Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-02 / 173. szám

2 1921 augusztus 2. rrmiii 11 HI UM IM •nun IIIIIMH» .Róma fogja eldönteni, hogy a hajdudorogi magyar görögkathoHkus egyházmegyében mi legyen a szertartási nyelv, A Magyarság szerint ujabb lelki béklyót kovácsolnak a görögkatolikus magyarokra. — A Görögkathólikus Tudósító kedvező döntést vár Rómától. Ä püspöki székhely kérdése. a szálak, hogy midőn az oláh görögkatholikus az oláh, a ruthén kisorosz, az ószláv nemzeti nyeivét használja, sőt használtaíja a megszállott területek magyarságának templomaiban is, éppen Csonka-Magyarország megfogyatkozott görögkatholikus magyarjaira készülnek kovácsolni ujabb lelki béklyót. A megcsonkított hajdudorogi magyar görögkatholikus egyházmegyében ugyanis keresztül akarják vinni, hogy az ógörög szertartási nyelv mellett eddig hallgatagon türt és csendesen bevezetett magyar misenyelv helyett ismét az ószláv nyelv legyen kötelező...« A »Görögkatholikus Magyarok Országos Bizottságának« márciusi körlevele után ime már másodszor jelentkezik a szláv liturgia hiób-hire. Egyszer az O. B. rekonstruálását, másszor a püspöki székhelynek Hajdudorogra való áthelyezését reklámozván vele. Sem az O. B , sem a cikkíró ismeretlen, s ugy látszik ügyeinkben nem is elég tájékozott informálója nem gondolják meg, hogy a liturgiális nyelv kérdésének a nyilvánosság előtt való tárgyalása ma semmiképen sem időszerű. Való, hogy a legilletékesebb helyeken foglalkoznak a liturgikus nyelv rendezésének kérdésével. Az is tény, hogy az idősebb papi egyéneknek a liturgiális görögben való járatlansága és a görög szertartási könyveknek a valutáris viszonyok miatt csaknem teljes beszerezhetetlensége fölvetette igen magas helyeken is azt a gondolatot, nem volna-e célszerűbb a görög nyelv keresztülforszirozása helyett inkább a gyakorlatból kiment, de papságunk előtt még eléggé ismert ószláv liturgikus nyelvre térni vissza. Ebben Róma a legilletékesebb helyről a hajdudorogi püspöktől kért és kapott is megfelelő információt. Hogy a nyert információ alapján Róma minő döntést fog hozni, annak praeiudicalni nem lehet. Az a legmesszebbmenő jóindulat azonban, melyet a magyar görögkatholikus ság iránt az Apostoli Szentszék tanusit, jogot ad a Legkedvezőbb lehetőségek reményére. Jelenleg tehát semmi okunk bilincsekről, ószláv veszedelemről beszélni és irni. Politikai beállításban tárgyalni a kérdést pedig egyszerűen veszedelmes a magyar görögkatholíkussagra nézve. A székhelykérdésnek a liturgikus nyelv kérdésével való összekötése nagyon erőszakolt valami. A székhelykérdés megoldásánál elsősorban gazdasági, kulturális és közlekedési szempontok jöhetnek tekintetbe, mint a nyelv kérdése egészen más kérdéskomp1 /I VI I I-N V* AT LO RI RV-71!.' .Nyíregyháza, auguszíus i A jNyirviuek tudósítójától. A magyar görögkatholikusság szervez kedése az utóbbi években impozáns méreteket öltött. Ennek az izig-vérig törzsökös magyar egyháznak kérdései felekezeti különbség nélkül érdekelnek n*nden magyar embert, mert ezek a kérdések igen jelentős magyar kulturális kérdések voltak Nagymagyarország egysége idején s azok ma a görögkatholikus magyarságnak szétszórtsága napjaiban is. örömn^el kell látnunk az egyház mind pezsdüiőbb életét, azt az elevenedő figyelmet, amelyet a sajtó, az egyesületi élet. terén a görögkatholikusság magára von. Bennünket nyíregyháziakat közelebbről érdeklő görögkatholikus vonatkozású cikk jelent meg a minap a Magyarság hasábjain, amelynek a cime ez: A dorogi hajdúk hazavárják püspöküket. E cikkre vonatkozólag a Nyíregyházán megjelenő görögkatholikus orgánum a Görögkatholikus Tudósító nvujt kompetens felvilágosítást. Két egymással erőszakosan összefüggésbe hozott kérdésről van mindkét cikkben szó, az egyik a Nyíregyházán való- püspökségnlek ^Hajdudoragra való áthehe zi'Se, a másik a szláv liturgiának a magyar görögkatholikusok által való elfogadtatása. A Tudósító A dorogi hajdúk hazavárják püspöküket emimel a következő megnyugtató sorokban nyújt információt a felszínre vetett kérdésekről: Ezen a cimen az ügyeink iránt igen élénk érdeklődést tanúsító kitűnő napilapnak, a ^Magyarságnak« julius 23-iki számában Móricz Pál jeles tollából figyelemreméltó cikk jelent meg, mély Hajdudorognak görögkatlikus kulturközponttá való fejlesztését fejtegeti s a magyar görögkatholikusságnak 1868. óta folyó mozgalmát ismerteti. Amily igazi örömmel látjuk, hogy egyik legelőkelőbb napilapunk kiváló irója oly meleg szeretettől sugárzó cikkben igyekszik ügyeink iránt rokonszenvet kelteni, éppen oly igen sajnáljuk, hogy a jeles cikkíró információit — mint látszik — bizonyos irányban » elfogult s kevésbbé objektív forrásokból me- | ritette. Különösen az a részlet sejtteti ezt ve- | lünk, melyben az illusztris cikkíró a líturgi-, kus nyelv kérdését érinti : í »... szomorodottan kell hallanom , hogy e derék, hűséges, magyarságához és | hitéhez oly meghatón ragaszkodó magyar . nép megpróbáltatásának máiglan nem szakadt vége. Ismét kisért, Rómáig szövődnek I Szabolcsból is sokan készülnek a mikőfalvai passió/átékokra, A legközelebbi játék vasárnap lesz. — Kedvezményes jeggyel utazhatunk Mikófalvára. Nyíregyháza, augusztus 1. A Nyirvidék tudósítójától . Az Eger közelében fekvő Mikófalva mind szélesebb körben ismertté lesz. Azzá tették a feledhetetlen hatású passiójátékok amelyek a legtávolabbi városokból és községekből százával vonzzák oda a fenségesre vágyó közönséget. A legközelebbi passiójálék vasárnap, augusztus 6-án lesz. — Szeptember közepéig minden vasárnapon és ünnepnapon egy előadás van, ezenkívül azok részére, akik vasár és ünnepnapon iel vannak foglalva augusztus 9-én, szerdán tart előadást a rendezőség. Értesültünk, hogy az augusztusi előadásokra számos szabolcsi látogató utazik, ezért a passiójátékokról a következő információt közöljük olvasóinkkal. Előadások lesznek augusztusban 6, 9 13, 15, 20 és 27-én, szeptemberben pedig: 3, 8, 10 és 17-én. Az egyes előadások délután 4 órakor kezdődnek és hét órakor végződnek. Egy-egy játékra jogosító belépőjegv ára I. hely 300 K, II. hely 200 K, III. hely 100 K. Ezenkívül hat személyes páholyok is kaphatók korlátolt számban. A belépőjegyeket előre meg kell váltani. A belépőjegyet feltétlenül előre meg kell váltanunk, mert ott a helyszínen napokat tölthetünk el anélkül, hogy jegyet kaphatnánk. A jegyet levél vagy levelezőlap utján a Magyar Géniusztól (Budapest, Andrássy-ut 62, telefon 55-07) rendeljük meg a pénz egyidejű beküldésével, mert az utánvét hosszadalmas. A jegyek csak arra a helyre és időre érvényesek, amelyre megváltották. Köztisztviselők csoportos látogatás esetén az I. II. helyen 50, a III helyen 25 százalékos kedvezményben részesülnek. Féláru jeggvel utazhatunk Mikófajávra. A vidék,i tehát a szabolcsi közönség is, odahaza a saját vasúti állomásán a passió jegy felmutatása és lebélyegzése ellenében féláru vasúti jegyet kap Mikófalvára és vissza, mely hát napig érvényes. Ezek a jegyek a szabolcsiak számára Egerben ugy az odautazáskor, mint visszafelé egy-egy napra meghosszabbíthatók, de az állomáson láttamoztatni kell. A' passiójegy visszafelé is megőrzendő és a vasúti kalauz kívánságára az is felmutatandó. Az 50 százalékos vasúti kedvezményt a kereskedelmi miniszter kiterjesztette a személyvonatok és gyorsvonatok mind a három osztályára. Szabolcsból Nyíregyházáról Egerbe utazunk, ahonnan minden előadási napon egy esetleg több különvonat indul a 27 kilométerre fekvő Mikófalvára. Aki Mikóf.alván tovább szándékozik maradni, az a jegyzői irodában működő Elszállásolási Irodában jelentkezik, ahol gondoskodnak elszállásolásáról. A nézőközönségnek élelemmel való ellátásáról az Egri Forga

(mi R. T. gondoskodik A jjassiójátékok eredet©. A passió-játékok eredete egy. ksi bajor faluba, Oberammergauba vezet vissza. — 1634. évi kolerajárvány alkalmával a falu lakossága fogadalmat tett, hogy magába száll és az Ur Jézus Krisztus szenvedését, keres

ztref eszi Lését és sirbatételét, magának a cselekménynek bemutatásával, 10 évenként feleleveníti. Így folyik ez már azóta évszázadokon keresztül. A puszültó járvány, a súlyos csapás, a kétségbeesés, a kis falu népét visszavezette az élethez, a Megváltóhoz. A négy éves háború, a forradalmak és a rettentő megpróbáltatások voltak azok mélyek bennünket is visszavezetlek oda, hova a kis bajor falu már 300 évvel ezelőtt eljutott, hol mi is erőt, kitartást és bátorítást fogunk nyerni a jövőre. Mikófalva. Heves-megyében, Eger közelében. Bélapátfalva és Monosbél közt, a Passió« hegy tövében, a hires ^Bélkő^-vel szemben fekszik a kis falu: Mikófalva. Rendkívül vadregényes vidék veszj körül, hegyek, völgyek, várromok, kolostorok, omladékok váltakoznak. A passió-játékoknak Mikófalván való meghonosítását néhány helybeli kezd eme. nyezte és annak megvalósítása hosszú hónapok kitartó munkájának a gyümölcse. Maga a játék sok tekintetben el léi- az oberammergauitól, a szövegkönyv azonos de a stílusa már nem, hanem az a régi magyar népies irányt követi. A Passió-hegv «

s rnnek tövében fekvő kis falu csodálatosan hasonlít Jeruzsálem vidékéhez, az egész szinte arra van teremtve, hogy ott a régi Jeruzsálemet felépítsük. Ezt a kedvező helyzetet igen szépeit sikerült a Passió-játékokban kihasználni.