Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-04 / 225. szám

1922. október 5. !S A budapesti ÁHatvásárpénztár igazgatóságának véleménye: Az élőállat kivitel helyett ugy drágaság letörési, mint valutajavitási szempontból kedvezőbb lenne a nyers és felkészített búsnak a kivitele. Piactelepeink, vágóink és feldolgozó üzemeink méretei olyan eszközök birtokába juttattak bennünket, amelyek gazdaságos és méretszerü kihasználásával ezt a feladatott teljesíteni is tudjuk, A busexportnak ez a módja egvébként sokkal veszélytelenebb is?, mint az élőillat szállítása, Végeredményben pedig amellett, hogy külkereskedelmünk mér legét nem csökkentenénk, a telje* hnskontin gens belföldi piacra is maradna, tehát valutánkat is javítanánk és az elegendő kínálat folytán a drágulást is megállíthatjuk A Magyar Gazdaszövetség véleménye : Az állatkivitelt csak korlátozni lehet, de meg szüntetni nem. Felesleíüak«t el kell helyeznünk a külföldi piacokon. A drágaság csökkentését p:dig jól szolgálná a kormány exportredukciós rendelete. A gabonakivitel ügyében is cssk ki viteli megszorításokat lehet alkalmazói. Országos hatósági intézkedés az indokolatlan árfelhajtás ellen. A kormány megbízottja Nyíregyházán. Nyíregyháza, október 3. A Nyirvidék tudósítójától. A köztisztviselők burgonyabeszerzése lebonyolításának ellenőrzésére és az irányárak megállapítására alakított helyi intéző bizottság a mult hó 30-án tartotta meg rendes heti ülését, melyen a kormány, Budapest székesfőváros és az érdekeltség iflegbizottain kiviil dr. Bolemann Ernő az Országos Központi Ár- J vizsgálóbizottság alelnöke és Mangold Béla ' osztályvezető is résztvettek. A bizottság elhatározta, hogy a jelenlegi teljesen megfelelő irányárakat változatlanul továbbra is fenntartja és megnyugvással vette tudomásul az Országos Központi Árvizsgálóbizottság alelnökének azt a bejelentését, hogy az indokolatlan árfelhajtások megakadályozására az ország egész területére kiterjedő hatályú hatósági intézkedések fognak a legsürgősebben foganatba vétetni. A vármegye csak a város hozzájárulásával hajlandó az uj utak nyíregyházi szakaszát is megépíttetni. A várostól 400 mázsa, gabona hozzájárulást kér. — A város törvényhatósággal való felruházása a teltétel indoka. — Mit mond a képviselőtestület ? Nyíregyháza, október 3. A Nyirvidék tu dósitójától. A vármegye most építteti a Nyíregyháza —Dombrád és Nyíregyháza—Biidszentmihály közötti utvonalakat. Ezeknek az utaknak egy darabja már Nyíregyháza város területére esik. Most a városhoz alispáni leirat érkezett, amelyben a vármegye tudatja a várossal, hogy az utaknak Nyíregyházára eső szakaszát csak abban az esetben építteti meg, hogyha a város 400 mázsa búzával hozzájárul az ut épittetési költségeihez. Az alispáni leirat hivatkozik arra, hogy Nyíregyháza város a közeljövőben úgyis önálló törrvényhatóság lesz, tehát csak bonyodalmat fog okozni, ha Imost a várrmegye építteti fel a városnak, mint önálló törvényhatóságnak az utait. A városi szakosztályok e tárgyban a tanács álláspontjára helyezkedtek és a városi képviselőtestület közgyűlése elé azt a javaslatot terjesztették, hogy a város ne járuljon a kért összeggel hozzá az utak építéséhez, mert az útépítés kiadásait fedező állami szubvencióból és pótadókból Nyíregyháza rendezett tanácsú várost is megilleti a ráeső rész. A képviselőtestületben élénk eszmecsere tárgyát képezte az alispáni leirat. Dr. Kovách Elek azt mondotta a vármegye álláspontjáról, hogy nem is tartott volna ilyent lehetőnek, ha nem olvasták volna most füle hallatára el. Azt, hogy lesz-e törvényhatóság a város vagy" nem, most még nem lehet tudni, az erre épített Ynegoldás tehát nem megfelelő. De ha be is következik az önálló törvényhatósággá való fejlesztés, meg lesz a törvényes mód rá, hogy a vármegye és a város között a kölcsönös elszámolást elintézzék. Azt, ami ezután fog még csak történni, nem lehet már most mérlegelés alapjául elfogadni. Az időelőtti kérdésekkel csak az foglalkozik, akinek sok ideje van az ilyesmikre. Csak azt kell itt néznünk, mi felel meg a közérdeknek. Ha az az országút Nyíregyházáról indul ki, inkább megfelel a közérdeknek, mint ha három kilométerrel a város központjától kezdődik. Szalay Béla szokatlannak találja a leira tot. Emlékszik, hogy tizenkét évvel ezelőtt, amikor a Nyíregyháza—dombrádi utat újra sorozták és megyei úttá építették, az volt a sürgető indok, hogy a szegény lakosság könynyebben jöhessen be Nyíregyházára, amelynek határában valósággal besüppedt a homokba.-Most lehetetlen hogy ezt a lakosságot megfosszuk a jó úttól. Közérdek, általános megyei érdek, hogy az ut egész Nyíregyházáig kiépíttessék. A képviselőtestület a felszólalások után a városi tanács és szakosztályok javaslatát fogadta el és elhatározta, hogy nem járul külön a megyei ut építéséhez. A kormány megakadályozza a gabona áremelkedését is. Nem indokolt a gabona értéknövekedése. — Dr. Biber Gyula az Országos Ai vizsgálóbizottság elnökének nyilatkozata. Budapest, október 3. Saját tudósítónktól . A drágaság letörésének akciójában fontos momentum volt a tegnapi minisztertanács, ahol döntés történt a kivitel szabátyozásának kérdéséről. Az általános drágaság elleni küzdelem folyamatában pedig ujabb és ujabb mozzanatok kapcsolódnak be. Térffv Béla közélelmezési mi- ' a pénzt olcsóbbá tenni, ami az egyetlen niszter az Árvizsgáló Bizottság utján halá sósabb rendszabályok életbeléptetésével készül meggátolni a további áremélke déseket a közélelmezés terén. A parlamenti drágasági bizottság is összeül a napokban.^ hogy uj módozatokról tanácskozzék. A magyar Jegyinlézel pedig a hitel végsőkig való megszorításával készül alkalmas mód a féktelen spekulánsok letörésére. Az általános drágulás azonban a búzaárak indokolatlan emelkedésében kulminál. A további értéknövekedés meggátlását célzó tanácskozások az összes gazdaérdekeltségek bevonásával már folynak. A tanácskozás plattformját már elfogadták. ami annak a megállapítása, hogy, a buza tőzsdei áremelkedése nincs arányban a magyar korona zürichi árnivójával és tulhagyta az arany, és világparitást. Közös a cél tehát, de mérhetetlenül fontos államgazdasági létkérdés, hogy a buza további áremelkedése megakadályozható legyen. Meg kell becsülnünk itt bent pénzértékünk vásárlóerejét, aminek első feltétele, hogy koronánkat az országban stabilizáljuk. Agrár nemzet lévén gazdasági suljpontunk a gabonán nyugszik és így a gabona az első irányirányitónk és mint ilyen a magyar korona értékmérője is. A buza árszabályozása ügyében kérdést intéztünk dr. Biber Gyula az Országos Árvizsgáló Bizottság elnökéhez, aki erről a következőket mondotta: — A buza árszabályozásának kérdésében tényleg folynak tárgyalások. Eredményt nem produkáltunk még, mert az érdekek összeegyeztetése körül megállapodás nem történt még. Hiszem azonban, hogy a célvezető megoldást a jövő hét folyamán megtaláljuk és ezzel abban a helyzetben leszünk, hogy a már elbírhatatlan drágaság fokmérőjét, a gabonát is megállíthassuk a tőzsdei spekulációkon hizlalt áremelkedésében. A kormány, minden eszközzel azon van, hogy, a drágaságot általánosan letörje. Háztulajdonosok rendelkezési jogénak felfüggesztése. Nyíregyháza, október 3. Saját tudósítói. A Hivatatos Lap legutóbbi száma közli, hogy a minisztertanács 1922. évi szeptember 22-én és 29 én tartott üléseiben a 6000-1922 M. E. számú rendelet 1. szakaszában nyert felhatalmazás alapján Szabolcsvármegyében: Nyírhatta, Papp, Njirpazony, Vasmegyer, Tiszarád, Nyírtét, Székely, Kék, Beszterec, Nyírtura. Sényő, Gégény, Berkesz ós Nyirszíllős községekre vonatkozólag a háztulajdonosoknak az 5555— 1922. M. E. számú rendelet 1. szakaszában biztosított szabad rendelkezési jogát felfüggesztette ós az 5555—1922. M. E. számú rendelőt hatályát kiterjesztette. Megnyílt az Intim Kabaré i Í —• • i Nagysikerű bemutató műsor. Ha egy város kulturfejlődésének fokmérőjéül vennénk azt, hogy mennyi embert tud a színház és a kabaré komoly művészetének megnyerni, örömmel állapíthatjuk meg, hogy Nyíregyháza vezető helyen áll, a többi hasonló városókkal szemben, amit az Intim Kabaré, tegnap esti megnyitója is bizonyított. A méreteiben is impozáns kabaré színültig megtelt egy igazi premier közönséggel. A máról-holnapra valóságos művész lokállá átalakított helység ízlésessége, ötletes elhelyezése bizonyítékai a szakavatott művészi kezeknek. A hatalmas nagy tölgyfa színpad, a gyönySrü kordina, a kitűnő fény effektus mind olyan tökéletes, mint egy fővárosi előkelő kabaréé. A bemutató műsor a direkció intencióinak, kitűzött programmjának megfelelő, értékes, komoly művészi. A társulat tagjai nem a brettli profanízált színészei, hanem igazi vérbeli müsAszek, aiik a két és fél órás műsorban letudják bilincselni az első számtól az utolsóig a legkényesebb igényű közönséget is. A bemutató műsor a legteljesebb siker jegyében folyt le. Tordai Ica ügyes magyar tánca nyitja meg a