Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-19 / 187. szám

4 192$. augusztus 17. Állandóan rosszabb a gazdasági helyzet. A drágaság növekedésének indexszámai. — Julius vége óta óriási iram­ban emelkedett mindennek az ára. — Nincsen sehol megállás. Nincsen megállás. Hónapok óta ijesz­tőbb és ijesztőbb mértékben emelkedik, nő, dagad, árad és elnyeléssel fenyegeti meg­kínzott életünket. Politikai faktorok, gazda­sági notabilitások, pénzügyi szakemberek fog Ialkoznak a letörésével; hiába. Szinte már a reményünk is elveszett, hogy ez a kétségbe­ejtő helyzet meg is változhatik. Újságok, hír­lapok napról-napra hasábokon keresztül tár­gyalják, az emberek szenvedik: meddig tart még és mi lesz még ? Érdemes a nagy hajszában megállani egy percre, visszapillantást vetni, hogy milyen ka­tasztrofális módon emelkedett mindennek az ára, milyen arányban lett nehezebb a megél­hetés a fizetések emelkedése felett a közel­múltban. A megélhetés julius hónapban negyven­nyolc egész, héttized százalékkal, vagyis kö­zel ötven százalékkal drágult meg, amennyi­ben a megélhetés indexszáma a 156.79-re emel kedett. Ez azt jelenti, hogy a megélhetés a háború kitörése óta 157-szer olyan drága mint a békében a háború előtt volt. A drága­ság ez év eleje óta 152.8, január vége óta 131.5, február vége óta 114.1, március vége óta 91.9, április vége óta 81.9, május vége óta 73.2 százalékkal emelkedett. Az áremel­kedés a mult év julius vége óta, tehát kerek egy esztendő lefolyása alatt 316.8 százalékkal nagyobb. Hogyan oszlik meg ez az emelkedés a különböző cikkek között ? Az élelmiszerek áremelkedése a háború kitörése óta százhatvanszoros, indexszáma 165.90, a ruházati cikkek áremelkedése há­romszázharmincnyolcszoros, — indexszáma 338.26, a lakás, fűtés, világítás drágulása negyven és félszeres, indexszáma 40.43, a kü­lönféle kiadások emelkedése kilencvenszeres indexszáma 90.24. A kiszámításban, a sta­tisztikában, amit itt kimutattunk, a hatósági kenyér árát figyelembe vettük. Nem vehettük azonban figyelembe a lakbér, újság és do­hányáruk árainak emelkedését tekintettel arra, hogy ezeket julius hó 31-ike után emel­ték és az itt kimutatott statisztika pedig csak julius 31-ig bezárólag érvényben lévő árak­ból állitatott össze. Ezek figyelembe vétele mellett a megélhetés indexszáma a kenyér­nél 996, lakbérnél 49, újságnál 187, dohány­nál 70, összesen tehát 1302-vel emelkedik, vagyis ebben az évben az átlagos emelkedés indexszáma 16981, ami a háború elején levő árakhoz viszonyítva 170-szeres, tehát julius hó 1 óta hatvanegy százalékos áremelkedés jelentkezik. Ez az áremelkedés élelmicikkekben, a hatósági kenyér árát is figyelembe véve 36.6 százalék, ruhanemüekben 60.4 százalék, lakás fűtés, világítás, 58.9, különféle kiadásokban (újság és dohány nélkül) 33.6 százalékos a drágulás. Ezzel szemben érdekes jelenség és a jövő re nézve szinte elrettentő a drágaság állása az aranyparitáshoz viszonyítva. Az aranykorona árfolyamának index­száma julius végével 32000 volt, szemben a megélhetés 15669-es indexszámával. Ha tehát a drágaságot aranykoronákra számítjuk iát, ennek indexszáma 49, ami azt jelenti, hogy ma 49 aranykoronából ugyanazt az életszin­vonalat biztosithatjuk, mint békében 100 a ranykoroná ból. A valutánk leromlása tehát még min­dig nem hárult át a közszükségleti cikkekre, bár a jelenlegi iram sokkal gyorsabb az ed­diginél. Minden cikkre azonban ez sem vo­natkoztatható, mert egyes cikkeknél ^ az emelkedés megelőzte a valutánk romlását : egyes cikkek drágulásának oka a valuta rom­lása, mig más cikkek drágulása hozzájárul a koronánk romlásához. Az ok és okozat kérdése tehát nehezen tisztázható. A tény azonban az, hogy junius végén aranykoronában a megélhetés minden száma 55.9 volt és így azóta 5.9 pont olcsób­bodás követklezett be — aranyban. Ha tehát a valuta leromlása teljes mér­tékben áthárul a közszükségleti cikkekre, valutánk jelenlegi árfolyama mellett való sta­bilizálódása esetén is teljes 10 százalék ár­emelkedésre lehetünk elkészülve. A helyzet pedig teljesen reménytelen. Disfatta di Errini nagy- n ftJp||Ícllp!lí által hatású női jellemdráma « • BlulllBflílll meg­személyesítve szombaton a Városi Szinház Mozgóban. txEűrsnJoim Miért emelkednek az árak, amikor a korona javul? A korona gyors áresésével kapcsolat­ban szinte percek alatt emelkedtek az egyes közszükségleti cikkek árai, minek következménye volt az a hallatlan vásár­lási pánik, amely, a mult hét csütörtökjén Togta el a közönséget és indította az üz­letek bezárására az egyes belvárosi keres­kedőket Budapesten. Jellegzetes tünet, a melyet az egyes napilapok hasábokon pa­naszolnak, hogy a korona gyors javulását nem követték el az elmek megfelelő ár­esések, ugy. hogy a helyzet javulása a belföldi piacon alig érezhető. Ennek kö­vetkeztében az egész vonalon erőszakos rendszabályokat sürgetnek és kormánykö­röknek is olyan intenciókat imputálnak, mintha ezen erőszakos rendszabályok igénybevétele tényleg hivatalos szándék lenne. Ha tárgyilagos szempontból vizsgál­juk ezt a kérdést, ugy. a kővetkezőket álla­pithatjuk meg. A valuta romlásának leg­károsabb következménye, hogy különböző eltolódásokat von maga után, amelyek ab­ból S zármaznak, hogy nem minden áru- J cikk ára emelkedik egyenlő arányban. — Hogy valamely árucikk ára mennyire emelkedik az elsősorban attól függ, mennyire szükséges cikkről van szó, másrészt, hogy milyen a kereslet és kíná­lat. Ugyanez vonatkozik a szolgáltatások­ra is. Ennélfogva megállapitható, hogy igen sok árucikk és a szolgáltatások java­része (munkabérek és fizetések) nem ér­ték el azt a nivót, amelyet a korona romlásával arányban el kellett volna ér­niök. Ilyenformán igen sok árucikk ára mindezideig nem érte el a világpiaci pa­ritást, ugy, elégséges ha a kormány a be­hozatal engedélyezésével fenyegetőzik. — Ha a külföldről behozandó áru ugyanis olcsóbb, ugy ez befolyásolja az egész bel­földi áralakulást. Iiogy ez igy van, azt bizonyítja a bu­za árának esése, amely tisztán abból származott, hogy már eddig is a világpiaci paritáson állott és azt a korona javulása folytán túlhaladta. Ennek minden erősza­kos rendszabály nélkül be kell következni a többi árucikknél is. 72 éves tiszakarádi csikós, akit rablásért letartóztattak. 1886-ban rablógyilkosságért kötél­általi halálra ítélték. Nyíregyháza, augusztus 18. Saját tu­dósítónktól. Érdekes embert kisértek be a napok­ban a nyíregyházi kir. ügyészségre. Tóth Jakab Samu tiszakarádi 72 éves csikóst, a kit több rendbeli lopással és egy rendbeli rablással gyanúsítanak. Az »érdemekben megőszült« atyafinak viharos múltja van. A nyíregyházi törvényszék 1880-ban lopá­sért 3 évi és 3 havi fegyházra, 1886-ban pedig rablásért és gyilkosságért kötél ál­tali halálra ítélte. Ö ölte meg és rabolta ki többedmagával a »Nesze« csárda zsidó korcsmárosát. A halálos Ítéletet az uralko­dó kegyelme életfogytiglani fegyházra változtatta át s így Tóth uramat másfél év­tized múlva feltételes szabadságra bocsá­tották. A régi betyárvirtus azonban új­ból kitört rajta s az ősz csikós visszake­rült ismét a rég nem látotl börlön falai közé. A megélhetés kérdése az országokban. A valuta romlásának az egyes orszá­gokon belül azokban az eltolódásokban mutatkoznak legsúlyosabb következmé-­nyei, amelyek e romlást nyomon köve­tik. Elvitathatatlan ugyanis, hogy az árak emelkedésének nem lennének súlyosabb következményei akkor, ha az összes szol­gáltatások, illetőleg jövedelmek is a megfelelő arányban emelkednének. Saj­nos azonban a jövedelmek emelkedéséről szóló statisztikák csak kevés országban vezettetnek és igy nem szolgálhatnak ösz­szehasonlitási alapul. Miután azonban Magyarország kivételével ma már minden államban vannak hivatalosan jegyzett in­dexszámok, amelyek az árnivó emelkedé­sét vagy sülyedését jelzik, nem érdekte­len ezen számok összehasonlítása: Franciaországban az utóbbi két évben csökkentek az árak. Mig ugyanis a drágu­lás 1920-ban 341 százalékot tett ki, ad­dig ma csak 297 százalék. Németországban ezzel szemben a drágaság 2000 százalékos Ausztriában 60000 százalék. Olaszország­ban négy és ötszeres árak váltakoznak, Belgiumban négyszeres árakkal kell szá­molni. A semleges országok az általánosan elterjedt felfogás ellenére sem lettek megkímélve és ha az élet olcsóbb is, mint Franciaországban, mégis elérte a 280 szá­zalékot, Norvégiában a 210 százalékot, Svéd­országban és Dániában a 179 százalékot, Svájcban és Finnországban az indexszám 1.055. Délafrikában maradtak meg még leg­inkább az árak a békenivón (20 százalék) de ez csak kevés embert indított arra, hogy a Fokföldön telepedjen le. Az összes európai államok között Anglia az első az indexszá­mával (168 százalék) a normális állapothoz való visszatérésben. Ami az élelmiszerek árait illeti, itt kissé Varsó érte el a rekordot 73681 százalékkal, második helyen Bécs áll, 60.000 százalékkal. Megállapítható, hogy az általános megélhetési költség nagyrészben az illető ország pénzügy helyzetének következ­ménye. Németországban, ahol a bankóprés egy év óta nem szűnt meg működni, a megél­hetés 1921.-ről 1922.-re megkétszereződött, vagyis 1100-ról 2000-re emelkedett. Bécsben 2800-ról 60.000-re emelkedett. ikvetlen vegye meg a színházi bérletet a Jakabovits Fanni

Next

/
Oldalképek
Tartalom