Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-28 / 220. szám

2 192*. szeptember 16. Birák és ügyészek Vasárnap tartotta meg országos gyűlését i birák és ügyészek egyesülete Pécsett, ahol i nyíregyházi [osztály részéről Dr. Kovácsy 'erenc és Dr. Foltin Endre királyi törvény­iiéki birák jelentek meg. A fogadtatás igazán nagyaros volt. Kocsik sora várta az érkező­cet. Kedves szeretettel ölelte magához a római dőbeli város c--onka Magyarország kiküldötteit. K közgyűlés béke időre emlékeztető nyugodt, méltóságteljes tónusban f«lyt le. Wolff Károly a főudvarnagyi bíróság elnöke nyitotta meg a közgyűlést, mint az egyesület elnöke. Nagy koncepciójú beszédében rámutatott arra. mikép összejövetelünk célja, hogy a vidéki bíróságo­kat, mint vidéki empóriumokat rá kell szoktatni arra, hogy minél nagyobb erővel önállóan is irányítsák a testület gondolkodásával, erkölcsi és szellemi fölényével az állampolgárok köz­véleményét és felfogását, továbbá, hogy ezen összejövetelünk emelni akarja a kari solidari­tást és egységesség érzetét, amely által a sú­lyos gondok közepette küzködő kartársak érez­zék az összetartást és a- régi birói hagyomá­nyok nagy szellemi solidaritását. Európa jelen­legi helyzetében a lelkeken a nagy gazdasági krízis, a lelkek nagy válsága, mint tények mel­lett kétségtelen, hogy egy erő jelentékenyebben kidomborodik, s ez az összetartás ereje és ezt az erőt a birói kar nem a romlásra, hanem az építő, alkotó munkára szentelő a nagy, a szent és ezeréves magyar vérrel védett és áztatott Magyarország feltámasztása érdekében. Leszö­gezte az elnök az osztályharc, mint a magyarság erőrontásának bontakozó kontúrjait, kiemelve a testvéries emberszeretstet a nagy cél érdeké ben. A közvélemény figyelmét felhívja a birói kar jogos érdekeire és arra a dicsőségteljes és heroikus munkára, melyet a birói kar asszo­nyai a létfenntartás súlyos gondjai között hő­siesen tanúsítanak a nagy magyar haza érde­kében. Intve figyelmeztett, hogy a mai viszo­nyok kaotikus alakulata nem társadalmi evo­lúció, hanem a haladás stagnálása és esetleg végromlás, ennek megakadályozása a birói tes­tületnek soha el nem hervadó gondolata és elve lesz. országos gyűlése. Megállapítja, hogy a bírói kari nemcsak az igazságszolgáltatási, hanem a közigazgatási ügyekben is felhasználják és ez az áWamélet­ösztön megnyilvánulása s ez dokumentálja, hogy az intakt birói erőt szükség veit beillesz­teni az egyetemes állami cél érdekében. A bi­rói erőt, tekintélyt és hatalmat az anyagi erő biztosítja, ezért küzdünk ennek elérése végett. Soha nem domborodott ki ez a tétel pregnán­sabban, mint a midőn a lehetetlen béke pusz­tító hatásában a balkánizálódás réme fenyeget. A magyar* birói kar ezen rém szájában áll az ő régi hagyományainak és nagy szellemi ere­jének felhasználása mellett. A birói tekintély megóvása és a magyar birói függetlenség nem egyéni vagy kari érdek, hanem a nemzet kon­solidációjának vitális érdeke. Nyugodt lélekkel valljuk és megállapítjuk, hogy magyar birói és ügyészi kar nagyobb áldozatot hozott a hazá­nak, mint bármely más testület s ezt tette és teszi azon szilárd és hazafiságtól láncoló elha­tározással és kijelentéssel, hogy továbbra is megmarad ezen huzairánti áldozatos szereteté­ben Senki ne higyje, hogy a civilizáció és a fejlődés uj utakon lehetséges, ellenkezőleg az évezredes jogokat csupán rövid időre lehetsé­ges felborítani. A sociális axiómák megdölésé­nek idejét éljük, a tekintélyek roskadoznak, enélkül állami élet nem lehet, ezen igazságba kapcsolódik a magyar birói kar, midőn az egyenlő elbánás elve alapján a tekintélyének a megóvása kérdésében intéz szót az anyagi meg­mentés végszükségében a legfelsőbbekhez. Bíztunk és ma is bízunk abban, hogy a magyar állam kormányzójának és vezetőinek mindenkori törekvése a birói hatalom függet­lenségének nemcsak sértetlen fentartása, hanem annak anyagi megerősítése és kiépítése. Ez az állami áldozat értékes gyümölcsök termő tala­jául fog szolgálni, mert a bíráknak minden irányban törvény által biztosított függetlensége, mint alkotmánybiztositék egyik legerősebb alap­kövét képezi az egységes régi nagy Magyay­ország kiépítésének és feltámadásának. Dr. Foltin Endre ge»ya, 20 mázsa buza termény- és 40 ezer borona készpénz adománnyal, Lelkes áldozat­készségtől tett tanúságot a többi földbirtokos is, igy J«rmy János maga 40 mázsa burgonyá­val szerepel az adományok i órában. Igen je­lentős a kisbirtokosáig messzemenő áldozat­készsége. Az adományok javarészét ők szolgál­tatták be, kultúránk iránt eaalkalommal is ta­BU4Ított hazáfias megértéssel. A segélyek elosztása A beérkezett termésadományok felosztá­sának mikéntjéről a kővetkező ielvilágositást adták illetékes helyen. AB eddigi eredményhez képest a buda­pesti egyetemi és főiskolai hallgatók közül 23 műegyetemi, 20 orvostanhallgató, 4 bölcsész, 1 theoléguu, 4 közgazdasági egyetemista, 2 zeneművészeti hallgató, 3 gyógyszerész, 4 ipar­művészeti hallgatót fog a folyó tanévben októ­ber hó 1-től kezdődőlog havi segélyben része­síteni. A segély összege havonkint ÍOO—50 kg. buza vagy rozs árának megfelelő összeg lesz, amelyet az egyetemi és főiskolai hallgatók egyesülete oszt síét Budapesten ugy, hogy minden hó 5 ig elszámol a vármegye alispán­jának. A segély feltétele a kiváló tanulmányé előmenetel A havi segély, mely igen tekintélyes, mert pl. október hóra az, aki havi 100 kg, búzának megfelelő összeget kap, 10000 K segélyben részesült, tanulmányi előmenetel igazolásához van kötve. A segélyben részesülők két cso­portra oszlanak. Az első csoportba tartoznak azok a hallgatók, akik már most igazolni tud­ják a tanulmány terén elért eredményt. Ezek­nek a segélye január 31-ig szól s akkor kerül revízió alá. Az ekkór felmutatott vizsgálatok illetve kollokviumok a további segélyezés fel­télelei. A második csoportba tartoznak azok a hallgatók, akik eddig nem mutathattak fel ta* nulmányi eredményt. Ezeknek segélye esak két hónapra ssó, amikor is kollokviumaikat vagy más tanulmányi eredményüket igazolni kötele­sek. Ezzel a feltétellel az alispán által meg­indított akeiónak mérhetetlen kulturális morá­lis jelentősége van, mert hatosa odaterjed a tanulószobákig, ahol szorgalmas munkának lesz egyik nem utolsó hajtóerője Állandó havi segélyben részesül 6 mű­egyetemi hallgató; ezek közül kettő havi 100— 100, 3 hallgató havi 80-80, egy hallgató ha­vi 60 kg. termény árának megfelelő segélyt kap. 9 orvostanhallgató, akik közül öten 80, hárnsan 100, egy pedig 60 kg. termény árát kapja havonkint: 4 közgazdasági egyetemista, 3 gyógyszerész, 1 theológas havi 80 —80 kg. termény árát, 4 bölcsész te őzül 2 havi 100— 100, 1 havi 80 és 1 havi 50 kg. termény árát kapja segélyül; 2 iparművészeti hallgató havi 80—80, 1 zeneművészeti hallgató havi 80 és 1 havi 100 kg. termény árát kapja segélykép­pen. Ideiglenes segélyben részesül 17 műegye­temi hallgató, akik közül 3 havi 1C0-100, 11 havi 80—80 és 3 havi 60—60 kg terményárát kapja; Ll orvostanhallgató, akik közül 7 havi 80-80, 1 havi 50 és 3 havi 60 kg. termény árában részesül. A segélyeket kiosztó alispán kilátásba helyezte az ifjaknak, hogy azokat, akik a fo­lyó taaév I. félévét jó eredménnyel zárják lehetőség szériát még tetemesebb segítésben részesülnek. 1 Tisza egyetem hallgatói kösűl mintegy 40—S0 szabolcsi ifjú fog in­gyen lakást és a menzán ellátást kapni a vár' raegya adományaiból Az alispán értesítette dr. Pokoly Imre debreceni egyetemi tanárt, a Diák Jóléti Biiottság elnökét, hogy a szabolcsi főiskolai hallgatók közül 40-50 ifjúnak ellá­A vármegye ifjait Szabolcs gazdaközönsége támogatja. Nagymennyiségű, terményt adtak össze az ifjak segélyezésére. Havonkint 100—50 kg. buza a stipendium. — A támogatás teltétele a szorgalmas tanulás. Nyíregyháza, szeptember 27. A Nyir vidék tudósítójától, Dolgos családapák bántó gondjaként kö­zeledett az iskolákat, egyetemeket megnyitó szeptember. Megnőtt a fiu, eljöttek az egyete­temi évek s a fővárosban való küzdés kösiön­tött a szegény család fiatalemberére Békében is erőfeszítést jelentett ez a sorsfordulat szü­lőknél), ifjaknak egyaránt, de most a szöroyü drágaság idején a tanulmányútnak az egyetemi városban való folytatása a lehetetlenséggel ha táros a vagyontalan ifjak előtt. A vármegye főiskolai és egyetemi hallgatói egyesületbe tö­mörültek, erkölcsi sulyuk növekedett, hangjuk erősödött ezzel s amikor kiejtette a segítést kérő szót, ennek kötelező ereje Megnyitotta a legjobbak szivét. É« a zord jelenben a sors kedvez a feltörekvő ifjaknak, nemes Szabolcs­vármegye élén nagy feladatokat kifogyhatatlan jésággal, példás energiával teljesítő alispán áll, aki a tanulásra készülő vármegyei ifjúság so­rán az édesapa szivével, a kultúránkkal szem­ben kötelességét ismerő magyar ember mély megiudultségával tekintett át. Ebben a lelkü­ségben fogamzott mag egy hatalmas segitőak­ció gondolata és terv, Szózatot intézni Sza­bolcsvármegys gazdaközöoségéhez, kis és nagy­birtokosokhoz a megye jövő vezérlő munkásai az egyetemi és főiskolai ifjúság létének bizto­sítása érdekében. Az alispán akciójának ti­radhatatlvn organúálója. dr. Tóth László vár megyei másodfőjegyző páratlan agilitással kezd­te m?g a gyűjtés munkáját s ma már előttünk az eredmény. A nemes szézat vármegyénk birtokos la­kosságának széles rétegében ébresztette ast a visszhangot, amelyet jobb jövőnk reményeként már annyiszor üdvösöltünk. Sorra érkeztek az adományokról szóló jelentések s az egybegyűlt terménymennyiségből már eddig több mint száz szabolcsi egyetemi és főiskolai hallgatóknak hathatós tá­mogatása van biztosítva Több mint száz Magyar családfőnek homloká­ról oszlott el a b>ru, több mint száz szabolcsi ifjú kezdhet nyugodt, gondoktól mentesített, elmélyedő tanuláshoz. A vármegye adakozóinak élén a gróf Dessewffy hitbizományi találjuk 40 mázsa bur­!sesz 1L, ^ mmwmJL JL _ ¥ Szombat, Ha ba vasar l ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom