Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-20 / 239. szám

1922. október 20. jWlBJlCtÉF 3 feiol, a 20 koronás arány értékének. Igen ám!! Csakhogy amióta a világ kenekc forog, állandóan van áremelkedés. Akik öretíe&bek, azok emlékeznek rá, liogy évről-évre, lassan, de biztosan, min­dig emelkedett minidlennek az ára, ha átme netileg voltak is csökkenések. Az életszín­vonal azonban folyton emelkedett. Ilyen emelkedés van a világgazdaságban " is, azóta is természetesen, amióta a búzát a békeévek utolsóin, eca 20 koronás átlagon kalkulálták. Ez az emelkedés a külföl­dön, talán a háborús gazdasági zavarok miatt, nagyobb méretű volt, mini a bé­keévekben. Mármost számítsa ki más, nem ón, hogy vájjon mennyi volt a drágulás a külföldön, mert ez is célra vezethet a do­log megvilágításánál. Én azonban azt mondom, hogy ha az a bizonyos export kereskedelem meg tud birkózni 11300, meg 11700 koronás búzaárakkal is és emellett még mindig busás nyereséget bezsebelni, akkor világos, hogy a búzaár odakinn, nem lehet 20 sehveizi frank, ha­nem ennél magasabb. Ott, ahol a külföl­di buza a külföldön olcsóbb, mint a tő­lünk kiszáililott, azon a helyen a mi bú­zánk nem lehel versenyképes és ott nem is veszik meg ugy, hogy az egyéb költ­ségek hozzászámiiása mellett még itthon 11700 koronát fizessjenek érte. Tehát a világparilásos ár jóval felette áll az arany­paritásasjnak és erre törekszik, mert ezt az árat is megadják érte. Ha 0.21-es koronaériékelés mellett le­hetett 8000 koronáért is venni búzát ná­lunk, ez nem jelentette egyúttal azt is, hogy már a világár eí van. érve, hanem azt, hogy az akkori börzemanőver mellett sikerült tőlünk ismét ellopni legitim és illegitim kereskedelmi uton annyit, ameny, nyi a világ pari Lásos és a belső ár között volt és van. Mert az sem lehetetlen, hogy ez a bizonyos világparitásos ár, még min­dig nincs elérve. Ami á'll a búzára, áll minden másra is. Ha pedig a külföldi rongy, amelyei magunkra öltögetünk viiágparitásos áron áll, akkor világos, hogy nekünk a búzát nem szabad kifelé másként árusítanunk mint csakis ezen a hires áron, sőt vétek ha olcsóbban adjuk. De ha a külföld megad annyit, akkor meg ugyan hol szer­zünk olyan altruistát, aki minden kény­szer nélkül, a belső fogyasztás számára olcsóbban méri majd a portékát? Kevés a fizetőeszköz Természetes, hogy kevés!! Ha a jegyquantilás elmélete szerint kiszámítva 3500 korona lehetne a buza ára, akkor a meglevő jegymennyiség elégnek bizonyulna, ha a békél>en is szo­kásban volt átutalási rendszereket még mindig tartanok és elfogadnék. De ha sem át nem utaljuk a fizetéseket, hanem ezzel szemben mindenütt készpénzfizetést köve­telünk, ehhez pedig még az is járul, hogy több mint háromsaoros a forgalmi ára a búzának, mint amit a jegymennyiség el­mélete szerint megállapíthatunk, akkor ter mészetes, hogy orditóan kevés a fizető eszköz. De ha megszaporítjuk? Akkor a nóta élőiről kezdődik. Infláció, drágulás, a vi­lágparitástói elmaradás és azután utána törtetés az árakkal, slb. egyéb, ami a sorrendben következik. És ballagunk a nyomor utjain, tovább, tovább... Node, hát nem akad már senki, aki ezen segítsen? Nem lesz ezen a világon olyan zszeni, aki ezt a nyomorúságos gor­diusi csomót megoldja? Hiszen a jó valuta is épen olyan baj, mint a rossz vatula most. Mert addig, mig rossz, pehelyköny­nyü valuták lesznek, addig a nehézsúlyú és a sulyosodó valutákkal sem lehet bol­dogulni!! Inkább hihető, hogy nem is akarják megoldani a csomót!!? Ámbátor iehet, hogy nem tudják!! Pedig de lehetne!! PiSszer János 80-100 százalékkal emelték a szénárakat. Az októberi villanyszámlában már 12—14 korona lesz az egységár. Nyíregyháza, október 19. Saját tudó­sítónktól. A magyarországi szénbányák körle­velet intézlek az összes gyártelepekhez és villamos üzemekhez, amelyekben az ok­tóberben elfogyasztott szénmeimyiség árá­nak 80—100 százalékkal való felemelését jelzik. Igy az egyik szénbánya, mely a leg­silányabb szenet termeli, 180 koronáról 390 koronára emelte fel a szén méter­mázsáját. Ezzel a hirrel kapcsolatban kér­dést intéztünk Komáromy Károlyhoz, a Nyíregyházi Villamos Társulat igazgató­jához, aki a következő információt adta: Sajnos, a Nyirvidék értesülése meg­felel a valóságnak. Hiszen már napok óta köztudomású, hogy a bányák a szén árát föl fogják emelni, még pedig 80—100 szá­zalékkal. Miután az Országos Szénbizott­ság gyakorlata az, hogy a szén árát utólag állapítja meg, nekünk is ehez kell alkal­nií^kodnunk. Amint a központi igazgató­ság határozata megérkezik, azonnal érte­síteni f ogjuk a publikumot, hogy az októ­berben fogyasztott villanyáram egységára milyen mértékben emelkedett, illetve mi­lyen egységárat kell majd a fogyasztóknak fizetniök. Már most jelezhetem, hogy az októberi egységár 12—14 korona között lesz. Mi a magunk részéről csak annyit jegyzünk meg, hogy ajánlatos mindenki­nek, ha takarékoskodik az árammal, ne­hogy az októberi számla kikézbesítésénél meglepetések érjék. Egy nyíregyházi lókupec garázdálkodása a Bessenyei téren. Meg akart tojtam egy nyíregyházi földbirtokost. Nyíregyháza, október 19. Saját tudósi tónktól. Nyíregyháza város bünkróníkájában páratlan és példátlan eset történt tegnap reggel 7 órakor, a Bessenyei téren veszteg­lő távolsági vonat első osztályú kocsijá­ban. Az eset szomorú fényt vett arra a tarthatatlan állapotra, hogy egyes embe­rek, akik a konjunktúrák következtében úgyszólván a semmiből, a nincstelenség­bői, a sárból nőttek ki, tollasodtak meg máról-hoinapra, milyen pökhendi, arcát­lan módon viselkednek mindenkivel szem­ben. Mindenhova odatolakodnak, elsők akarnak lenne mindenütt s ebben nagy segilségiikre van liegyes könyökük és A astag arcbőrük, amire igazán minden rá­fér. A tegnapi eset egyik tipikus példája ennek a tolakodó, szemtelen magaviselet­nek. amely, már nem ismer határt. Báró Buttler Sándor helybeli szőlő­birtokos tegnap reggel 7 órakor a Sóstóra akart utazni a távolsági vonaton. A Káro­lyi-téren szállt föl s mikor a vonat a Bes­senyei-téren megállt, egy pillanatra ki­szállt a kocsiból, hogy megnézze vannak e az állomáson szüreti munkások, majd visszaült a helyére. Néhány pillanat múlva egy nő lé­pett be a kocsiba, akit — mint később ki fog derülni — Hartmann Reginának hív­nak s szemtelen hangon igy szólt Buttler báróhoz: — Menjen onnan, mert le akarok ülni. Buttler bárót meglepte a szokatlan hang, de azért nyugodtan igy felelt­— Ne okoskodjon, hanem keressen magának más helyet — mire a nő igy rikácsolt: í — Én amerikai honpolgár vagyok, majd elmegyek a konzulhoz és panaszt teszek emiatt a dolog miatt. Erre Buttler báró már kijött a sod­rából és ezt mondotta: — Ne kiabáljon, hanem menjen a dolgára!! A nő erre fölemelte karját és meg akarta ütni Buttler bárót, mire Buttler megfogta az ütésre kész kart és odébb lódította a harcias nőt, de ebben a pil­lanatban odaugrott egy liiber nevezetű helybeli (Kert-utca) lókupec, aki torkon ragadta báró Buttlert és fojtogatni kezdte. Ugyanakkor Biber IV. gimnazista öccse kalauzért orditott. — <K i kelt ezt a gazembert dobni — üvöltötte a kis síi vő I vény s azt képzelte, hogy az egész amerikai hadsereg a háta mögött áll. Közben a rendőrőrszem beugrott a kocsiba és ártalmatlanná tette a lócsiszár­brigantit s az egész amerikai rokonságot előállította a rendőrségre. Biber ur egy­szerre olyan lett, mint a kezesbárány. — Kegyelmes uram — siránkozott a lókupecz — tessék megbocsátani, ne tes­sék tönkretenni, belátom, hogy, hibáztam. A rendőrségről azután, a kellő iga­zolás megejtése után, mindhármukat el­bocsátották. | Füstby Antal | Egv érdemes ember halálát jelenti a távirat, hogy Füsthy Antal Budapesten a Verebéty, klinikán meghalt. 27 évig szol­gálta a magyar igazságügyet, 8 évig volt a nyíregyházi kir. ügyészség vezetője, majd 1921. év tavaszától vizsgálóbirája a nyíregyházi kir. törvényszéknek és a fia­talkorúak birája. Legutóbb érdemei elis­meréséül a legfelsőbb kegy. a kir. törvény­széki tanácselnöki kinevezéssel tüntette ki. Barátságát és bizalmát bírta kartársainak. Kiváló jogi tudásával, emberszeretettel pá­rosult lelkületével, érdemes és gyümöl­csöző szerepet töltött be az igazságügy szolgálatában. Egy derekabb, lelkiis,mere­tesebb nemzedék jeles tagja volt Eüsthy s küzdött, szenvedett ő is a régi Nagyma­gyarország feltámadásáért s a toll akkor hullott ki a kezéből, amidőn testi ereje végleg felmondta a szolgálatot. Tudás, ön­zetlenség, munkaerő, lelkiismeretesebb felfogása a hazafi kötelességeknek és sok egyéb értékes tulajdonság szállt vele a sírba. Uj miUoi*. Ma este az Asszonytrükk megy Tábori Emillel a Modern Kabaréban uj m«»or

Next

/
Oldalképek
Tartalom