Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-30 / 196. szám

INYOTIDÉS 1 Debrecen város 60 milliót szavazott meg kövezetjavitásra. Debrecen, augusztus 29. Saját tudósí­tón klói. Mint a legtöbb városban ugy Debre­cenben is a legutóbbi évek alatt annyira megromlott az utcák kőburkolata, hogy a kocsi és személyközlekedés sok helyen életveszélyes. Debrecen város tanácsa pá­lyázatot hirdetett az utcák kikövezésére, amelyre az egyedül előnyös ajánlatot a Korláti Bazaltbánya Részvénytársaság tet­te, amely hajlandó koronában elfogadni a fizetést akként, hogy a szokol 57 ko­Egy férj lelőtte a felesége udvarlóját. 11. Bajok vannak mindenfelé. Én legelő­ször is egy vidéki állatvásárba ígértem az olvasót elvezetni, hogy a drágaságot ta­nulmányozzuk. Lássuk hát ezt a dzsun­geltanyát. Vásártereink békében is kívánnivalót hagytak maguk után, ma pedig erősen a züllés nyomorait mutatják. Manapság in­kább a piaci árulóhelyek foglalkoztatják szépészeti szempontból a kedélyeket, mint a végeken levő állatvásárterek, a melyek legnagyobb részét még ma is csak képzelt keret veszi körül. Ebből sokan azt következtetik, hogy az itt kötött adás­vételek és csereberéknél a tisztesség és becsületesség kortátai is eltüntethetők és ezért a csalások' és az árdrágítások még a legnagyobb fantáziát is felülmúlják. A vásár ma úgyszólván kupecekből áll és ember legyen a talpán, aki kupec nél­kül venni vagy eladni tud. Ezek az árdrá­gitó láncszemek, ha kell a legagyafurlabb módon is, de bekapcsolódnak az adásvé­telekbe. Feltűnően szívélyes- és barátsá­gosak és ragadnak, mint a bojtorján, de annál brutálisabb és könyörtelenebbek az áldozattal szemben. Olyan Jack Lon­don-féle »Farkasvér« ezek legnagyobbré­sze, akik leplezetten és nyíltan árdrágita­nak, csalnak uzsoráznak és jellemet ront­va, a legnagyobb mértékben züllesztenek. Hol a törvény, mely megértesse velük, hogy kulturterületen és nem a vadonban vagyunk?? Sújtson hát le, de még a vá­sár napján azonnal, mert a hosszú peres rónában fixiroZtassék s a város az anyag­árak felét előlegként adja készpénzben. A burkolás költségei 60 millió koronára rúg­nának, de ezzel Debrecen város egész kö­vezete teljesen kijavíttatnék. A képviselő­testület jogi és pénzügyi bizottsága kj mondotta, hogy a munkálatok feltétlenül szükségesek, javasolja a közgyűlésnek a szükséges hitet megszavazását, a tanácsot pedig felhatalmazta, hogy a vállalkozást kösáe le. eljárások csak a kupecek javát szolgál­ják, akik a rájok nézve kedvező hely­zetből kifolyólag valóságos des]X)ta-ura­loinhoz jutottak. Oh jöjjön az a tisztító tüz minél előbb és seperje el ezt a pisz­Ikos és szennyes áramlatot a sok láncos jés zugkereskedőkkel egyetemben, akik a szegény emberek keserves keresetén élősködve tobzódnak. Legelőször is a vásári fekéiybe kell azzal az operációs késsel belevágni, de ugy, hogy a gyógyulás gyökeres legyen és ne holmi ideig óráig tartó pünkösdi ki­rályság! Ezt mondja velem az a kevés hivatásos állatkereskedő is, aki már-már teljesen kiszorult a vásárból, mert a sok gaz és gyom miatt nem tud érvényesülni. A husiparosoknak, hogy üzletüket áru val elláthassák, ugyancsak a vásárokat keli járniok. A régi jó időkben, amikor még nem burjánoztak fel annyira a lánco­sok, főleg a vételen kerestek s ma pedig az eladáson kell keresniök. Ránk fogyasz­tókra ez azt jelenti, hogy sok láncos a mi zsírunkon él és már-már ugy nézett ki, hogy ennek a nyomorgó társadalomnak nincs annyi ereje, hogy ezektől a parazi­táklót megszabaduljon. Az élőállat árá­ban tehát, mint valamely, adónem, a lán­cos adója is bennfoglaltalik, még pedig azon esetben is, ha az állal termelőtől lett véve, Nézzük a tényállást! A kereskedőnek az élőállaton s általában mindenen szép haszna, nagy jövedelme van. Ezt bárki is elhiheti, mert ma mivel a kereskedés 19Í2., augusztus 30. az üzlet, azért majdnem minden harma­dik ember közvetítő. Mikor a tavaszon a nagy állatkivitelek voltak, a fővárosi la­pokból olvashattuk, hogy a kereskedőknek minden egyes hizlalt ökrön 14—16 ezer korona, a sertésen pedig 5—7 ezer korona tiszta nyeresége volt. Egyben arra is visz­szaemlékezhetünk, hogy a nagy kereslet az árakat felhajtotta és előállt az anomá­lia, hogy a mészárosüzletekben a hus drágább, de egyben rosszabb, silányabb minőségű lett. A husiparos is kalkulál, mert hisz a mellett, hogy termelő, ő is üzletember és egy része felcsapott közvetítőnek, azaz nemcsak a saját üzlete, hanem a kivitel részére is vásárolt. Telte pedig azt azért, mert a kivitellel aránytalanul • nagyobb volt a haszna, mintha az állatot a vágóhíd­ra vitte volna. Es itt megint egy anomá­lia, amikor a produktív munkái végző iparos kénytelen az inproduktiv közvetí­tésre adni magát, mert ennek áll a világ. Csak egyedül igy érthető meg, hogy a nagytőke, a nagybankok miért viseltetnek olyan nagy előszeretettel a kereskedelem a kivitellel szemben. Mert rizikó nélküfc aránytalanul nagyobb a hasznuk, mint a termelő kisiparnak. Az államhatalomnak kel* tehát oda­hatni, hogy ez a viszás állapot megszűn­jön s a közvetítés helyett a munkának le­gyen nagyobb az értéke és akkor majd a tőke, mely sajnos ma csak a profitot nézi, ill fog elhelyezkedni. Es ezért az ipari termelés is megérdemelné, hogy a nemzeti újjáépítő munkában a mezőgaz­dasági termeléssel azonos védelemben ré­szesülne. A husdrágaság enyhítése és az állatke­reskedelem érdekében a következő kor­mányintézkedésekre volna szükség; 1. Az állatkereskedést szabályozni és engedélyhez kellene kötni. Az engedély kiadása viszont feltételekhez volna kötve, mint képesítés, személyi és vagyoni ga­rancia stb. v 2. Minden egyes állatkereskedő arc­képes igazolvánnyal volna ellátandó. ó. Ilyen engedélyhez kötött arcképes igazolványt kapnának az üzlettel bíró hus­iparosok is, kikötve, hogy élőállatokkal nem kereskedhetnek. 4. A marhalevélkezelőség állatkeres­kedőknek és husiparosoknak, csak az arc­képes gazolvány felmutatása mellett esz­közölhetné az átírást, illetve előbbieknél az uj marhalevél kiállítását. 5. 10 óráig az állatkereskedők nem vásárolhatnak és az ulon senkinek sem volna szabad vásárt csapni. Az állatvásár illetve a felhajtás kezdete és vége egyön­tetűen volna megállapítandó az áll alvásár­tér igazgatásával egyetemben. 6. Igazolvány nélküli kupecek és al­kuszok a vásárban nem tartózkodhatná­nak s akik pedig valamelyes csalást, vagy árdrágítást követnének el, rögtön az uzsorabiróság elé volnának állitandók és a legkisebb vétség esetén igazolványukat elvesztenék. 7. Bankok állatkereskedelemmel nem foglalkozhatnának. 8. Ahol az állatvásárterek a törvé­nyes 'követelményeknek meg nem felel­nek, ott az álLaLvásárok betiltandók volná­nak. Mert egy hiányosan vagy egy teljesen elhagyatott vásártéren rendet csinálni és a forgalmi adót ellenőriziü lehetetlen. — Az ilyen vásárterek csak arra valók, hogy a zavarosban legyen hol halászni. H. v. Szerenád a sivatagban az Apolló szerda, csütörtöki gyünyörü műsora felülmúlhatatlan, Nyíregyháza, augusztus hó 21). Saját­tudósítónktól . Makói tudósítónk jelenti. Nagy iz­galmat kelteit szombaton este Makón egy családi dráma, melynek egyik szereplője ma már nincs az élők sorában, az élő szereplők pedig egy egész életre megse­bezve lesznek szomorú részesei a csalá­di tragédiának. Részletes tudósításunk a következő: Neumann Miklós temesvári illetőségű menekült hivatalnok a románok elől Ma­kón telepedett le s itt éli csendes c.s,aládi életet feleségével és két gyermekével. — Rövid makói tartózkodása után megis­merkedett Csertus Andor makói tűzifa­kereskedővel, aki a csinos külsejű s jő megjelenésű Neumannénak udvarolni kezdett. Három héttei ezelőtt Neumann távollétében is fogadta az asszony Cser­tus udvarlását s a férj váratlan hazaérke­zésekor bizalmas együttesben találta fele­ségét Cserluss|al. Csertus hirtelen zavará­ban revolvert rántott, a férjre lőtt s el­menekült. A golyó (nem talált. Neumann elhatározta, hogy elválik a feleségétől s összepakolva holmiját el is költözött az asszonytól még az nap. Az eset után közvetlenül Budapesten Kapott atkaimazast JNeumann. A tavoloan azt hitte, hogy az uj környezetbe kerülve mindén kellemetlen érzését el feledtetheti a tá vo!ság, szombaton leutazott Makóra, hogy feleségével megbéküljön s két gyermekét és az asszonyt is magával vi­gye uj otthonába: Nappal üzleti ügyeit intézte még el Makón s este tért vissza régi hájtékába, ahol feleségét ismét a leg­bizalmasabb együttesben találta Csertus­sal. A férj felizgatott kedélyhangulatban dühhel neki rontott az ajtónak, meiy en­gedett a férj erejének s nagy reccsenés sei bedőlt. Csertus a veszedelem lát­tára olyan mozdulatot tett, mintha revol­verét akarta volna előrántani, a férj azonban nem várta be ezt a mozdulatot i végig, hanem megelőzve, előrántotta re­volverét s lelőtte a felesége udvarlóját. Az asszony segítségért kiáltott s elfu­tott a tett színhelyéről, a feldúlt ideg­zetű férj pedig pár percnyi tusakodás után önként jelentkezett a csendőrségen. Az azonnal kiszállt rendőrség és hatósági orvos már csak a beállolt halált tudta konstatálni. Neumannt jelentkezés után letartóztatták s vasárnap Szegedre ki­sérték át. A drágaságról, különös tekintettel a hus- és a zsirdrágaságra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom