Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-08 / 204. szám

4 1922. szeptember fi. Magyar, osztrák és cseh korona. Még nem is olyan régen, mindhármat osztrák-magyar koronának hívták. Érté­kük szerint nem a címben foglalt lenne a sorrend, mert akár igy, akár amúgy te­kintjük, most a magyar korona áll a közé­pén. Amikor az osztrák-magyar bankjegy emigyen háromfelé váiott, a békeszerző­dés rendelkezései értelmében, a mai há­rom koronaériéknek egy és ugyanaz az ér­téke volt Zürichben meg mindenütt. — Csak idők multán nőtte felül egyik a má­sikat, illetve sülyedt egyiknek értéke a másik alá. Vájjon jutott-e már eszébe valakinek azon gondolkodni, hogy mi vo<« az a bűbájos szer, amely a mai mértékig elválasztotta eze­ket az értékeket. amelyeknek pedig közös eredőjük, a kö­zös pénz volt?? Ez a régi, ez a közbs pénz még ma is forgalomban van és igen nagy, garmadában forog Németausztriában, de hova lett a régi becsülete, hová , régi értéke?? Amikor a közös pénz elindult és elvá­lasztott határok közé került, azok, akik a háromfelé tagoll (mert ez érdekel itt bennünket), gazdasági terület közgazdasá­gát vezették, más és másként kezelték eze­ket a pénzeket. Nem gazdálkodtak velük egyenlően. A csehek, a kormányon sem ta­gadiák meg gy ü j*Öszen vedé Ivü­ket, a lakosságtói mindenféle cim (ken elszedegették a pénzt hivatalos utón — tján — főként a banko­kat és államháztartásuk bevételi rovatát növelték nagyobb mértékben, mint a kia­dási oldalt. Ebben kíméletet nem ismertek és sarcolták a lakosságot ugy, ahogy tud­ták. Ekkor mi a hasunkat fogtuk nevel­tünkben és jósolgattuk, hogy milyen ha­mar összeomlik ez a cseh uralom, amely igy sarcol. Fegyver nélkül hullik ölünk­be a Felvidék, csak egy képviselőt kell megválasztanunk. Pedig a csehek tudatosan csökkentették a bankjegy mennyiséget, vonták ki a forgalomból a jegyeket, a jegvprési pedig csak azért járat­ták, hogy uj jegyekkei cserélhes­sék ki a régi banknótákat. — Fokozott adóterhekkel mind kevesebbre szorították a jegy forgalmat, amilől azután javult annak értéke egészen a mai cea 18-as árfolyamig. Ez volt a cseh gazdasági politika alapja és m amár arról tanakod­nak, hogy 1:5 arányban áttérnek a schveizi frankkai egyenlő értékű »levé­nek kibocsátására. Ezzel lezárnák a e$eh korotna ingado­zását, azt stabil és a svájci frankkal egyező pénzzé lennek. Az osztrákok, mellékes, hogy. minő politikai színezet é s jelszavak mellett foglaltak állást. Elfog.,diák azt az elmé­letet, amely melleit nem a jegymennyiség a fontos, hanem- ,,z, hogy az inflációs pénzből minő létesítmények keletkezhet­nek. Tisztviselőik, munkásaik fizetését állandóan emelték, igen kedvező szociá­lis érzékről kívántak tanúságot tenni. Ezt gyakorolván, nem törődtek a pénz; érték­csökkenésével, mert remélték, hogy bármikor csetteg sikerülő stabilizációnál, akár 1:100(1 arányban is áttérhetnek az aranyértékre 1, mígnem odáigy csúsztak, hogy pénzük 0.007 schveizi centim© lett. Most már kétségbeesve lótuak-futnak megmentők után, mert különben elpusztul egész gaz­daságuk, vele maga a kis Ausztria is. — Ott fekszenek sárba tiportan, saját fiaik hibás nemzetgazdasági felfogás,, folytán. Adót nem fizetve. Mi magyarok, hogy mit tettünk, azl tudjuk. Állandóan, bár mérsékelten mű­ködtettük a jegyprést. Amikor 16 milliár­dos volt a jegyforgalmunk. Hegedűs pénz­ügyminiszter valulajavitó, pénzszűkítő elmélete mellett, megrendeltünk Oreli Fűssli-néi Zürichben, 24 milliárdnyi áli­lám j egyel, csul'os cáfolatául annak, aki a deflációra esküdve kívánta pénzünk ér­tékét emelni, az akkori pénzügyminiszter­nek, Hegedűsnek. Es ő mégis azzal álta­tott bennünket, erős jegy szaporítás mel­lett megjavítja pénzünket. Nagyon-nagyon sokan bíztak benne. En nem. -Es ma Zü­richben 0.27-ei jegyzik a magyar koronát. | Adót?? »Hun» fizetünk, »hun« inkább ! márcsak nem!!?? 18 egész mellett, a 27 század és a 7 ! ezred: 18.00; 0.27; 0.007, egymás mellé ír- ' va. mondva vagy akár fel is rajzolva, óriási különbségek. Ide fejlődött á régi bankónk, a háromfelé tagolt, egykor egy­séges gazdasági területen. És azt hiszitek talán, hogy a cseh föld a Magyar Felvidékkel együtt acélo­sabb búzát térem, mint Csonkamagyaror­szág?? Azt hiszitek, hogy az Isten áldotta föld több jót ad ott?? a cseheknél ?Wagy azt hiszitek, hogy az osztrák föld nem épen ugy eltudta most is látni ipari nyersanyaggal az osztrákot, mint azelőtt?? Talán most mostohább?? Hát nálunk?? A magyar gazda nem-e vetett be minden talpalattnyi földet, amit tudót? Talán a cseh és a Felvidék magyarja szorgalma­sabb volt?? Nem! Százszor nem!! Hanem hát, igen bölcsen ludjálok mindnyájan. Az államgazdaság is csak olyan mint a föld. A cseh bőségesen trá­gyázta. A magyaar csak ugy mérsékelten. Hol igen, hol nem. Az osztrák?? Az meg kiuzsorázta egészen. Most rágódhatik a bogáncson, ha tud. Idegen trágya után futkos kölcsönként. Ilyen a magyar ,az osztrák, meg cseh korona sorsa. Gondolkodjatok rajta! De sokat ám! Pisszer János. a Mi minden történhetik Ruszinszkóban ? Munkács, szept. 7. — Ismeretes a podkarpatska rusi ; tanügyi vezetőségének az a rendelkezése,'mely a gör. kath. és izr. vallású gyermekeket kitiltotta a magyar i tannyelvű iskolákból s a ruszin tannyel­vüekbe kényszeritette őket. A tanügyi ve­zetőség mindazon gyermekekel, kik ezen rendelkezés ellenére is magyar tannyelvű iskolákba járnak, iskolamulasztás cimen bünteti s a rendelkezéskehcz olyan csö­könyösen ragaszkodik, hogy a szülőkre kirótt büntetéseket foganatosíttatja, a pénz büntetés biztosítására végrehajtást rendel el, nem fizetés esetén pedig a szülőket börtönbüntetésse I suj Ij a. Igy történt mindez a munkácsi róm. kath. iskolába járó növendékekkel is. Eb be az iskolába különösen sok g.k,,th. és izr. vallású, de magyar anyanyelvű szülő járat Podkarpatska Rusban börtönbüntetésre ítélik azon g. kath. és izr. vallású szülőket, kiknek gyermekei magyar tannyelvű iskolába járnak. A szülők a büntetést leülik. Most ujabb fejleménye van a dolog­nak. A szülők ugyanis e büntetés pénzki­rovását nem tekintették törvényes intéz­kedésnek, hiszen gyermekeiket járatták iskolába, igy aztán a pénzbüntetést nem fizették be, emiatt most a pénzbüntetést a nemfizetés miatt börtönbüntetésre vál­toztatják át s már megtörtént erről a szü­lők hivatalos értesítése. Az érdekelt szülök ugy határoz­tak, hogy a büntetést nem fi­zetik meg pénzben, ha­nem leülik. Igy a napokban Munkácson ügyvédek, or­vosok, tekintélyes kereskedők fognak je­lentkezni a rendőrségen, hogy a rájuk ki­rótt büntetést leüljék. Már az első ilyen leülés meg is tör­téni. Egy volt (ma elbocsátott) gör. kath. vallású igazgató-tanítónak gyermeke szintén ezen magyar tannyelvű róm. kath. elemi iskolába járt be, még pedig a Mun­káccsal szomszédos örhegyalja községből. A büntetéspénzt rá is kivetették, de ter­mészetesen nem fizette meg. Most megkap­ta az idézést a börtönbüntetés — 22 óra — leülésére. Mivel ő nem volt odahaza, felesége, (ki maga is diplomás tanítónő) jelentkezett a járási iszékhelyen Oroszvé­gen a főszoigabiróságnái á büntetés leülé­sének megkezdésére. A főszolgabíró tu­domásul vette a jelentkezést s az illető urihölgy megkezdte az »ülést«. Megjegyez­zük még, hogy a tanügyi vezetőség az kolai év végén rendelkezést adott ki, mely szerint a gör. kath. és izr. vallású gyermekeknek a munkácsi róm. kath. ma­gyar tannyelvű iskolában tett vizsgáját nem tekinti érvényesnek s a nyert bizo­nyítványt nem fogadja el a felsőbb osz­tályba vaaló felvételre. ta a gyermekét. A munkácsi tanfel­ügyelőség ez év január havának végén át­írt az iskola igazgatóságának, hogy hir­desse ki atanügyi vezetőség ezen ren­delkezéseket az érdekeli szülőknek és mennyiben nem küldenék gyermekeiket a részükre kijelölt ruszin nyelvű iskolák osztályaiba, latszülők szigorúan meg­lesznek büntetve, mert a róm. kath. isko­lába tovább is járó gyermekeket olyanok­nak tekinti, mint akik nem tesznek ele­get a tankötelezettségnek. A sziüők a ki­hirdetéskor ezen önkényes és törvényte­len rendelkezés ellen tiltakoztak s kije­lentették, hogy azt nem veszik tudomásul és gyermekeiket tovább is ezen magyar tannyelvű iskolába fogják járatni. Május havában ezen szülőkre egyre­másra rótták ki a »mütasztás« miatt a büntetéseket, a szülők felebbeztek. de a hatóság a felebbezés eredményét nem várva be, (még ma sincs üntézvü) vég­rehajtást is foganatosíttatott a szülők el­ten, igy pl. egy ügyvédnek íróasztalát fog­lalták le. Szenzációs műsor! Ma este uj műsor van a Modern Kabaréban. Szenzációs műsor!

Next

/
Oldalképek
Tartalom