Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-13 / 183. szám
2 m.iwi i—iiüim IIIII 1922. augusztus 13. Hogyan oldható meg az ellátatlanok terményszükségletének biztosítása ? A dadai íelsőjáris főszo'gabfrájának tervezete. Nyíregyháza, augusztus 12. Saját tudósítónktól. Olchváry Pál, a dadai felsőjárás főszolgabirája az ellátatlanok terményszükségletének biztosítását praktikus módon óhajtja biztosítani. A megszívlelendő tervezetet az alábbiakban közöljük: A pénz vásárló erejének rohamos hanyatlása s ennek következtében az árak, főleg a terményárak roppant emelkedése szinte kizárja a lehetőségét annak, hogy, azok, akik nem termelők és azok akik az aratáskor szükségletüket csak részben tudták biztosítani, a folyó gazdasági évre a szükséges gabonát, illetve lisztet beszerezhessék. Minthogy pedig a legutóbbi évek tapasztalatai azt a meggyőződést érlelték meg, hogy szabadforgalom esetén az ellátatlanok vagy részben ellátatlanok részére a kellő terménykész et nincs biztosítva, mert a termelők felesleget nem hagynak, a fenyegető ínség elkerülése és a közrend fenntartása érdekében szükségesnek mutatkozik, hogy minden községben elegendő terménykészlet álljon rendelkezésre. A gabona szabadforgalom meílett az oly annyira ellenszenves rekvirálás rneljlőzésével ezt a fontos kérdést a következően vélem megoldhatónak. Azon a gabonamennyiségen felül, melyet a kormány az ellátatlanok számára a vármegyéknek nyújtani kíván, minden község vásároljon a szükségletnek megfelelő mennyiségű terményt. Ezt a mennyiséget a háborús évek statisztikája alapján minden 1000 lélek után egy vagonban javaslom megállapítani. Számitásom alapja a következő: például a dadai felső járás 30000 lakosa közül az ellátatlanok száma átlag 8000-re tehető. Tekintve, hogy ezek egy csoportja részben <'í van látva, élelmezésük fejenként 40 kgr. gabonával biztosítottnak látszik, vagyis az egész járásnak körűlbelöl 30 vagon, tehát 1000 lakosnak egy vagon, vagyis 100 mm .termény kell. Egyébként a szükségletet a község külön is megállapíthatja. A halóság nem rekvirál, hanem oiy vevőképen jelentkezik, akinele a gazda forgalmi áron terményt eladni köteles. A csempészés megakadályozása és az eladott termény hollétének ismerete vegeit szükséges, hogy a termelő minden termény eladást a mennyiség és a vevő megjelölésével az elöljárósághoz büntetés terhe alatt bejelentsen. Minthogy a vetésterületek és a termés nagysága tudva van, a felesleg vagyis az eladó terménym'ehynyisége megállapítható, tehát a kellő gabona bevásárlása nehézségekbe nem ütközik. A szükséges termény vételárát a községek, a hitelszövetkezetek vagy egyéb pénzintézetek utján kifizethetik. A készlet eként be lévén szerezve, a 27500 1922. KMR. értelmében alakított közjóléti bizottságok lesznek hivatva a gabona, illetve lisztárak megállapítására. Az útépítésnél alkalmazott ellátatlan munkások napibérei nem készpénzzel, hanem a beszerzett gabonakészletből lesznek kielégitendők. Altalános elv, hogy a község gabonakészlete ne ingyen, hanem lehetőleg forgalmi áron bocsáttassák a szűkölködők rendelkezésére. Az árakat a közjóléti bizottság mérsékelheti. Ezt az eljárást indokolja az a körülmény, hogy miként már volt elég alkalom meggyőződni, az Ínséget nem annyira a drágaság, mint inkább az áruhiány idézte elő. A jelenlegi magas munkabérek mellett ha van a hatósági boltban liszt, a munkásosztály legnagyobb része képes, vásárolni. Ez okból kell tehát a községnek termény beszerezni. Természetes azonban, hogy a beszerzett termény teljes vételára nem fog megtérülni, ennélfogva a községek kötelezendők, hogy a különbözetet pótadó kivetéssel fedezzék. Ha a közjóléti bizottság méltányosan, de rigorózuson jár el, ebből a községre oíy nagy teher nem háramlik, amely a köznyugalom biztosításával arányban nem állana. Ugyanilyen módon oldható meg a burgonyaellátás kérdése is, bárha vármegyénkben elég burgonya terem ahoz, hogy hiánytól tartani ne kelljen. EsaaHonsa 500,000 korona és öt évi fogház lesz az árdrágító kereskedó'k büntetése. Az eliíéiést ki kell függeszteni a kirakatba. Budapest, augusztus 12. Az árvizsgáló bizottság illetékes ügyosztályához arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket fog foganatosítani áz árdrágító kereskedők ellen, a következőket mondotta: — Azok a kereskedők, akik azt hiszik, hogy az árvizsgáló bizottság ezúttal nem a legkíméletlenebb szigorral fog eljárni az árdrágítókkal szemben, alaposan csalódnak. Bieber Gj'ula, az árvizsgáló bíróság elnöke, tegnap magához hivatta az egyes ügyosztályok vezetőségét, az árvizsgáló bizottság mellé beosztott detektívek csoportvezetőit és valóságos haditervet beszélt me f f velük arra vonatko-" zólag, hogyan folytassák le az árdrágító kereskedők ellen a kirakat-razziát és ennek eredményéhez képest milyen módon járjanak el el azon kereskedők ellen, — akikről a nyomozás megállapítja, hogy tényleg árdrágítást követtek el. Néhány nap múlva a kereskedők látni fogják, hogy az árvizsgáló bizottság ezúttal milyen szigorral jár el velük szemben a drágaság súlya alatt roskadozó közönség érdekében, meg fogják találni számításukhoz a normális és legitim bázist. Egy-két nap múlva már alkalmuk lesz közzétenni azoknak a kereskedőknek neveit, akii; ellen árdrágításért az eljárás megindul. — Figyelmeztetjük a kereskedőket, hogy az Iq20. évi XI. t. c. az árdrágítás vétségét egy évig terjedhető fogházzal és 100 korona pénzbirsággal, az árdrágítás bűntettét 5 évig terjedhető börtönnel és 500 ezer koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetik. Emellett súlyos mellékbüntetésekkel is sújtják a megbüntetett kereskedőket, így többek közt cédulát kell kitűzni a kirakatba, amelyre rá keli irni. hogy őket árdrágításért elitélték. Természetesen súlyosabb esetekben az iparengedélyeket is megvonják tőlük. Ezúttal olyan szigorral fogunk eljárni minden egyes esetben, amilyen szigorral feltétlenül szükség vári, hogy a fogyasztó közönséget kiragadjuk a túltengő drágaság karmai közül. Debrecen díszpolgárai. Debrecenhői jelentik: A mult év folyamán felmerült az a gyanú, hogy Debrecen város díszpolgárai között helyett foglal Haynau is, a magyar szabadságharc hiénája. Ez akkor nem volt kimutatható, mire a közgyűlés utasította a városi tanácsot, hogy állítsa össze Debrecen város díszpolgárainak névsorát. A tanács megbízásából Csobán Endre főlevéltáros el is készítette e nehéz munkát, amelyet most terjesztett be a tanácshoz. A kimutatás szerint 78 díszpolgára van Debrecennek. A sort báró Eötvös Ignác nyitja meg, utána gróf Vay Ábrahám báró Vay Miklós, Beöthy üdön következnek. A szabadságharc előtt 1845-ben lett díszpolgár Deák Ferenc és ugyancsak 1845-ben Széchényi István, 1848. március 19-én választották díszpolgárrá Kossuth Lajost, Ugyancsak díszpolgár lett Kéry László nyug. kapitány, a debreceni vöröspántlikás zászlóalj parancsnoka is. A szabadságharcot követő abszolutizmus és a Bach-korszak számos embert juttatott Debrecen város diszpolgárságához, de Haynau nem szerepel közöltük. A hosszú névsorban helyet foglalnak: Cseh Eduárd miniszteri biztos, Braunhoffer János kerületi parancsnok, Csorba János, Steinius János, báró Seringer Károly, Bach Sándor, báró Bruk Károly. Kiplinger József, gróf Grüne Károly, báró Kellner Frigyes, báró Kempen János, gróf Ziclü Ármin. Az alkotmányosság helyreállítása után Debrecen díszpolgárai leltek: gróf Degenfeld Imre, báró Kemény Zsigmond Miskolczv Lajos, Percei Mór, Pulszky Ferenc, gróf Teleki László, Tisza Kálmán Türr István, gróf Pállffy Móricz. A liberális korban is számos díszpolgárt választott Debrecen, akik között ott látjuk Jókai Mór, dr. Wekerle Sándor. Hieronymi Károly, dr. Sziiágyi Dezső, gróf Csáky Albin, Símonffy Imre, dr. Thaly Kálmán, gróf Tisza István neveit is. Az utolsó díszpolgára Debrecennek gróf Apponyi Albert, a legnagyobb élő magyar, akinek nagyszabású ünnepségek között akarta átadni a város a díszes polgári oklevelet, ami azonban nem tudni miért még mindig nem történt meg. Értesítés, Nyíregyháza és Szabolcsvármegye cipészmester urakat értesítem, hogy cipőfelsőrész műhelyemet ideiglenesen Nyíregyházán a Nyirvizpalota udvarán rendeztem be. Műhelyem a legmodernebb gépekkel és mintákkal rendeztem be, ugy hogy a legkényesebb igényeket is kielégíthetem. — A mélyen tisztelt cipész urak nagybecsű pártfogását tisztelettel kérem LüJOS 5224 felsőrészkészitő. Posztókereskedők, vidéki niagyarszabók és ••••••••maBiiH^BH uriszabők figyelmébe! vásárolhat STEINER HUGÓ posztőnagykersskedáséösn Király-u. 14. sz. (beat a második udvarban) mint az utcai Üzletekben, Nagy raktár: Palmerston, Presldent, Laden, S'ruxok Festitn, AtiasíO*, Kordbársony, színes és fe<e;e posztókban. — Du> választék a legújabb divatkeim íkben.
