Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-15 / 184. szám

Mit ér a korona ? Sokat halljuk, különösen az eladók részéről hangoztatni ezt a kérdést. Igen gyakran a Jeggunyosabban és annak bizo nyitásaként, hogv az áru: »Nem is olyan drága!« És hozzáteszik; »Kérem, mit ér ez a mi rongy pénzünk??!« Szó sincs róla, minden annyit ér. mint amennyit érte adnak. De viszont, épen a mi pénzünkről hallani és olvashatni unos untalan, hogy annak belső vásárló ereje magasabb, mint amennyire Zürichben jegyzik és értékelik. A fizető eszközöknek ez a kétféle ereje a vásárlásoknál és külső és belső értéke jogosit arra, hogy idebenn az az érték legyen irányadó, amelyet a pénzérték belső vásárló ereje megállapít, ha ez bármiként is megállapítható lenne. Mindenki tudja, hogy az áruérték és a munkaértékek terén, igen erős kilengések vannak azokkal a kiforrott és szinte ál landósult értékviszonyokkal szemben a melyek a (békében voltak érvényben. A kilengések ugy pozitív, mint negatív irányban is megvannak, amiből szükségszerüleg következik, hogy — habár változó — mégis, valamelyes vezérfonalhoz igazodjanak az árak. Az árváltozások addig ki nem védhetők, amíg az államháztartás rendjének helyreállítása, vagyis ami ezzel egyenlő, á helyes és arányos adózással szemben, kézze'-íábbal tiltakozunk. Ily vezérfonal keresésénél vissza kell térnünk a békeidei helyzet vizsgálatára. Eközben azt látjuk, hogy a fejenkénti fizetőeszköz mennyiség 43.6 korona volt. Ebben az időben volt a koronaérték 105 schveizi frank, tehát egy magyar koronáért 5 százalékkal többet kaptunk, frankértékü pénzekből. (Lira, Lei, Dinár stbl) Manapság forgalomban vau, fejenként cca 4800 korona. Ha tehát azt kívánom tudni, hogy mennyit ér tehát ez a mai papirkornona a schveizi frank, mint értékmeghatározóval szemben, akkor elosztom a mai fejenkénti jegymennyiséggel a békeidei fejenkénti mennyiséget és az eredményhez öt százalékot hozzászámítok. Ezt a müveletet elvégezve azt találjuk, hogy a mai papírkorona a válóságban és az egyedül helyesnek elfogadható menynyiségi elmélet szerint megér: 0.00955 schweizi frankot, vagy amint ma a százkoronás egységet jegyezni szokták: 0.95 és felet, ha a forgalomban cca 4800 papírkorona van fejenként. Ebből az következik, hogy az a legmélyebb érLékelés, amelyet a spekuláció a rónával szemben gyakorolt, épen a spekuláció számára juttatott: 0. 955 —0.175 ... 78 »pontot«, ameiyből azután elgondolhatjuk, mily óriási károk származtak az ország gazdasági életére és milyen mértékben haszon a spekuláció javára. Következik ebből azonban más is. Ha azt kívánom tudni, hogy a békebeli árakkal szemben melyik hát az a szám, amely a mai árat. tehát a békebeli árak jogos többszörösét adja — a quantitás elmélet helyes meghatározása szerint ezt ugy nyerem,'ha a békeérték 105 számát elosztom, a mai és fenn eredményül nyert számmal, a 0.00955-el . Ez kereken 110 lesz, vagyis ha valamely portékának vagy munkaértéknek békebeli értékét ismerem, a mai jegvmienyr nyiség mellett, annak mai ára. a békebelinek 110-szerese lehet. Minden, ami ezen alul van, az a fenn mondott kilengés negatív oldalán, ami ezen felül van, az a pozitív oldalán áll. Ennek folyománya viszont az, hogy az előbb talált zsinórmértéken felül álló árak, egyúttal az árdrágítás fogalmába is eshetnek, lía tisztán-pusztán a koronaérték zsinórmértékével kívánunk mérni. Pedig: »...igazán mondom néktek, ez a helyes.« Igen ám! Csakhogy... ...Csakhogy ezt a zsinórmértéket, nem állapitolta meg eddig senki. A pénzkereskedésnek is kell valamelyes kis teret engedni! Ez a békében majdnem másfél százalék volt, de a legtöbbször nem érte fel az egy százalékot. Ezzel tehát csökkentendő a mi számunk és emelendő a szorzónk. No meg: csakhogy! Kimondotta az el ső nemzetgyűlés, vagy tudomis én kicsoda hogy a termelő pedig árdrágító nem lehlet. Hogy honnan szopódott ez a nagy »igazság« nem lehet kitalálni, de a gyakorlat szerint így van. Ha meg így van, akkor a termelő állapítja meg az értékeket és nem a fizetőeszköz mennyiség és ez eset- j ben az elmélet sutba dobható. 4 1922. augusztus 18. Iíogy ez a része a dolognak hogyan fest, azt az elmúlt napok mutatták meg. A termelő egyszerűen ugy táncolt, ahogyan a koronát Zürich jegyezte. Tehát játékszere volt a spekulációnak ő is, a helyett, hogy talpára állva irányította volna az értékekei, ugy, ahogyan ennek a csonkaországnak, ennek népének, gazdaságának, kereskedelmének, iparának és minden javának érdeke kívánta volna. Iia valami bizonytalan valaki előtt, rendszerint a rosszra hibáz reá. Hát épen pontosan ezt tette a magyar termelő osztály is. így fest a korona értéke. Pissz. r János. KÜÍSÍESsara Bűnvádi eljárás indult meg két nyíregyházi hentesmester ellen árdrágítás miatt. Nyíregyháza, augusztus 14. Saját tu- í rónáért árusították. Még aznap délben átdósitónktoL | kisérték őket az ügyészségre, ahonnan kiSzombaton délelőtt a nyíregyházi állam-j hallgatás után mindkettőjüket szabadon rendőrséghez két hentesmester: Baríh > bocsátották. Az uzsorabiróság ügyükben a Aulai eslíuray János ellen érkezett lelje- ; napokban tartja meg a főtárgyalást. lentés, akik a zsír kilogrammját 620 ko- ! — BIFFIESSESEIÍSI Kötelezővé akarják tenni az építkezést. A vázlatoknak sajit alkalmazottaik részére kellene építeni. —KényszerköScsön az építkezésre. Vitézek birtokbaiktatása. Augusztus 6-án lélekemelő ünnepi nap a volt két szabolcsvármegyei községnek, Geszterédnek és Büdszentmihálynak. Gesz teréden a Dessewffy Dénes, Béla és Emil grófok állal felajánlott birtokba, 30—30 magyar holdnyi vitézi telekbe Vitéz Völgyi Jánost és Vitéz Szentgyörgyi Dénest, BüdszenLmihályon pedig a Dessewffy Aurél gróf áltai felajánlott vitézi leiekbe Vitéz Bódor Károlyt, Vitéz Lippai Zsigmondot és Vitéz Mélykúti (Melich) Gyulát iktatták be fényes ünnepség keretében . Geszteréden reggel 9 órakor vonult be a községbe ünnepélyesen szűkebb környezelével revisnyei vitéz Beviczky László tábornok a vármegyei vitéz szék törzskapitánya a vármegyei Vitézi Szék képviseletében. A fogadtatáson összegyűlt notabilitások, dr. Gergelyffy Endre járási főszolgabíró a vármegye és járás képviseletében kisrédei Bhédey Zollán uradalmi tiszttartó az adományozó Dessewffy gró5 fok képviselője péchujfalust vitéz Péchy, í Gábor őrnagy vm. vitéz széktartó, a helyi hatóság részéről Bökönyi András a kör jegyzőség főjegyzője az elöljáróság élén voltak jelen. A bevonulás után szent mise volt a róm .kath. plébánia templomban, melyet Szenemy Zsigmond plébános mondott, az egész község lakosságának felekezetre való tekintet nélküli részvétel mellett. A himnusz ümiepies akkordjaival bezárult istentisztelet után a község képviselete bevonult a gazdagon fellobogózott diadalív alatt a községháza tölgyfalombokkal körüldiszitett terére, hol az egész község lakói jelenlétében a helység agilis körjegyzője Bökönyi András nivós beszéddel megnyitotta a díszközgyűlést s méltatta a nap jelentőségét. Majd a küldöttségileg meghívott vitézi törzskapitányt üdvözölte Bálint János ref. lelkész méltatva azon nemzetmentő ténykedést, mellyel az országos vitéz törzskapitány a Kormányzó ur Őfőméltósága kivezette a Aiigha van varos, melyei az epitkezes 11a jobban érdekelhetne, mint Nyír egy- j láza, a társadalom mégis alig törődik ná- : unk az építkezésekkel. Szeged város hozott egy határozatot, nely szerint fetir a miniszterelnökhöz, a )el és népjóléti miniszterhez az építkezések kötelezővé tétele ügyében. A felterjesztés részletesjen kifejli nindazokat az előnyöket, melyek az országra az építkezések megindításává] szárnaznak. így nemcsak munkaalkalmat te•emt, hanem egyedüli megoldása lehel ninden város lakásínségének. Hasson oda ehát a kormány ,hogy nagyobb nyereségjel dolgozó vállalatok, gyárak, szövetkezeek tisztviselői és munkásai részére öt íven belül tisztviselői és munkáslakásocat épitsen és az építkezéseket már ebbiejn iz évben megkezdjék. Az építkezés kötelezettségének mérvét igv kívánja a felterjesztés megáilapítani, logy fittyel em be vétessék az alkalmazóiak száma, a cég üzleti nagysága és tisza jövedelme. Amennyiben egy cég lakás- í pithető kötelezettsége csak egy házészre terjedne ki, több cég vagy. vállalat ;özösen is építhet tisztviselői vagy munkaslakasokal. A felterjesztés szerint kötelezni kell a városban állandó lakással bíró nagybirtokosokat, hogy uj lakóépületeket építsenek a maguk számára, jelenlegi lakásukat pedig záros határidőn belül ürítsék ki és adják, illetve engedjék ál a városnak. — .Végül azt ajánlja a felierjesztés, hogy a betétek gyümölcsöztetésével alapszabályszerüleg foglalkozó pénzintézetek, jelzálogbiztositók kötelesek legyenek betéteiknek legalább egytized részéig terjedő összeget az építkezések céljaira kölcsönadni ugyanolyan kamatláb mellett, mint amit ők a betétek után fizetnek. Az állam pedig ezt a kényszeriakásépitési akciót legalább azzal támogassa, hogy az épilés céljára történő vasúti szállításoknál szállítási kedvezményt adjon . Ezt a felterjesztését Szeged pártolás végett megküldötte műiden városnak és így Nyíregyházának is módja lesz foglalkoznia vee. Ha már az álllam, a város a lakásigénylésnek megfelelő mértékben építkezni képtelen, álljon be Nyíregyháza is azok sorába, akik azt kívánják, hogy, épitsen az, aki ma egyedül tud: a magántőke.