Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-01 / 223. szám

4 1922. október 1. Rakovszky belügyminiszter átvette Nyíregyháza kérelmét. Nyíregyháza és Szombathely Nyíregyháza, szept. 30. Saját tudósítónktól Njiragyháza város önálló törvényhatósággá való fejlesztése immár a megvalósulás stádiumába jutott. A vóro* képviselőtestülete a tegnapi reode* közgyűlésén hallgatta meg e nagyjelentőségű tárgyban Szobor Pál „iőjegyzö előterjesztését. A város főjegyzóje bejelerjtetie, hogy a törvényhatósággá való átalakulás iránti kérelem a képviselőtestület megbízásához fcé pest elkészült s a bérelmet a város polgármestere szeptember 14éaát is adta Rakovszky Iván bőíögyminisztc-rDek. törvényhatóságok lesznek. Dr. Beccs Kálmán polgármester illetékes helyen arról értesült, hogy a váro3 kérelmét a belügyminiszter a közigazgatási reformról szóld javallattal kfipcsolatban terjeszti elő a nemzetgyűlésen Nyíregyháza mellett még Szombathely az a rendezett tanácsú város, amelynek tör vényhatofságá való .fejlesztése a közel jövő kérdése. Nyíregyháza városnak a törvényhatósági jog elnyerése iránt felterjesztett béreimét a városi tacács nyomdai uton sokszorosittatja és valsmennyi képviselőtestületi tagnak megküldi. Mennyi földadót fizetünk ? Könyen kiszámíthatják a gazdák. — Egy kisbirtokos földadója. Nyiregjhaza, szeptember 28 A Nyirvidék tudísltójátói. A földmivöléssfcl fotlslkozó lskosság körében ma ez uj buzasdótőrvóny a beszélgetés legfőbb témája, Mennyi adót fogutk fizttci, ez a kérdés és minosnött nagyban számolja a gazda, mit is keli fizetnie ezután földadóba, Arra a kérdésre, hogy vájjon mily nagy öszszegü földedet vetnek ni gazduramra, ki-ki egyszerű számitie után megadhatja feleletet. A regi 'ö dadót szívesen megmondja az illetékes adókivető. Mondjuk például, hogy egy szabolcsi gazdának a régi földadója 899 korona 30 fii lér. Most minden korona után 5 bg, búzát vetnek ki 8dóba. 399.S0X5 = 1996 k

s. — Az Országos Pénzügyi Tanacs az tdóbuza árát 1922, ju ius 1-tól december 31 ig kilogrammonként 80 koronában állapította meg. Tebát az első félévre az il.ető gszd*. 998 kilogramm és 25 dekagramm búzának 80 koronájával vett árát, vagyis 79860 koronát fog fezeíni. A fizetés évnegyedenként esedékes és az évaegyed báímely napján befizetett összeget kamat nélkül kelt elfogadni. Ha azonban az illető az | évnegyed alatt nem fizette be, 20 százalék buzaadó pótlékot fizet. Az első évnegyed a törvény szerint cktóber 31 ig terjed. Ha íehait fenti gazdánk október 31 i? be nem fizetné az esedékes 499 kilogramm és 12 dekagramm búzának megfelelő 39930 koronát, 9 kilogramm es 98 digr. bmapótlékot vetnek rá, aminek váltságára 798 korona 40 fillér, mely 799 ko rónára kerekíttetik ki. Ha ellenben gazdát k egész évi adóját, vagyis a 1996 kilogramm 5Í dekagramm buza árát, tehát SO koronás alapon 159720 koronát kifizeti, 5 százalékos buza engedményben réazeaül. Ami 99 kilognmm é3 82 dekagramm búzát jelent. t f Ez a törvény a kisembert védi, mikor ugy intézkedik, hogy azoknak, akiknek kataszteri tiszta jövedelmük a 200 koronát nem haladja meg, 20 százalék, akinek pedig az 50 koronát nem haladja meg, 30 százalékos engedményt biztosit. Ebben a számításban . kb. egy százholdas kisbirtokos adóját mutattuk ki. Nagy summának látszik, de viselnünk kell, mert a pénz ügyi kormányzat ettíl az adótól várja az ál lamháztartás súlyos helyzetének javulásátA jugoszláv kormány közeledést keres a magyar kisebbségekhez. A kormánypárti „Epocha" felhívása a magyarokhoz. — Beismerik a szerbek a korrupciót és atrocitásokat. — A viszonyok megjavításának ígéretével a kai jak leszerelni a kisebbség mczgalmát. Budapest, szeptember 30. Saját tudósítónktól. * Az elcsatolt területek magyar kisebbsége uj fennhatóságaik alalt a legképtelenebb politikai és kulturális kényszerkőirülmények közé zsugorodott. Nemzeti hagyományaik gyakorlásában a legkíméletlenebb erőszakkal akadályozzák meg, nyelvük fejlődését a hatalmi eszközök válogatott alkalmazásával teszik lehetetlenné. Románia már az iskolákat fc elveszi, a magyar színjátszást pedig egyetemlegesen megbénították. A mindenen keresztül vezetett földreform és üzemek, vállalatok nacionalizálása a sérelmek orvosolhatatlan tetejét jelentik. Politikai szabadságról meg egyáltalán nem lehet beszélni. A Népszövetségbe történt felvételünk alkalmával Bánffy, külügyminiszter első ténykedésként feltárta a teljes ülés előtt elszakított véreink szörnyű elnyomatását. Adatokkal világította meg az utódállamok divatos hazaárulási pereinek igazi képét. Bejelentette a békeszerződésekben biztositolt kisebbségi ösyszjogok abszolút megsértését és sürgős hathatós intézkedést követelt az ellenőrző Népszövetségtől az elszakítottak megvédése javára. Első jelenségként erre a jugoszláv kormány, közeledését kell regisztrálnunk. | A' belgrádi »Epocha* cimü kormánypárti napilap Riszto^s felelősszerkesztő tolfifból vezércikket közölt, irfelybert édesgető hangon a jugoszláviai magyarok nemzeti megsértéséről ir és poliMkai eseményszámbamenő keretak között teles kisebbségi védelmet igér. Revallja és politikai csuszamlásnak nyilvánítja az eddigi üldöztetést. atrocitásokat. Majd felhívást Intéz a kisebbségi magyarokhoz, hogy a saivesen adott védelem ellenszolgálataként te kintsék uj hazájuknak Jugoszláviát. A nevezetes cikkből közöljük a következő részleteket: Bevalljuk, hogy, benneteket későn ismertünk meg. Ez nagy veszteség volt rátok nézve, a mi részünkről pedig nagy politikai mulasztás. De mert nem tekinthetünk idegenkedéssel hazánk egy polgárára se, küzdeni fogunk az úgynevezett kisebbségeink jogaiért hogy szabadon fejlődő, díszünkre váló honpolgáraink lehessenek. A kormány, első kötelességének tekinti, h

ngy az átcsatolt egyesek és összeségek nagy fájdalmát az elvesztett óhaza iránt csökkentse. Nincs jogunk és nem is tehetjük ezt soha, hogy. kisebbségeiktől követeljük, hogy ne szeressék és megutálják előbbi hazájukat, mint ahogy, a mi idegen uralom alatt élő véreinktől sem sem kívánhatják ugyanezt. Ezt megdönthetetlen emberi jog, amelyet kölcsönösen meg kelt becsülnünk. A megvesztegetés és az erőszak okozták kisebbségeink elédegenitését. Ehelyett erkölcsös,, alkalmas és tisztességes legyen minden, amikor erős meggyőződésünk, hogy e hazában nem lesz különbség magyai- német horvát, szlovén és szerb között. Belgrád fogja majd megadni nektek a teljes polgári jogot, a teljes polgári szabadságot, még ha száz *s

Tarodna Obrana létesül is. Magyarok, higyjetek Belgrádnak, Belgrád tudja mi a jog és a szabadság. Belgrád tujdja, miként ' kell emberekkel bánni. fimi kfmaradt a törvényből Humoreszk. Az 1922. évi XXII. törvénycikk a házadéról és a fényűzési lakásadóról szól. Első paragrafusa a következőképen hangzik : 1. §. Házadó alá tartoznak a lakóházak és más állandó jellegű épületek, ha falazatuk a földben, vagy a földön nyugszik. Ezen paragrafusból önként következik az a sok minden, ami a második pont alatt össze van foglalva »Nem esnek házadó alá« cirnen. A törvény alapos áttanulmányozása után, bár elismerésünket kell kifejeznünk annak alkotója iránt, mégis arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a felsorolt kivételek nem merítik ki teljesen az adómentes épületek nagy tömegét, igy tehát riagy szolgálatot vélünk tenni a magas kormanynak, ha a fentcirkalmozott törvénycikk novellás módosítására szerény javaslatunkat az alábbiakban bátrak vagyunk beterjeszteni. Tehát a törvényben felsoroltakon kivül nem esnek még házadó alá : 1. A kacsalábon forgó várak. A törvény ugyanis világosan megmondja, hogy az épület állandó jellegű legyen, s falazata a földben, vagy a földön nyugodjék. Már pedig fentjelzett várak forgó mozgásban lévén, nem nevezhetők állandóaknak falazatuk pedjg sem földön, sem földben, hanem kacsalábon nyug

1szanak, miért is adómentességük elvitázhatatlan. 2. Diogenes hordója. Bár kétségtelen, hogy a nagy görög bölcs hordója állandó lakás céljaira szolgál, s hogy egy részével a földön nyugszik, azonban ez a rész már nem falazat, hanem dongázat, már pedig a törvény kizárólag falazatról beszél. 3. A családi sírbolt. Az az immár közkeletűvé vált üdvözlés, s egyben udvarias felszólítás, úgyszólván meghívás, mely ig$ hangzik : Legyen szerencsém a családi sírboltban ! még egymagában, nem involválja annak a szükségszerűségét, hogy a családi sírbolt, mint ilyen, házadó alá essék. Ez inkába szerencsejáték fogalma alá vonandó, mert az már igazán mindenkinek a privát és egyéni szerencséje, hogy mikor kerül lakóként a családi sírboltba. 4. *A légvárak. Bár az emberi történelemi légvárak építéséről beszél, de befejezett légvárat eddig még senki sem látott, mégis arra az eshetőségre, ha netalán akadna valaki, aki megkezdett légvárépitkezését befejezné, bölcs előrelátással mintegy praejudikálnl akarván ebben a kérdésben, már most megállapitandónak tartjuk, hogy a légvárak házadó alá nem esnek, miután falazatuk sem földben, sem földön nem nyugszik. 5. YA kártyavárak az előbbi paragrafusban megjelölt indok alapján szintén házadómentesek, részben azért, mert falazatuk legöbbnyire asztalon nyugszik, másrészt pedig] azért, mert a kártyavárak rendszerint igen rövid életűek, s az adóvégrehajtó dobjának első ütésére maguktól összeomlanának. — Nyirszó'ló's községben (azelőtt Kótajiszőlök) az általános sztret október hó 9-én kezdődik. 6682-2