivájn enyhíteni. A magyar ifjúság sorsa, a magyar haza sorsa, a köztisztviselő pedig ma a Iegszánandébb és anyagiakban legvédtelenebb polgára ennek az országnak. A határozatnak ez a bölcs és nemes intézkedése tehát önmagát dicséri s mélységes hálával és egy szinte leróvhatatlan erkölcsi tartozás érzetével tölti el ugy a tisztviselőket, mint a vármegye tanulni vágyó ifjúságát. A jótékonysági akció vezetését a közigazgatás és a társadalom karöltve oly, módon végzi, hogy a kezelés pénzbe nem került s minden fillér az óhajtott célt fogja szolgálni. Egy holdra egy kg. buza sem esik. Szemben a mozgalom céljával és méreteivel az első pillanatra nagy összegnek feltűnő hetven millió egyáltalában nem mondható tulmagas összegnek s viszont ezt a jelentős összeget ugy. veti ki a közadók után igazságosan a törvényhatóság. hogy abban arányosan részesüljön a földbirtok s a többi kereseti ágazat ugyaránt s fokozottabb terhet viseljenek belőle azok, kiket az utóbbi évek gazdasági és kereskedelmi konjunktúrái abinormisan nagy jövedelemhez juttattak. Miután Nyíregyháza önállóan fogja megoldani e segélyezést, három községünk pedig megszállás alatt áll, az e cár a megadóztatandó föWterület — Penészlek községet számításba véve — 754522 kath. hold s így egy kath. holdra a hetven millióból buza értékbén való átszámítás mellett kevesebb mint egy kiló (mintegy 70 dkg.) buza esik, a többi összeg a többi adónem s adózó ter hét fogja majd képezni. Ez a gyönyörű áldozat bizonyára megtermi, a maga méltó gyümölcseit s hiszem és remélem, hogy vármegyénk minden, erre valóban méltó és reá utalt lakosa megérzi majd a vármegye támogató kezét. Természetes ez a segélyezés korántsem veszi le vállainkról azt a gondot, hogy minden erőnkkel küzdjünk a munkátlanság megszüntetése az árdrágítók megfékezése s az anyagbeszerzés könnyítése érdekében, máskülönben hasztalanul emeltük volna a nyomor áradásával val szemben a jótékonyság eme nemes védgátjait, az elviselhetetlenné váló nyomorúság s az emberi gonoszság felkorbácsolt hullámai könyörtelenül elsöpörnék ezeket a védgátakat. ] Egy Ibrányból elszármazott amerikai magyar 30 millió koronát küldött villsmesteisp felállítására. Ibrány község villamos világításának kérdése rövid ftJőn belül meg lesz oldva a szédületes valutadifferencia, ami a magyar korona és a dollár között van, tette lehetővé azt, hogy egy virágzó szabolcsi község belekapcsolódhasspn a kultura kényelmébe. Egy Ibrányból elszármazott amerikai magyar a napokban 30 millió koronát küldött fiának, aki egy előkelő budapesti villamos cég művezetője, azzal a célzattal, sőt megbízással, hogy létesítsen Ibrányban villamostelepet, amely a, község világítását és az esetleg felállítandó ipari üzemek áramszükségletét ellátná. Nincs kizárva, hogy a villamostelep még ebben az évben felépül s igy meg van a remény arra, hogy a közeljövőben nemcsak Ibrányban, hanem a szomszédos, községekben is a villamos technika áldásaiban részesülhet a közönség.