Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-12 / 182. szám

2 LNytemáK 1922. augusztus 12. A siófoki „Uri kaszinó" Siófokon az idén sok ezer magyar család nyaral. Azok, akiknek »csak< kétezer korona elkölteni valójuk van és mégis valamelyest modernül felszerelt fürdőhelyen akarják eltölteni a kánikulás heteket. A sokszor megénekelt, méltatlanul leszólt Siófok az idén határozott h'aladást tett a nyugat felé. Strandja impozáns kabánái kifogástalanok, a vendéglő . és kiszolgálás elsőrendű. De mindez semmi. Az igazi, a hamisítatlan nyugatot, Montecaiio és a Lido levegőjét az »Uri Kaszinó® lendítette át a Balaton partjára. Ez az Uri Kaszinó voltaképen nem más, mint egy elegáns játékház. Mindenki be" juthat, akit »két tag« ajánl. No és tag mindenki lehet. A »fölvételi dij< csekély 150 korona. Eltenben veszíteni lehet tetszés szerint. A telep legforgalmasabb utcájában áll a kaszinó épülete. Gyönyörű kerten át vezet az ut. A bejáratnál egyenruhás szolgák állnak. A földszinten egy nagyobbacska teremben szilajon járják a shimmit — az élet este 10 órakor kezdődik — följebb az emeleten bakk-szagra gyül az éji vad. A bakkarat őrült szenvedélyét három terem szolgálja. Chemin-t öt szobában játszanak. Az első teremben 100 korona a iégkisebb tét, a másodikban 500 korona, a harmadik megint csak száz. — Nőknek is szabad a bemenet. A nők bőségesen élnek evvel az engedéllyel. A termek esti 10 órakor már zsúfoltak. Mozogni is alig lehet. Különféle parfőmök töltik be a szobákat, szinte fullasztó a szag. Finom francia illatok vegyülnek rossz magyar és német gyártmányokéval. A' hőség fullasztó, bár az ablakokat állandóan nyitva tartják. Feltűnően sok a könnyelmű nő, úgynevezett urinők és kokottok. Kezdődik a licitális a bankra... Az első teremben 25000 koronával, a másodikban 100000 K-val adják. A bankár: általában ismert pesti játékos-típus, Az egyikről tudja az ember, hogy, kártyán meghóditott milliói vannak vagy. voltak. Mert a budapesti klubokban épp ugy, mint Siófokon percek alatt születnek és omlanak össze a vagyonok. Most egy borotváltképü, barnára sült emberke ül a bankári székbe. Kirakja maga elé a százezer koronát. Felét tízezresekben, a másik felét zsetonokban. Kicsoda ez az ember? Valahonnét ismerem. Igaz is, detektív volt hajdanán. Leadja a kártyát. Nyer. Uj ra leadja, újra nyer. Es még vagy hatszor. Másfél milll ókorona nyereséggel távozik. És félóra múlva — két millió veszteséggel végképen eltávozik,az Uri Kaszinóból, hogy, másnap elülről kezdje a csatát. Másik bankár. Gyönyörű férfialak. —• Kedves, rokonszenves játékos. Szinte »drukkolnak < a kibicek, de egy-két játékos bizonyára, akik >mutyiznak« vele. — Oszt, nyer, oszt, nyer és igy tovább. — Harmadjára félmillió korona nyereséggel felkel. Sebaj! Holnap £ dupláját vesztheti. Van miből. Gazdag, független ur. A] harmadik bankár: cvikkeres, hidegfejű nyugodtképü fiatalember. Azt mondják: milliárdos — magyar koronában. Folyton vészit. Egy, milliónál megelégeli és fölkel. Nyomában az élősdiek, állástalan bohémek, jópajtások uszálya. A közönség?? A lehető legvegyesebb. Pesti zügkereskedők és vidéla földbirtokosok, dühvel játszó lateinerek és még fokozottabb dühvel dolgozó asszonyok Oh, az asszonyok! Hogy pirul az arcuk, hogy liheg a keblük, milyen izgatottak, milyen szenvedélyesek! Kártya és szerelem, e kettő k 11 nekem — mondhatjuk róla szabadon Petőfi után. — Látod azt a barnát?? figyelmeztet a barátom. — Te, ha az ugy tudna ölelni, mint ahogyan játszik... Most utazott el a férje. Húszezer koronát hagyott nála, elvesztette, kölcsönként a főpincértől — elvesztette. Tegnap a gyűrűjét dobta a bankba. Nem fogadták el. Elvesztette volna, mert jbankárpassz« volt. Ma egy urinőnek az egyik ruháját kinálta megvételre négyezer koronáért. Nővérek között megér harmincezret. Irgalomból nem vette meg az illető. Más eset: Egy pesti asszony mindenét elvesztette. Egy pesti fiatalember, aki régen (réjgenj? legalább két hete) környékezi, kisegítette a pillanatnyi pénzzavarából .— Es a hölgy — mindenki tudja — egy pillanatra megfeledkezett magáról. Egy, pillanat — egy élet. De mindenesetre az erény. Erény?? Mit moralizáljunk. Ahol hazárdjáték dühöng, ott nincs erkölcs. — Az Uri Kaszinóba pedig folyton jelentkeznek az uj »tagok*. A' fri-ss áldozatok. Hajrá, tessék tenni! A korona úgyis keveset ér. Mindenki tett?? Nincs tovább!... Nincsen, valóban nincsen?? Attól tartok, tovább is lehet sülyedni a bakkarat-Iejtőn... ÜZEMBBEZSFFIJ Ötezerkötetes könyvtár egy aktatáskában. Két német fizikusíanár beláthatatlan jelentőségű találmánya — Mi az a „Filmkönyvtár G. m. b. H."? — Szenzációs fordulat a XX. század könyvkultúrájában. A fehér betűk. — Ahol nem kell a lapokat forgatni. A luxuskönyvtárak halála. Berlin, augusztus 11. A technika Ezeregyéjszaka-csodái között is meglepő beláthatatlan találmány híre érkezik, most minden modern varázslat termőtalajából Németországból. A találmány hadat üzen a középkori irott kódexek nyomán készült mai könyvnek, a diszes kötésű, de — különösen manapság — luxusszámba menő könyvtáraknak és amikor egészen uj és kényelmesebb olvasási formát kreál, egyben olcsó, kevés helyet foglaló, praktikus kivételével mindenki számára hozzáférhetővé teszi a szépirodalom és tudomány remekeit, egyben lehetővé teszi azt is, hogy sokezer kötetes könyvtárát mindenki magával hordhassa, olyan kis helyen mely alig felel meg egyetlen mai nyolcadrét alakú közepes kötet könyvnek A szenzációs, óriási jelentőségű talál_ mányról tudósítónk a következő részleteket jelenti: Mintegy tiz esztendővel ezelőtt már Goldschmidt Róbert tanár, hírneves német fizikus érdekes kísérleteket folytatott neubabelsbergi laboratóriumában a mikroszkópikus fotografálással A fizikus több nevezetes, tudományos célokat szolgáló készüléken kivüi — csak ugy, mellékesen készített egy sajátos fényképező gépet, amellyel egy 9—12-es nagyságú lemezre ötven-hatvan oktáv ajakú könyvoldalt tudott lefényképezni — persze 50— 100—200 szoros kisebbítésben. Két-három kabinet nagyságú fényképlemezen tehát egy köüet tönyvanyagái örökítette meg. — A tanároknak ezenkívül a kidolgozás körül is volt egy érdekes eljárása. Száraz lemez helyett a klórezüst-eljárást alkalmazott azonkívül, hogy rendszerint pozitívumot már nem csinált a lemezről, mert hisz a gyakorlati megfigyelés szerint maga a negatív — fehér betűk fekete alapon — még nyugodtabb és olvashatóbb volt, mint la vakitó fehér lap szemrontó fekete betűi. Goldscmidt tanár azután az üveglemezről leoldotta a kollodium-réteget és a két-három, vagy. több üveglemez negatív kollodium-hártyáját — ami egy-egy, " kötet könyv anyagát képviselte — egyazon kaucsuk- vagy zselatinlapra vitte át, ami által létrejött egy husz-harminc centiméter hosszúságú filmszalag, amelyen mikroszkopikus kisebbítésben rajta voU egy vasRos kötet teljes bítüanyaga. Ez az uj formájú »könyv*! Elkészítése századrész annyiba sem kerül, mint egy kötet könyvé. Az uj »könyv* használatára egy másik, ugyancsak olcsó és egyszerű kivitelű készüléket készített Goldschmidf tanár, egy, vetítő készüléket, mely egy negyedrét alakú homályos üveglapra vetiti rá a sorokat s ezek — a szikrázó napsjütést kivéve — bárhol, nappali fényben is kényelmesen olvashatók. Nem kell aj lapokat forgatni, mert a filmszalagot egy automatikus szerkezet mindig tovább viszi tetszésszerinti tempóban és nem kell az olvasáshoz szemüveg sem, mert a vetítést tetszés szerinti nagyságra lehet beállítani, akár ökölnyi betűkkel varázsolhatja maga elé a modern ember a kívánt szöveget és gondolatot. A találmányt akkor — bár a brüszeli nemzetközi bibliográfiai intézet komolyan foglalkozott vele — nem tudni mi okból, elejtették és feltalálója sem foglalkozott vele. Most azután Paul Ötlet fiatal német tudós megszerezte a találmány, tervét és az uj anyagtCrága világhelyzethez igazítva, gyakorlatilag tökéletesítette a nagyhorderejű felffcrJozési, melynek kiaknázására már megalakult az ejső »Filmköínyv tar G- m. b. II. i Nemetországban. Mai formájában a találmány ugyancsak mikroszkopikus alapon már egyenesen filmre viszi a szöveget, melyet vetítési célokra külön metszett, érdekes, tömött formájú betűkből szednek ki. A vetítőkészülék és egy ezerkötetes könyvtár, mely, mindent összevéve nem foglal el több helyet, mint egy szokásos aktatáska, három négyszáz márkából kiállítható. A! könyveket különösen knéyelmesen lehet 'hat nyattfekve, az ágyban olvasni, amikor zavaró lámpafény sem szükséges, a lapokat sem kell forgatni. Gyártani szándékoznak apró — a háziasszonyok füszertartó szekrénykéire emlékeztető — »könyvszekrényeket is, ahol a csinos, szines borítékokba osztályozva több ezer kötet képviselő filmlapok foglalnának heiyet. A találmányt, mely az irodalom fejlesz tése, a könyvkultúra népszerűsítése, sőt iróink helyzete szempontjából is beláthatatlan jelentőségű, különösen kitörő örömmel üdvözölhetjük Magyarországon, a könyv és az irodalom mai katasztrófával fenyegető válsága idején. ma a Városi Színház Mozgóban. Színpadon fellépnek Thury Elemér, Károlyi Sári és Fehér Gyula