Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-17 / 211. szám

2 JSÍYÖÜTIDÉSE 1922. szeptember 17. Budapest, szeptember 16. Az esztendők óta formált földbirtok­reform végrehajtásánál közeli katasztrofá­lis veszély fenyegette a nemzet gazdaságát. Pénzünk súlyos leromlása folytán nem látszott lehetőség arra. hogy a földbirtok­reform financiális kérdését megoldani, te­hát a kiparcellázott és megítélt birtokok uj tulajdonosait munkaeszközökkel és ve­tőanyaggal ellátni lehessen. Ingadozó ko­ronánk alapján egy pénzintézet se vállal­kozhatott kölcsönfolyósításokra. Az uj birtokosok pedig vagy bérbeadni voltak kénytelenek földjüket, vagy megmüvelet­lenek maradlak azok. Tetemes károsodás érte így a nemzetgazdaságot és ép akkor midőn gabonakivitellel akartuk megállí­tani a szörnyű gazdasági zuhanást. Örvendetes, hogy az utolsó pillanat­ban mégis átalakult a helyzet, több bank­kal kezdett tárgyalása a kormánynak meg­oldásra vezetett. Az utolsó ankétot az ál­talános földkölcsön ügyében szombatom délután 5 órakor tartják meg a pénzügy­miniszterin inban, ami után a kölcsönügy­letek azonnal megkezdődnek. Tóth János, a Földbirtokrendező Bí­róság elnöke, akinek kezdeményezésére történt a kivezető megoldás a dolgokról a következőket mondotta: — Bár hatáskörömön kivül esett a föld­birtokreform pénzügyi kérdése, mint a lényeg hez tartozót és a nemzetre elsőrangúan fontos ügyet magam vettem kezembe. Volt Szabolcsvármegye közönsége résztvesz az országos inségenyhitő mozgalomban. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Nyíregyháza, szeptember 16. Saját tudó­sítónktól. A mindinkább súlyosbodó gazdasági de­presszió, az ellenállhatatlan erővel fokozódó drágaság, s az egyes társadalmi osztályok­nak úgyszólván menthetetlen elszegényedése fogantatta meg bölcs államfőnk elméjében az országos inségenyhitő mozgalom eszméjét. Talán csak a tatárjárás és a mohácsi vész után merült fel a szüksége hasonló társadalmi, megmozdulásnak, mely most Trianon után olyan égető problémává vált. A nyomor, a produktív munkaalkalmak hiánya olyan hely­zetet teremtett, amelyből minden áron, min­den eszközzel ki kell vezetni az országot. — Szabolcsvármegye törvényhatósága minden al kalommal megmutatta, hogy kell önfeláldo­zással, önmegtagadással, önzetlen lemondás­sal, s egyúttal okos körültekintéssel segíteni a fölmerült bajokon, s meg vagyunk győződ­ve, hogy a vármegye bölcs kormányzói most is meg fogják találni a legrövidebb és leg­jobb utat ennek a súlyos kérdésnek a megol­dásához. A ma délelőtt lefolyt rendkívüli közgyű­lés tárgysorozatának első pontja a m. kir. belügyminiszter leirata az országos inségeny­hitő mozgalom megszervezése tárgyában. Dr. Kállay Miklós főispán egynegyed 11 órakor nyitja meg a közgyűlést, s meghatott szavak­kal emlékezik meg a legutóbb elhunyt dr. Meskó Lászlóról, akinek arcképe ott függ ugyanis a mi elzárkózott nagybankjainkkal szemben külföldi tőkeajánlat a földosztás uj birtokosainak felsegitésére, amit. — még ha egyetlen ajánlat volt is, nem engedhettem el­fogadni, mert ellenszolgálatként azt akarta, hogy a kölcsönért elsőbbségi joga legyen az igy felszerelt vitézi telkek és kisbirtokok ter melésére, a gabonát pedig kiviteli szabadság­gal értékesíthesse. Ezzel odavesztettük volna fennhatóságunkat a parcellázott uj birtokok felett kb. 30 esztendőre. — Tárgyalásokat kezdtem a mi nagy­bankjainkkal megint. Elsősorban a Magyar Földhitelintézettel, melynek igazgatósága ter­jedelmes memorandumban válaszolta meg hi­telfeltételeit. Ennek legfőbb tétele az volt, hogy adjon a kormány felhatalmazást egy buzaalapon törlesztendő kölcsön kibocsájtá­sára olykép, hogy minden holdra nyújtott hi­tel után holdanként évi 5 kg. buzakamatot lés a kibocsátás napján a tőzsdén jegyzett bú­zaárra átszámított kilogrammnyi búzátokét i számítsanak fel. A tőkét a teherbírás szerint j de legkésőbb tíz év alatt törlessze a hiteltvevő a kamatot azonban minden esztendő szeptem­ber hónapjában fizesse a bank pénztáránál. — A tárgyalások egészen előrehaladott stádiumban vannak már, a megállapodás kü­szöbön áll. Kormányunk jóakarattal kezeli az ajánlatot és bizonyos, hogy a szombat dél­után 5 órakor tartandó pénzügyminiszteri an­kéton megkapják az ajánlattevő bankok a kor mányfelhatalmázást és megkezdik azonnal a kölcsönügyletek munkálatait. ugyan a vármegyeháza dísztermében, de | hiányzik onnan fenkölt szellemet sugárzó szeme, ragyogó ékesszólása. Az élő Meskó László hiányzik innen, aki törhetetlen bajno­ka volt az igazságnak, s utolsó képviselője annak a régi gárdának, amely élt-halt vár-' megyéjéért, s amelynek legfőbb elve volt, hogy akinek a sors rangot, társadalmi pozí­ciót biztosított, annak súlyos kötelességei is vannak, amelyeket minden igaz hazafinak tel­jesítenie kell. Dr. Meskó László emlékét ak­kor becsüljük meg legjobban, ha követjük az ő nemes példáját. Ezután indítványozza, hogy dr. Meskó László emlékét jegyzőkönyvben örökítsék meg, s özvegyéhez részvétiratot intézzenek. A közgyűlés ezt egyhangúlag elfogadja. — Ugyancsak egyhangúlag járul az .elnöklő főis­pán azon indítványához, hogy Szabolcsvár­megye legnagyobb ipartelepe vezérigazgatójá nak Mandel Dezsőnek 50 éves jubileuma al­bileuma alkalmából a közgyűlés az ünnepelt­hez üdvözlő iratot intézzen. A magyar Hiszekeggyel fejezi be meg­nyitóját a főispán, majd Virányi Sándor fő­jegyző teljes egészében felolvassa a belügy­miniszter leiratát, amely munkaalkalmak te­remtésével akarja megoldani a inségakció problémáját. Elsősorban a megrongált uta­kat és védgátakat akarják kijavíttatni, inert a földmunka nem igényel szakértelmet, s igy abból bárki kiveheti a részét. A tervezet szerint munka nélkül sen­ki sem fog jövedelemhez jutni, természe­tesen kivételi képeznek a betegek, aggok s a munkaképtelen rokkantak. Az állandó választmány határozati javaslata szerint 60 millió korona az az összeg, amely az inségakcióra fordíttatnék. A 60 millió ko­ronái, nem búzában vetik ki, mint más törvényhatóságban, hanem pőtadőban. A 60 milliót Mikecz István alispán indítvá­nyára 70 millió koronrára emelik föl, hogy a szabolcsvármegyci egyetemi hall­gatók és állami tisztviselők is részesül­jenek segélyben. A határozati javaslathoz Énekes János és dr. Jármv llé!» szólnak hozzá, majd dr. Kállay Miklós főispán re­zumálja az akció célját. Mikecz islvaii al­ispán indítványára elrendelik a névsze­rinti szavazást. A jelenlevő lagok nevei­nek felolvasásánál mindenki igennel fe­lel, tehát Szabolcsvármegye törvényható­sága egyhangú lelkesedéssel ajánlja fel az ínség enyhítésére szo gáló 70 millió koro­nát. Dr. Káüay Miklós főispán megköszö­ni a törvényhatóság nemes áldozatkészsé­gét s indítványára á közgyűlés elhatároz­za, hogy az akció megteremtőjét, Horthy Miklós kormányzói táviratilag üdvözli. Ezután a tárgysorozat többi pontjára térnek át, amiről legközelebbi számunk­ban emlékezünk meg. Küldöttséget vezetnek a közalkalmazottak a Kormányzóhoz, Budapest, szept. 16. Saját tudósítónk­tól. A Közszolgálati Alkalmazottak Nein­zeli Szövetsége többször fordult memo­randummal a lisztviselők helyzetének ja­vítása érdekében a kormányhoz, de eddig ígéretnél többet nem tudtak elérni. Most, hogy a drágaság mind ijesztőbb ará­nyokat öit, erélyes megmozdulásra kész­tette a szervezetet. A jövő hét folyamán küldöttségileg keresik fel a kormányzót, miniszterelnököt és a pénzügyminisztert, hogy súlyos helyzetük megjavítását sür­gessék. Illetékes helyen erről a következők­ben informáltak bennünket: A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége fordult felirattal a kormányhoz a B-listára helyezett tisztvi­selők érdekében. Ajánlottuk, hogy az ese­tek elbírálását olyan csoportra bízza. Hie­ben résztvegyenek az alkalmazottak ér­dekképviselői is. A végrehajtást mégis a szolgáiali főnökségekkel eszközöltettek, a minek eredménye ez az állapot. Ugyanab­ban a feliratban kiterjeszkedtünk a közal­kalmazottak helyzetének több szomorú momentumaira is. Sürgős kormánysegitést kértünk, amire megint csak ígérgetésekkel válaszoltak. A drágaság hajmeresztő nö­vekedése most már erélyes megmozdulás­ra kényszerít bennünket. Elhatároztuk, hogy mi is indexszám alapra helyezkedünk és kérni fogjuk, hogy a fizetéseket ha­vonta vagy negyedévenkénti indexarány­ban állapítsák meg. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége a drágaság súlyos kérdésében rendkívüli elnöki gyűlést hívott össze, melyen kormányfe/iratot dolgozunk ki állásfoglalá­sunk alapján és kijelöljük azokat a bizottsági tagokat, akik a feliratot küldöttségben a kor­mányzóhoz, miniszterelnökhöz és pénzügymi­niszterhez juttatják. Ma este uj műsor van a Modern Kabaréban! mm • _ _ _ Uj műsor! Uj műsor! Buzavalutáju kölcsönt kapnak a vitézi telkesek es a földosztás kisbirtokosai. Ankét lesz 16 án a pénzügyminisztériumban. — Tóth János a Földbirtok­rendező Bíróság elnöke a földreform pénzügyi megoldásáról, a külföldi hitel ajánlatról és a buzavalutáju kölcsönüsv kérdéseiről

Next

/
Oldalképek
Tartalom