Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-21 / 240. szám

iiM^rtw:-* 1922. október 21 A magyar jóvátételbe betudják az elcsatolt területek j A gabonafutrinka lárvája államértékeit. Fontos jóvátételi tárgyalások Párisban. — Öt éves fizetési haladékot kér a, magyar kormány. — A kisentente követeléseinek nagyrésxét nem akceptálta a jóvátételi Bizottság. Budapest, október 20 Saját tudósítónktól. A német jóvátétel válságával az egész gazdasági világ szeme a most folyó uj párisi konferencián függ, ahol a magyarországi fizetési képességeket teszik mérlegre és állapítják meg hozzá a jóvátételi kötelezettséget. Korányi Frigyes báró, volt pénzügy minisztert delegálta a bizottság állandó informálásara kormányuok, akivel Walkó kereskedelmi miniszter folytatott le tegnap végződött párisi tartózkodása alatt nagyfontosságú megbeszélést. A jóvátétel kérdésének előtérbe jutása kapcsán — amint az előrelátható jó volt — tisztán spekulatív célú vészhi reszt élések kerültek forgalomba. Beszéltek már óriási jóvátételi megterhelésekről, gazdasági csődről, dévaivá eiókról, betétzárolás;ól, amikkel szemben? a pénzügyminiszter nyíltan megállapította, hogy alaptalan koholmányok. Megkérdeztük ebből az alkalomból a jóvátételhez legközelebb álló köröket, ahonnan a következő hiteles információt kaptuk: — A magyar jóvátétel ügye tulajdonkép •ég nem is került a párisi konferencia péümma elé. A most folyó tárgyalásoknak csupán előkészítő jelentőséi ük van. Annyit azonban meg lehet állapítani, hogy a magyar jóvátétel kérdését egészen más elbírálás alá veszik, mint •z összes legyőzöttek eddig tárgyalt ügyét. Megbecsülhetetlen előnyt ígér — gyászos nacionális veszteségeink rekompenzációjául — axzal a jóvátételi Bizottság, hogy az előcsatolt területek államértékeit (bányák, vasutak, közmüvek) betudja a kivetendő jóvátételi teljesítésbe, igy a csehek, jugoszlávok, de főként a románok a románok által „elzsákmányolt" vasúti szerel vényeket és anyagot is, amikről pontos kalit u lációs kimutatást & bizottság elé a magyar kérmány. — Ugyancsak jelentős engedményre számithatunk az állat és termónyjóvá tétel körű'. Az bizonyos, hogy az eddig megállapított 28 ezer élőállat fizetés legalább kétharmadára redukálódik, amely tételből eddig teljesítettünk már egy sürgősei, határidőre köreteit hányadot. á kisentente együttes követelése pedig aligha talál elfogadásra a bizottságnál, ahol az a felfogás uralkoiik, hogy a Magyarországot környező államok minden veszteségeikben jóvátétettek a hozzájuk csatéit területek politikai és gazdasági értékeivel. — A magyar kormány hossza indokolása jegyzéket készített arról, hogy az ország gazdasági erej<5 ugy bírja csupán az eg?éb jóvátételt, ha öt esztendős fizetési haladákot kapunk a teljesítéshez. A jegyzéket már a legközelebbi napokban külön futár viszi Pátisba Korányi biüróhoz, akit értesítettek a jegyzék eéljáról és aki megkezdte ennek értelmében előkészítő tárgyalásait. A hangulat kormánykörökben erősen bizakodó. H szik, hogy az irántunk már sokfélekép megnyilvánult őszinte rokonszenv lesz úrrá a Jóvátételi Bizottság döntő konferenciája felett isAngol tőkecsoport próbafúrásokat végez Magyarországon. Budapest, október 20. Saját tudósítónktól A trianoni szerződés tudvalevően m?g fosztotta Magyarországot hatalmas jóréazben még kiaknázatlan természeti erőitől Az ország elvesztette szén-, só, arany-, vasbányáit, az erdélyi földgáz telepet, és a Felvidék folyóiban rejló óriási vizi energiát. A felbecsülhetetlen veszteségnek legalább részben való pótlása érdekében, minthogy az elvesztett anyag és energia termelés nélkül az ország fenn nem maradhat, országszerte megindultak a munkálatok a főidben rejlő kincsek, energia források felkutatására és felhasználására. A kutatáshoz szükséges hatalmas tőke természetesen nem áll rendelkezésünkre, s igy külföldi tőkecsoportok bevonásával folyik az akció. Kérdést intéztünk Pálffy dr. m. kir. főgeologushoz, aki a kővetkezőket mondotta munkatársunknak: — Természeti kincsekben a Felvidék és Erdély elszakitásával úgyszólván pótolhatatlan veszteség ért bennünket. Az elvesztettek pótlására a megmaradt csonka-országban végez tünk kutatásokat, nem egészen eredménytelenül. Borsodmegyében nagy szénterületekre bukkantunk kutatásaink folyamán. A talált szén minőségben ugyan nem éri el a petrozsényi szenet, mennyiségileg azonban felülmúlja iz ottani sséneret, Huszonnyolc kisebb szénbányát fedeztünk fel itt, melyek nagymennyiségű barna szenet szolgáltatnak. Különösen gyáriparunkra nagy fontosságú ez, mert azokat látják el a borsodi bányák termelésével. — Az aranykutatások nem matattak fel nagyobb eredményeket. Csupán egy helyen Mátrabányán találtunk egy kisebb bányát. Ennek kiaknázását is megkezdték már, de az eddis lefolytatott munkálatok a kőrétegekben lévő vékony ereken kívül nem jártak más eredmény nyel. A kitermelés itt alig lehet számottévő. A földgázkutatások sokkal nagyobb eredménnyel jártak. A nemrég felfedezett fő bajai földgázon kívül Somogymegyében is bukkantunk földgázokra, melyeknek kihasználására egy angol tőkecsoport alakult. A tőkecsoport a Somogymessyében végeztetett kutatásai folyamán 1200 méteres mélységig fúratott lo, ds ebben a mélységekben h csak csekély manynyiségü földgázt sikerült észlelniük Kedvezőbb a helyzet B»ja környéken, ahol a földgáz, bü lönösen a Duna mellett, minden fúrás nélkül gőzoszlop szerűen tör fel, ami nagy eredményekkel kecsegtet. Ennek kihasználási jogit is az angol tőkecsoport szerezte meg. Természetes dolog, hogy bár ezek a kincsek nincsenek arányban az elvesztett é3 felbecsülhetetlen értékű anyag és energia forrásokkal, mégis csak okszerű kihasználása is nagy perspektívát tár a megcsonkított ország elé ... Színlelt házasság COURTHS MAHLER legújabb könyve Ara 207.— Korona. Kapható az Ujságboltban. 3 SUHANESZ LAJOS BÚTORCSARNOKA Nyiregyháza^ gör. kath parochia Bethlen-utca 5. Telefon 319. Óriási választék saját készitményü bútoraiban és kárpitos áruiban. Legolcsóbb bevá• sárlási forrás. 8082-30 pusztítja őszi vetéseinket Védekezzünk ellene. Nyirvidék, október 20. A Nyirvidék tudósítójától. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Növényvédelmi Irodája több gazdától érkezett jelentésből megállapította, hogy egyes helyeken különösen az őszi-buza vetést a gabona futrinka lárvája pusztítja. Minthogy ez az állati kártevő, ha nem lépünk fel idejében ellene, tavasz közepéig a vetéseket teljesen tönkre teheti, az alábbiakban röviden ismertetni fogjuk. 1. Az őszi kártevő lárvát. 2. Felléptének helyét. 3. A vetésen látható jellegzetes kárt. 4. Az ellene való védekezést. 1. A gabona futrinka lárvájának a hossza (ősszel) 1—2 cm. Feje barna, hátát 12 barna pajzsocska fedi. A lárva a fe je táján a legszélesebb. Test vége felé kissé vékonyodik, amely alsó végén fehéres szint mutat. Tartózkodási helye a gabona töve mellett van. Pusztító munkáját az éj folyamán végzi. 2. Felléptének helye túlnyom ólag ott van, ahol árpa után búzát termesztenek vagy ahol árpa-tarló közelébe buzavetés kerül. 3. A kár ősszel a buza és egyéb gabonanemü vetés sajátszerű foltonként látható elpusztulásban jelentkezik. Eleinte csak a kikelt szálak egyre jobban fogyó száma látható. Később, amikor a vetés már megsásosodott (anélkül, hogy a buza tő elpusztulna) a sás a föld szinéig le van búzva. A gyenge szálakból alig hagy valamit. Az erősebbckből csak a puhább részét szedi ki, a többit pedig csomósán .összegyűri és olykép foszlatja szét, mint az egész az általa fészekbe hordott szalmát. Ha egy tővel végez, másik mellé áll. Az igy összecsócsásolt sásból többé semmi sem lehel. Pusztító munkáját télen csak enyhe napokon folytatja. Tavasszal ellenben (mikorra megnő) pusztítása nem ismer határt és tart egész május első feléig azaz a vetés szárbaiiidulásáig. Ekkor a földbe húzódik bebábozza magát és majd csak amikor a gabonanemüek szeme megduzzad és tejesedni kezidl, búvik elő mint kifejlődőit bogár (gabona futrinka) s kieszi és megrágja a kalászokban a puha szemet. Ez utóbbi kárt főként az árpán követi el. 4. A lárva ellen való védekezés egyik módja, hogy ősszel kalászos után és különösen árpa után kalászost ne vessünk. Ott pedig, ahol az őszi vetés fertőzött árpa tarló mellé kerül, tanácsos a tartót mielőtt a vetést megkezdenők, egy párszor sertéssel megjáratni. Végül ha a kár már a fejlődő vetésben jelentkezik, mielőtt nagyobb mérveket öltene és illetve mielőtt a hideg idők a munka eredményességét kétségessé ne

m teszik. Ajánljuk a vetést dohányíuggal (thanatonnal) megpermetezni. Ez szép derült napon, bőven, de nem pazarul hajtandó végre a dohánylug 3 százalékos oldatával. A permetezésnél ügyelnünk kell, hogy a megfertőzött és kipusztított foltok mellett 8 méter szélesség ben a hibátlan vetés is meg legyen alaposan permetezve. Ha a lárva (csócsároló) az igy megmérgezeLt gabonasásból eszik, elpusztul. Váratlanul jött eső lemosás után a permetezés megismétlendő. Kis gazdaságokban a közönséges házi permetező is megfelel. Nagy vetésterületeken és különösen ott, ahol a kár nagy mér tékben jelentkezik csak fogatos géppel érhető el kedvező eredmény. Részletesebb tájékoztatást készséggel és díjtalan ad a Tiszántúli Mezőgazdia sági Kamara Növényvédelmi Irodája (Debrecen, Piac-utca 9. I. em.) j