Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-27 / 245. szám

1922. október 27. November 1-től drágább lesz a villamosvasút. Njiragy-háza, október 26 A Nyirvidék tudósítójától. A város szakosztályai tegnap délután tárgyalták a kisvasú ab Igazgatóságának kérel mét, amely a villamosvasutak tarifájának emelésére vonatkozik MegáUxpitást nyert, hogy a kisvasutak teljesítették szokat a követelményeket, amelyeket a városi tanács a képviselőtes tület határozatának megfelelően a Kisvasútokkal szemben megállapított. Igy & Sóstói-ut töltéseit betonátereKzebkel látta el, a villanom suijáratot a Városmajorig kiterjesztette, az előirt magáikkal betartja, baazinmótorokat hangfogókkal látta el. Minthogy a vontatási áram egységára 15 koronáról 25 koronára emelkedett és emelkedő tendenciát mutatnak a forgalom fenntartásának költségei is, a szakosztályok hozzájárultak a a Kisvasutak í-ltsl kért taiífaemeíéáhez, Igy november 1-től a következők lesznek a villamos vasút menetdíjai. Menetjegy sz I ső vo nalszakaszoa 12 K az eddigi 8 K helyett, a Ilik vonalszakaszon 24 K, az eddigi 15 K helyett. Gyermekjegy 6 K, a Sóstóra 12 K; ked vezmsnyes jegy közalkalmazottaknak arcképes igazolványra 12 K. Havi bérletjegy az 1. vonalszakaszon 6C0 K. a II. vonalszakaszon 1000 K. Kedvezményes havi bérletjegy az I. vonalszakaszra 200, a II. vonalszakaszra 400 K, Heti munkás bér letjegy az I vonalszakaszra 100, a Il-ra 200 korona. A városi tanács az ujabb áremeléssel kapcsolatban garanciát kér az igazgatóságtól, a Városmajorig beállított forgalmat állandósítja, a villamosvasuthoz pótkocsit csatol s a távolsági menetrendet a városi lekosság érdekeinek megfelelően módosítja. A Magyar Nemzeti Szövetség országos igazgatója kormányfőtanácsos lett. A hivatalos lap legutóbbi száma közli Szörtsey Józsefnek a Magyar Nemzeti Szövetség országos igazgatójának kormányfőtanácsossá történt kinevezését. Nem lehet tovasiklanunk a kinevezés fölött, mert a legfelsőbb kitüntetés egy olyan férfiú érdemeit honorálja, akihez hasonló maradék Magyarország mai kimagasló egyéniségei között is olyan kevés van. Nem tartozik azok közé, akik lármás szóval tülekednek elismerések és kitüntetések után, neve nem szerepel a fórumon, bár mindenütt ott van az elsők sorában, ahol a magyar nemzet ügyéről van sző. Kerüli mindenütt a feltűnést, de siet dolgozni ott, ahol nagy képességeire nagy szüksége van a hazának. Hiába keressük nevét akármelyik pártpolitikai táborban, nem szerepel ott, mert pártpolitikával sohasem foglalkozik, csak egy nemes nagy gondolatot ismer : a történelmi Magyarországért, a nemzeti eszméért dolgozni önzetlenül és lelkesen. A kommunizmus gyászos idejében kezdődik tulajdonképeni szereplése, amikor br. Perényi Zsigmond oldalán szervezi és küzdi végig az ellenforradalmat, megszenvedi a parlamenti pince borzalmait s keserves napokat él át a váci fegyház cellájában. A gyászos napok letűntével a Magyar Nemzeti Szövetség szervezői között az első helyen látjuk Szörtsey Józsefet, aki azóta is mint országos igazgató egyik irányító és vezérlő szelleme a Nemzeti Szövetségnek. A vidéki körök megszervezésében oroszlánrésze van. Lelkesít, beszél, tartalmas beszédeivel elbűvöli a hallgatóságát s amerre jár szerte a hazában, mindenütt uj tábora támad a Magyar Nemzeti Szövetségnek. E nagyarányú és intenzív társadalmi elfoglaltsága mellett közgazdasági téren is értékesiti kiváló képességeit a nemzet gazdasági felvirágoztatása terén, ó hivta életre ő alapította meg úgyszólván a maga erejéből a Magyar Nemzeti Gazdasági Bankot, melynek ma is egyik legerősebb irányító szelleme. Neki küszönheti a nemzet, hogy egy erős, nemzeti, ma már intenzív munkát végző közgazdasági tényező áll a nemzeti célok szolgálatában. Szinte fel sem sorolható azoknak a mozgalmaknak, társadalmi, közgazdasági és kultúrintézményeknek száma, ahol Szörtsey József értékes munkássága feltalálható ne volna. Ilyen magyarokra van szüksége a hazának : dolgozókra, lelkesedni és lelkesíteni tudókra, akik nem a pártpolitika hordótetejéről igyekeznek megmenteni a hazát, hanem a munka nemes fegyvereivel sietnek romjaiból felépíteni, erőssé, hatalmassá és naggyá tenni ezt a sokat szenvedett porig alázott CsonkaMagyarországot. A Máv. vonalainak és forgalmának kibővítését az anyagdrágaság és a szénhiány akadályozzák. Budapest, okt. 24. Saját tudósítónktól. A h&boru előtt világszerte mintaszerű magyar vasút szenvedte talán az elmúlt esztendők legsúlyosabb veszteségeit. 'A kocsipark leromlott, a le?jobb irozdo&yok&t elvitték, a pályatestet nem lehetett é-eken át javitani s még igy is csoda, hogy a békés munka elmúlt néhány hónapja alatt sikeiült ennyire is helyreállítani a forgalmat, mint amennyire az megtörtént. h. vasút to?ább fejlesztőiére még a béke éveiben felá'ltott programm — az üzam villamositíss, pályaudvarok kibővítése stb. — megvalósítására természetesen egyelőre gondolni sem lehet, a vonalak megcsonfcitáea és » szenvedett veszteségek miatt jóidéig ^csak a „békebeli" forg&km helyreállítása lebet az egyetlen törekvés. Az akadályok köiü'belül mindenki előtt ismeretesek pénzügyi nehézségeken kivöt nagy szerepet játszik az anyag és szénhiány ebben. A he'y^etra vonatkozólag va'amint a tarifa emelésről elterjedt híresztelésekről kérdést intéztünk Kelely Dénes Máv. elnők'gazgatóhoz aki a következőket mondotta munkatársunknak: A tarifaemelésre vonatkozólag elterjedt hirek minden konkrét alapot célkü lőznek. Az államvasutak igazgatósága ezidőszerint még egyáltalán nem foglalkozott ja díjszabás ujabb százalékos Ifelemelésén&k kérdésével. A vasúti kocsik ftltrsére megtettük EZ összes intézkedéseket, hogy ugy a fő mirt a mellékvonalakon azonnal megkez dődjék a löt és, mihelyt 8zt az Jidő járás szükségessé teszi. A IV. osztályú személykocsiknak a forgalomba való előállításával jelenleg rem foglalkoiunk elsősorban pénzügyi okokból, mert az ilyen kocsik előállítása vagy átalakítása nagy költséget igényelne. Személydijszabátunkbaa szerepeinak ugyan a IV. osztályú menetdijak, de azokra gyákorlati szjikség sincs és csupán a közalkalmazottak III. osztályú kedvezményes menetdijainak kiszámításánál jönnek figyelembe. A Máv szénellátása sajnos igen komoly stádiumban van. Mig május juniusban cca, háromhetes szénkészletek felett rendelkeztünk ez a készlet — amely a salgótarjáni sztrájk és a magyar bányák termelésének csökkentése miatt apadt le — ma mindössze öt napra terjed A szénkormánybizos az utolsó héten a hazai szénbányák termeléséből nagyobb mennyiséget zárc-lt ugyan részünkre, ez azonban csak átmenetileg biztosítja S a helyzetet. Hogy a téli időszakot a forgalom redukálása nélkül tudjuk megúszni, ebhez cca. százezer tonna külföldi szenet kellene beszereznünk aminek mai értéke két és fél, hárommilliárd korona. Ezt az összeget azonban a Máv. bevételeiből fedezni nem tudja azért, amenynyiben a kormány a többletet nem adhatná rendelkezésünkre a forgalom nagyobb arányú redukciója alig lesz elkerülhető. A B, listasok visszahívásáról szóló híresztelések mindössze a következő alappal bimak r Az 1922. évi I. t.-c. 24. és a VI, t.-c. 3. paragrafusa értelmében 4700 alkalmazottnak mondatott fel a szolgálat és igy az a híresztelés, mintha 8000 elbocsáj'ott tisztviselőt hívnának vissza, teljesen abszurd. Az emiitett törvénycikk harmadik paragrafusának 20. pontja azonban előírja, hogyba az elbociájtottak részére képzettségüknek megfelelő üres állás lesz és visszavételüket maguk is kórik, az államvasutak szolgálatába visszaállíthatók, mint ahogy ilyen visszavételek folyton tőrténnek s. Ezenkívül külön utasítást adott a kereskedelmi miniszter arra, hogy 100 egyébként kifogástalan B. lisztást szolgálatba visszahelyezzünk. Az államvasutak vonal és forgalom kibővítésnek mozzanatai nem lehetnek jelentékenyek. A négyéves háború és az azt kővető forradalom és megszállások minden elmaradt muckák pótlását megakadályozták, ujabban pedig az állam pénzügyi helyzete vet gátat a szükséges nagyobb munkálatok megkezdésének. Iiy köiűlmények között csupán a halaszthatatlanul szükséges építkezéseket kezdtük meg, amik közül legnevezetesebb a Gyfr—Hegyeshalmi II, vágány kiépítése s ezzel kapcsolatban a Győr—Komárom és Felső Galla állomások kibővítése. Ezenkívül végrehajtjuk a Székesfehérvár—Börgöndi 7 kilométeres vonalszakasz elsőrangusitását, amire a Győr—Budapesti vonal tehermentesítése szempontjából van szükség. Az állomás építkezések között fontosság szerint elsőhelyen áll Budapest—Ferencváros bővitő munkálata, amely különösen a vágányzat szaporításában fejeződik ki. Ugyanilyen építkezések kezdődtek Kecskemét és Nyíregyháza állomásokon, továbbá az országbatárok megváltoztatása folytán az uj határállomásokon : Biharkeresztesen, Mosonmagyaróváron, Szobon, Salgótarjánon és Hidasnémetin. Az uj határállomásokon még vámvizsgálati épületek is készülnek. Kisebbrendü bővitő munkálatokat N&gybátony, Sajókaza és Gyöngyös állomásokon végeztetünk. Ezekkel az építkezésekkel kapcsolatban gazdaságilag fontos az uj talpfatelitő telepek építése. A háború előtt öt ilyen állomásunk volt, amelyek közül a trianoni szerződés csftk a domtovárit hagyta meg. Az államvasutak lakásépítkezése is kiemelkedő fontos momentuma programmunknak, egyreszt a mai nagy lakásmizériák szempontjából, főként azonban azért, mert a vasút érdeke, hogy a végrehajtási személyzet és munkások minél nagyobb mértékben kapjanak szolgálati helyükön lakást. Ezeknek az építkezéseknek nagyobb arányú végrehajtását is ugyanaz az ok gátolja — sz állam súlyos pénzügyi helyzete, — ami a többi munkák megindulásában is fontos akadály. Az elmúlt három évben mindössze 700 lakást építhettünk a vasút hálózat különböző pontjain, ami a legminimálisabban sem fedezi a szükségleteket. Törekvésünk azonban az, hogy minden hiányt a legragyobb erőfeszítéssel is pótolhassunk, hogy a napról-napra felmerülő legsürgősebb szükségleteket elégíthessük ki legalább. NEfl • II * könyvet kölcsönkérni, mikor az Ujságbolt Kölcsönkönyvtárában 5000 könyyben vállogathat. Bármelyik nap beiratkozhat.