Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-19 / 187. szám

4 192$. augusztus 17. Állandóan rosszabb a gazdasági helyzet. A drágaság növekedésének indexszámai. — Julius vége óta óriási iramban emelkedett mindennek az ára. — Nincsen sehol megállás. Nincsen megállás. Hónapok óta ijesztőbb és ijesztőbb mértékben emelkedik, nő, dagad, árad és elnyeléssel fenyegeti megkínzott életünket. Politikai faktorok, gazdasági notabilitások, pénzügyi szakemberek fog Ialkoznak a letörésével; hiába. Szinte már a reményünk is elveszett, hogy ez a kétségbeejtő helyzet meg is változhatik. Újságok, hírlapok napról-napra hasábokon keresztül tárgyalják, az emberek szenvedik: meddig tart még és mi lesz még ? Érdemes a nagy hajszában megállani egy percre, visszapillantást vetni, hogy milyen katasztrofális módon emelkedett mindennek az ára, milyen arányban lett nehezebb a megélhetés a fizetések emelkedése felett a közelmúltban. A megélhetés julius hónapban negyvennyolc egész, héttized százalékkal, vagyis közel ötven százalékkal drágult meg, amennyiben a megélhetés indexszáma a 156.79-re emel kedett. Ez azt jelenti, hogy a megélhetés a háború kitörése óta 157-szer olyan drága mint a békében a háború előtt volt. A drágaság ez év eleje óta 152.8, január vége óta 131.5, február vége óta 114.1, március vége óta 91.9, április vége óta 81.9, május vége óta 73.2 százalékkal emelkedett. Az áremelkedés a mult év julius vége óta, tehát kerek egy esztendő lefolyása alatt 316.8 százalékkal nagyobb. Hogyan oszlik meg ez az emelkedés a különböző cikkek között ? Az élelmiszerek áremelkedése a háború kitörése óta százhatvanszoros, indexszáma 165.90, a ruházati cikkek áremelkedése háromszázharmincnyolcszoros, — indexszáma 338.26, a lakás, fűtés, világítás drágulása negyven és félszeres, indexszáma 40.43, a különféle kiadások emelkedése kilencvenszeres indexszáma 90.24. A kiszámításban, a statisztikában, amit itt kimutattunk, a hatósági kenyér árát figyelembe vettük. Nem vehettük azonban figyelembe a lakbér, újság és dohányáruk árainak emelkedését tekintettel arra, hogy ezeket julius hó 31-ike után emelték és az itt kimutatott statisztika pedig csak julius 31-ig bezárólag érvényben lévő árakból állitatott össze. Ezek figyelembe vétele mellett a megélhetés indexszáma a kenyérnél 996, lakbérnél 49, újságnál 187, dohánynál 70, összesen tehát 1302-vel emelkedik, vagyis ebben az évben az átlagos emelkedés indexszáma 16981, ami a háború elején levő árakhoz viszonyítva 170-szeres, tehát julius hó 1 óta hatvanegy százalékos áremelkedés jelentkezik. Ez az áremelkedés élelmicikkekben, a hatósági kenyér árát is figyelembe véve 36.6 százalék, ruhanemüekben 60.4 százalék, lakás fűtés, világítás, 58.9, különféle kiadásokban (újság és dohány nélkül) 33.6 százalékos a drágulás. Ezzel szemben érdekes jelenség és a jövő re nézve szinte elrettentő a drágaság állása az aranyparitáshoz viszonyítva. Az aranykorona árfolyamának indexszáma julius végével 32000 volt, szemben a megélhetés 15669-es indexszámával. Ha tehát a drágaságot aranykoronákra számítjuk iát, ennek indexszáma 49, ami azt jelenti, hogy ma 49 aranykoronából ugyanazt az életszinvonalat biztosithatjuk, mint békében 100 a ranykoroná ból. A valutánk leromlása tehát még mindig nem hárult át a közszükségleti cikkekre, bár a jelenlegi iram sokkal gyorsabb az eddiginél. Minden cikkre azonban ez sem vonatkoztatható, mert egyes cikkeknél ^ az emelkedés megelőzte a valutánk romlását : egyes cikkek drágulásának oka a valuta romlása, mig más cikkek drágulása hozzájárul a koronánk romlásához. Az ok és okozat kérdése tehát nehezen tisztázható. A tény azonban az, hogy junius végén aranykoronában a megélhetés minden száma 55.9 volt és így azóta 5.9 pont olcsóbbodás követklezett be — aranyban. Ha tehát a valuta leromlása teljes mértékben áthárul a közszükségleti cikkekre, valutánk jelenlegi árfolyama mellett való stabilizálódása esetén is teljes 10 százalék áremelkedésre lehetünk elkészülve. A helyzet pedig teljesen reménytelen. Disfatta di Errini nagy- n ftJp||Ícllp!lí által hatású női jellemdráma « • BlulllBflílll megszemélyesítve szombaton a Városi Szinház Mozgóban. txEűrsnJoim Miért emelkednek az árak, amikor a korona javul? A korona gyors áresésével kapcsolatban szinte percek alatt emelkedtek az egyes közszükségleti cikkek árai, minek következménye volt az a hallatlan vásárlási pánik, amely, a mult hét csütörtökjén Togta el a közönséget és indította az üzletek bezárására az egyes belvárosi kereskedőket Budapesten. Jellegzetes tünet, a melyet az egyes napilapok hasábokon panaszolnak, hogy a korona gyors javulását nem követték el az elmek megfelelő áresések, ugy. hogy a helyzet javulása a belföldi piacon alig érezhető. Ennek következtében az egész vonalon erőszakos rendszabályokat sürgetnek és kormányköröknek is olyan intenciókat imputálnak, mintha ezen erőszakos rendszabályok igénybevétele tényleg hivatalos szándék lenne. Ha tárgyilagos szempontból vizsgáljuk ezt a kérdést, ugy. a kővetkezőket állapithatjuk meg. A valuta romlásának legkárosabb következménye, hogy különböző eltolódásokat von maga után, amelyek abból S zármaznak, hogy nem minden áru- J cikk ára emelkedik egyenlő arányban. — Hogy valamely árucikk ára mennyire emelkedik az elsősorban attól függ, mennyire szükséges cikkről van szó, másrészt, hogy milyen a kereslet és kínálat. Ugyanez vonatkozik a szolgáltatásokra is. Ennélfogva megállapitható, hogy igen sok árucikk és a szolgáltatások javarésze (munkabérek és fizetések) nem érték el azt a nivót, amelyet a korona romlásával arányban el kellett volna érniök. Ilyenformán igen sok árucikk ára mindezideig nem érte el a világpiaci paritást, ugy, elégséges ha a kormány a behozatal engedélyezésével fenyegetőzik. — Ha a külföldről behozandó áru ugyanis olcsóbb, ugy ez befolyásolja az egész belföldi áralakulást. Iiogy ez igy van, azt bizonyítja a buza árának esése, amely tisztán abból származott, hogy már eddig is a világpiaci paritáson állott és azt a korona javulása folytán túlhaladta. Ennek minden erőszakos rendszabály nélkül be kell következni a többi árucikknél is. 72 éves tiszakarádi csikós, akit rablásért letartóztattak. 1886-ban rablógyilkosságért kötéláltali halálra ítélték. Nyíregyháza, augusztus 18. Saját tudósítónktól. Érdekes embert kisértek be a napokban a nyíregyházi kir. ügyészségre. Tóth Jakab Samu tiszakarádi 72 éves csikóst, a kit több rendbeli lopással és egy rendbeli rablással gyanúsítanak. Az »érdemekben megőszült« atyafinak viharos múltja van. A nyíregyházi törvényszék 1880-ban lopásért 3 évi és 3 havi fegyházra, 1886-ban pedig rablásért és gyilkosságért kötél általi halálra ítélte. Ö ölte meg és rabolta ki többedmagával a »Nesze« csárda zsidó korcsmárosát. A halálos Ítéletet az uralkodó kegyelme életfogytiglani fegyházra változtatta át s így Tóth uramat másfél évtized múlva feltételes szabadságra bocsátották. A régi betyárvirtus azonban újból kitört rajta s az ősz csikós visszakerült ismét a rég nem látotl börlön falai közé. A megélhetés kérdése az országokban. A valuta romlásának az egyes országokon belül azokban az eltolódásokban mutatkoznak legsúlyosabb következmé-nyei, amelyek e romlást nyomon követik. Elvitathatatlan ugyanis, hogy az árak emelkedésének nem lennének súlyosabb következményei akkor, ha az összes szolgáltatások, illetőleg jövedelmek is a megfelelő arányban emelkednének. Sajnos azonban a jövedelmek emelkedéséről szóló statisztikák csak kevés országban vezettetnek és igy nem szolgálhatnak öszszehasonlitási alapul. Miután azonban Magyarország kivételével ma már minden államban vannak hivatalosan jegyzett indexszámok, amelyek az árnivó emelkedését vagy sülyedését jelzik, nem érdektelen ezen számok összehasonlítása: Franciaországban az utóbbi két évben csökkentek az árak. Mig ugyanis a drágulás 1920-ban 341 százalékot tett ki, addig ma csak 297 százalék. Németországban ezzel szemben a drágaság 2000 százalékos Ausztriában 60000 százalék. Olaszországban négy és ötszeres árak váltakoznak, Belgiumban négyszeres árakkal kell számolni. A semleges országok az általánosan elterjedt felfogás ellenére sem lettek megkímélve és ha az élet olcsóbb is, mint Franciaországban, mégis elérte a 280 százalékot, Norvégiában a 210 százalékot, Svédországban és Dániában a 179 százalékot, Svájcban és Finnországban az indexszám 1.055. Délafrikában maradtak meg még leginkább az árak a békenivón (20 százalék) de ez csak kevés embert indított arra, hogy a Fokföldön telepedjen le. Az összes európai államok között Anglia az első az indexszámával (168 százalék) a normális állapothoz való visszatérésben. Ami az élelmiszerek árait illeti, itt kissé Varsó érte el a rekordot 73681 százalékkal, második helyen Bécs áll, 60.000 százalékkal. Megállapítható, hogy az általános megélhetési költség nagyrészben az illető ország pénzügy helyzetének következménye. Németországban, ahol a bankóprés egy év óta nem szűnt meg működni, a megélhetés 1921.-ről 1922.-re megkétszereződött, vagyis 1100-ról 2000-re emelkedett. Bécsben 2800-ról 60.000-re emelkedett. ikvetlen vegye meg a színházi bérletet a Jakabovits Fanni