Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-26 / 218. szám

4 192*. szeptember 16. — Meg kell szüntetni eaért félévre leg­alább minden bohossatalt. Görögország kézzel­fogható eredménnyel függesztette fel félévre behozatalát. Hasonló intézkedéseket lett Romá­nia is. Magyarország mint agrárorazág ezt fel­tétlenül kibírná és nem kellene tartanunk attól sem, hogy rstorziókép kizárnák lisztünket és marháinkat. Enni kell, de kopott ruhában lehet járni. Angol posztókra és párisi divatcikkekre pedig igazán nincs szükség. A kis Észtország tőlen jsvult gazdaságilag amikor be volt fagyva a revali kikötő. Fagyasszuk be mi is egyidőra behozatali kikötőinket. saját hagedükisóreíe mellett zengi el azuj ma­gyar nótairodalcm remekeit. A szünet utáni műsort is a kettejük köreműkOdése tölti ki. h veendégtogadó hata'mas termének zsúfolásig megtelt közönsége ériási lelkesedéssel fogadta Thegze előadását, s alig akarta leangedni a pódiumról. A hangversenyt reggelig tartó tánc követte. Az emlékoszlop felállításának és a lelep­lezési űnnepsépnek lelkes, agilis megszervezője Kovácsy Ferenc szőllőbirtokes, Csonksmagyar­ország legkedvesebb házigazdája, Borcsik Ár­pád főjegyző pedig utolérhetetlen vendégszere­tettel íogsdta az érkezőkot, s látta el őket a legnagyobb kényelemmel. A fővárosból és vi­dékrő összegyűlt közönség a reggeli órákban a legkedélyesebb hangulatban oszlott szét. A vidékiek közöl jelen voltak : Dr. Szabó Sándor, a sárospataki jogakadémia dékánja, a „Sárospatak* e lap felelős főszerkesztője, Bernáth Aladás alispán, Gosstonyi István fő­szolgabíró, Harsámji István, a theologiai aka­démia dékánja. Aki kislányoktól rabot Nyíregyháza, szeptember 25. Saját tudó­sítónktól. A kállósemjéni caendőrőrs a nyíregyházi ítir. ügyészségre kisérte Kise Lajos 50 éves csavargót, aki ellen az a vád, hogy 10—11 éves kislányokat megtámad, • elveszi tőlük kenyerüket, lerántja .éjükről a kendőt. Kise Lajos ellen megindult a bűnvádi eljárás. - hu « mm iv;mn w m' w nwroauai un—m * mnE.'«ctnB»g» HÍREK J I* [ ir. í . ..J ; i km Naptár. Szeptember 26 Kedd. Kaíh. Ciprián vt Prot. Jusztina. Városi Színház : Kis Grisett (8 tír»ko?) Apolló mozgó A három testőr I. rész (5. 7 és 9 órakor; Diadalmozgó : Az álarcos táncomő és Ő (7 és 9 órako-) Modern Kabaré; (9 őr&kor) Nincs gyufa eltűnt a drágasági hullám első lendületére. Nincs gyufa! Olyan különösen hhngzik ez, mintha a világháború blokádjának kellős közepében élnénk. Máról holnapra eltűnt a gyufa, hogy megvárva az ezerpercentes emelkedés gyertyaszentelő napját, értéhben meghízott medvebocsként jöjjön elő az árdrágítók odújából. Nincs gyufa l Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, jelenti ki a szellemes konfe­rencier, miközben tüneményes boszorkánysággal tüntet el néhány száz vagonnal a zsakettje mély hátsó zsebébe. Gyufa? Az bizony „sajnos" nincs! Siránkozik a boltos, s krokodilkönnyei mögött ott sötétlik az eldugott láda gyufák tömege. De meg­nyugtatlak nyájas olvasó, lesz még egyszer gyufa ezen a világon, csak jöjjön egy kis olcsósági hullám. Akkor lesz gyufa. Kínálni fogják a gyu­fát. Hazaküldik a lakásodra. ,,Gyufát nem pa­rancsol ?" turbékolják a füledbe, s te unottan mondod majd, hogy nem, mert véletlenül van egy skatulya gyufád, s már elfelejtetted az egész gyu­fabujósdit, ahogyan mi másnapra mindent el szoktunk felejteni . . . — Nó'i gazdasági iskola. Kisvárdán a sz. Orsolya rend zárdájában f. évi október 1-én női gazdasági iskola nyílik meg, amely 2 éira terjed. Még mindig lehet felvételre jelentkezni. Előképzettség polgári iskolai, kivételes esetben 4 elemi is elegendő. Ugyanott intemátusban a leánykák teljes ellátást kaphatnak. A tanítás a házi, kerti es külső gazdaság elméleti s gya­korlati ágéira, nemkülönben a női kézimun­kákra is kiterjed. Az iskolai év végén a nö­vendékek bizonyítványt nyernek. Zárda főnöknő. — A Divat Szalon legújabb száma kap­ható az Ujságboítban. Ingyen mellékletek sza­básminta a legszebb modalekről. A tállyai hármas emlékmű leleplezése. i Hódolat a, klasszikus magyar zenének, a turáni dalköltészetnek és a világ legjobb borának. — Lavotta János, Zempléni Imrey Árpád és Bernáth Béla emlékezete. Tállya. szeptember 25 (Kiküldött tudá­sitóuktól.) A mintegy 4-5000 lakosú Tállya nagy­község tele van emlékekkel, nagy időknek megkopott, öreg, roskadozó tanúival, A Hegy­aljavidéknek, s egyúttal az egész világnak legjobb bora itt terem, ezeken az apró, göm­bölyűhsitu öreg dombokon, amelyek távolról eiáruljik vulkanikis eredetüket. A Fold forrongó belsejének eruptív ereje azonban csak a tállyai borok tüzében van már meg, amelyek a Tállya nagyközséget körülvevő Palota, Patócs, Jónap, Vároldal, Hasznos, Sörbe, Mulató, Kártti, Gombosira, Sípos Remete, Nyerges, Nyirjós és Köves elnevezésű hegyeken terem nek. A mult század 90 es éveiben a fillokazera elpusztította az egész Tokajhegyalját; a magyar bortermelés büszkeségét. Egy embar nevéhez fűződik a tokaji siőllők felújítása és újjá teremtése, a Bernáth Béláéhoz, aki 38 éven át volt & tobaj mádi választási kerület ország­gyűlési képviselője, 1920 baa pedig a nemzet­gyűlés korelnöke. A magyar hegyaljának az apja volt Bernáth Béla, a hullámos hegyháta­kon zöidolő tőkék, a szürati hangulat mámoros zaja, s a rémai katakombákra emlékeztető hatalmas és sokhajóju, tekervényes elágazású, víiágbiiü borpincák mind mind az ő nevére emlékeztetnek A hármas emlékmű északi oldalán elhelyezett rézplakett az ő nsmes vonásait tükrözi vissza. Alatta a következő köbevésett vers hirdeti Bernáth Béla dicsőségét. Béla bátyánk, int a köre Bizza nevedet « hála, Ki volt szép Hegyaljának őte, Egész Tállya tanú rája Több, mint őre: jóttevöje, Gondviselő atyja voltát. Neved nem szűnik el tőle, Tanú rája ez az oltár. Az emlékmű keleti o'dalán izaépfahi és kevelházi Lavotta János, a Magyar Oefeusa plakettje vat». A klasszikus magyar zenének legkiválóbb rcprazentácsát Tállyán érte utói a hirtelen halál. A szive ölte meg Lnvottát, a nagy magyar szive, amelyből annyi daltia öntött érzés bugyogott ki a legszebb melódi­ákban. Az alája vésett ver3 a következőképen har-gzik : Testei immár száz év óta Porladozik, jó Lavotta; Ámde lelked nem lesz röggé ; Dalaidban élsz örökké Nincs előtted hegy, völgy, árok, Nincsenek hazug határok; Tted az a régi haza, Oda jár a lelked haza, Óh királyok hegedőse, Árva néped nagy regöse! Ahol felsir a magyar dal, Ott vagy édes vigaszoddal. A déli oldalon Zempléni (Imrey) Árpád mellképe díszlik. A Turáni Dalok namrégiben elhunyt költőja táilyay ssületesü volt, verseiben a tállyai borok tüzo ég. A kőbe vésett vers ezt zengi hozza : Magyar múltnak és jövőnek Táltosa, dalnoka : Rajtad a muló időnek Nem fog vasfoga, Sem joga, sem moha. Ősi néped szanaszéjjel, Sorsa bánat, sorsa éjjel, Mostoha Golgota. De fiai nőttön-nőnek És tanulni llozzád jönnek Leckéjét a jövendőnek: Nem ! Nem ! Soha 1 Az emlékmű nyugati o'dalán a következő fölirás olvasható: Közadakozásból emelték tisztelőik és bará­taik Vikár Béla, Markó Miklós hírlapíró, Vassari László stobtáss, Dr. Asstalos Kálmán, Kovácsy Ferenc 19X2. évben A budapesti vendégek már szombaton este megérkeztek, hogy részivegyenefc a lelep­lezési ünnepségen. A vidékről rergategen ér­keztek. A vonat délelőtt 10 érakor érkezett TíUiyára A vendégeket Kovácsy Ferenc tállyai szőlőbirtokos a saoborbizottság einőke fogadta az állomáson. A istentiszteletek meghallgatása után a vendégakot szétosztják a vendéglátó töliyai uriesaiadok között. A ponopás ebed a kitűnő háziasszdnyf, a gyöcgyözó bor pedig a házigazda pincéjét d.cséri. A leleplezési ünnepság délután 3 órakor kezdődött. A tállyai katholikus dalárda Ssklenka Ferenc karnagy vezetése alatt a Himnuszt ad ja elő. amelyet nagy a tömegben összegyűlt közönség levett kalappal hallgat végig. Ezután Kovácsy Ferenc a tállyai szoborbizottság elnö- • ke üdvözli a vendégeket, majd Vikár Béla, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tartal­mas, mélyjáratu ünnepi beszédet mond, melyet nagy tetszéssel fogad a közönség. A beszéd elhungzása után Hegyi Anna énekli el „Lavotta első szerelmé"! Thegze Gerber Jenő hededü­kísérete mellett Dr. Szatmárny István a Pe­tőfi Társasás tagja, a társaság nevében momd btjazédet. Er. Bessenyey Zénó nemzetgyűlési képviselő távoliélőben Mosolygó József gör. kath. esperes méltatja lendületes beszédben Bercáth Béla érdemeit, mely után Rácz Lajos sárospJíiski jogakadémia professzora szép ba­széd kíséretében helyez Babérkoszorút az em­lékoszlopra. Az Oiszágos Testnevelési tanács navében Dr. Dóbay József mond izzó hazafias­ságtöl áthatott beszédet. Ezután Borcsik Árpád Tálya nagyközség jegyzője, meglepd szónoki készséggel, elmondott rövid frappáns beszédben (melyet gyakran szakit félbe a közönség tetszés­nyilvánítása) kös/öni meg sz emlékmű alapítói­nak áldozatkészségét és Tállya község nevébea Ígéretet tesz, fcogy az emlékmű által szincboli­zált magyar nemzeti eszméket minden erejével ápolni fogja, a igyekezete azon lesz, hogy a tervbavett Kossuth emlék minél elébb teláílit­tassék Tállyán A beszédet követő zugó táps elnémultá­val a helybeli raf. dalárda Scholz Janő ksrnegy vezetése mellett a Szózatot énekli el. Esután megható pillanat következik. Damu Rudi zenekara Lsvotta hires nótáját, a „C*ere bogár, sárga cserebogár" t húzza el mély érzés­sel. A közönség maghatva, magábamélyedt ér­zülettel hallgatja végig a magyar nótairodalom egyik legszebb termékének előadását. Mo3t az ünnepség szereplőit fényképezik le az emlékmű talapzatán, s ennek megtörténte után a közön­ség lassan széjjel oszlik. • Este 8 órakor ünnepi hangverseny volt a , Fekete S*s" vendégfogadó nagytermében. — Vikár Béla kedvesen fogadott üdvözlő beszéde után Hegyi Anna Lavotta-dalokat, majd ujabb magyar nótákat éuekel, mig Thegze Gerber Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom