Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-25 / 192. szám
1922.. augusztus 25. Gazdasági politika. Az adójavaslatok kapcsán hangoztatott argumentumok közül, ma már főként két felfogás igyekszik kijegccesedni, hazánk gazdasági életének megerősítései terén. Az egyik, amely az államháztartás egyensúlyának helyreállítását azzal igyekszik elérni, hogy mindenki, lehetőleg arányosan járuljon hozzá a közterhek viseléséhez, mert ezzel megszüntethető a jegyinfláció, címek eredményeként a korona értéksülyedése, kapcsolatban pedig a drágulás megállítása. A másik felfogás az adózó polgárok teherviselő képességének emelését tartja első feladatnak, hogy ezen az uton jusson az államháztartás a megfelelő be vételekhez és az első felfogás sorrendjében, a javulás igy legyen elérhető. Az eszközök röviden tehát: adózás egyfelől, többtermelés másfelől. Melyik előzze meg a másikat, errői olvashatunk ma sokai. A többtermelés hívei, akik az adózást későbbre kívánnák halasztani, de a többtermelést maguk sem kezdik meg, ugy gondolkodnak, hogy az államnak kell munkaalkafaiak teremtésével az adóalanyokat megerősíteni, hogy igy a nagyobb terheket viselhessék. Elfelejtik azonban, hogy az állam még azoknak a kiadásoknak a viselését vállalhatja a jegyprés működtetése nélkül, amelyek minden többtermelés mellőzésével is a vállain nyugszanak, nemhogy még munkaalkalmak teremtéséhez szükséges eszközöket tudjon rendelkezésre bocsátani. Akármiként is fogjuk fel ilyen körülmények között ,azt az enyhébb methódust, amely először megerősíteni és azután terhet viseltetni kiván, semmikép sem mondhat juk jói átgondoltnak és a viszonyok mérlegelésénél megfontoltnak, habár igen előkelő helyekről származnak is ezek a jó tanácsok. t Es itt próbáljunk amolyan parasztikus ésszei is gondolkodni. Adva van az államháztartás gépezete. Nevezzük cséplőgarniturának. Ott van lábán a termés. Annyit még csak meg tud tenni a gazda, hogy levágatja a termést behordatja a gép köré. Ott vannak a munkások, együtt van minden. Kész a munkaalkalom. De ha nincsen szén, vagy szalma amellyel betüzeljünk a gépbe, vagy csak annyira tüzelünk, hogy a kazánban a viz csupán felmelegszik, de gőzt nem fejleszt, hiába van a munkaalkalom, bizony nem lesz elcsépelve az a termés, ha be nem fűtök a kazánba ugy. hogy teherbíró gőz fejlődjék, amely a munkaalkalmat felhasználva dolgozni is tud. Ne várjunk mi az erőtlen államhatalomtól munkaalkalom nyújtást, "ha nem adjuk meg neki a módot, hogy munkaalkalmat adhasson is. De tovább megyünk. Kétségbe vonjuk annak komolyságát, ha valaki a dolgok helyes rendje helyett a munkaalkalom a többtermelés hangoztatásával igyekszik az államterhek viselése alól kibújni, vagy akárcsak ha e terhek viselését elodázni kívánja. Nem lehet komoly magyar ember, aki mindenféle címeken csak arra törekszik, hogy az államháztartás egyensúlya helyre ne álljon. Első és legfontosabb teendő, az államháztartás rendbehozatala. Aki ezt meggátolni igyekszik, nz nem magyar! A második, amely ezzel paralell haladhat de meg is előzheti az eTőbbit, a külkereskedelem mérlegének egyensúlyba hozatala. Aki ennek kapcsán a korlátlan szabadkereskedelem mellett ágál. az sem le1 bet jó magyar! Ezeket követheti, sőt meg is előzheti, ha maguk is ugy akarnák és nemcsak szóáradatokban kéjelegnének, a magángazdaságok többtermelése. Jó magyar ember, ezt először a saját gazdaságában kezdi meg és nem ajánlgatja az erőtlen és általa elerőtlenitett áílamgazdaságnak! Ha pedig az államot megerősítettük, majd akkor várjunk az államhatalomtól többtermelést, munkaalkalom 1 nyújtást, valuta javítási, miegyebet. Mert ez a helyes sorrend! Nagyon tetszenek nekem azok az emberek, akik Gaál Gaszton vezérlete és szónoki sikerei mellett odaállanak a beteg mellé és azt ajánlják neki, hogy tessék elkezdeni dolgozni. Ha majd idjoigoztál és pénzed lesz, akkor meg gyógyíttasd magadat. Nem ez a sorrend! Tessék a betegei í táplálni, tessék kigyógyítani és ha majd ! felépült, akkor tessék neki a munkát ajánlani. Ekkor majd többet is fog kereshetni, mint amennyi a" saját szükségletének keh és akkor meg tudja fizetni azt a segítséget, amelyet gyógyítására fordítottunk. De betegen annyit sem tud keresni, ameny nyi önmagának kell, nemhogy kigyógyittathatná magát. Üres szóbeszéd, amit ma az adójavaslalok kapcsán épen azok meggyengítésére fecsérelnek az adót fizetni nem akarók. Annyira- kilátszik itt a lóláb, hogy minden erőlködés ellenére is fel keh hívnunk a pénzügyminiszter figyelmei, tett kijelentésére: »Addig maradok az ország pénzügyi kormánya mellett, amíg az pozdorjává nem törik!« A pénzügyminiszter ne hallgasson a fecsegőkre! Tartsa a kormánykereket, mert neki van igaza! PissziT János. A kormány egymilliárd koronával szubvencionálja az országos lakásépítési akciót. Lakásépítésre fognak kötelezni minden nagyobb bankot és iparvállalatot. Szeged város f elirata c L^kásépitésügyi Bizottság elölt. — Dr. Gerlóczy miniszteri tanácsos, lakásépítési miniszteri biztos nyilatkozata. Budapest, 1Q22. augusztus 24. (A Középeurópai Kurir tudósítása.) Sok szó esett parlamenti vitákon és belső politikai körökben arról, hogy jól cselekednék-e a pénzügyi kormányzat, ha alacsony állású magyar koronánkat a közmunkák meg indításába és építkezésekbe fektetnők ? A problémát a folyton növekvő országos inség oldotta meg. Szükségessé tette a gyors megmozdulást elsősorban az, hogy az elcsatolt területeken Magyarországra optáló lakosságot onnan egyszerűen határainkra toloncolják. Az igy történő nemzeti szaporodás terhe hihetetlen hatással nehezült egész állami életünkre, hiszen legtöbbje az ideérkezetteknek kisegzisztencia munkájából élő kis ember, kinek megélhetéséről, lakásáról a kormánynak kellett gondoskodnia. Retorziós külügyi intézkedések nem segítettek a bajon. Belső megoldásra törekedett tehát a kormány. És ilyen igazán segitő megoldás csak egy lehetett : A közmunkák és a lakásépítés. A mult szombati minisztertanács meghozta a döntését a közmunkák megindításáról E hó 28-án pedig lakásépitésügyi értekezlet lesz Bethlen gróf miniszterelnök elnöklésével amiről Dr. Gerlóczy minisztertanácsos, a lakásépitésügyek most kinevezett minisztert' biztosa a következőkben nyilatkozott: — A lakásépítési mozgalom természetesen országos terjedelmű. A kormány kezdeményezte, de bele kell kapcsolódni minden mobil nagytőkének. Jövő hét hétfőjén ankétra ülünk össze a miniszterelnökségi palotában melyen Bethlen gróf fog elnökölni és amelyre meghívást kaptak a bankok, iparvállalatok és egyéb nagytőkéjü intézmények vezetői-. Szándéka a kormánynak az, hogy egy milliárd korona szubvenciót ajánl fel az építkezés rtieginditására, amihez legalább öt milliárdnyi épirkezési külső magántőke csatlakozását várja. Amennyiben ilyen értékű tőkecsatlakozás nem volna remélhető, felhasználja a kormány Szeged város átiratát miheztartásul. — Rövid tárgya ennek ami mellé már sok város jelentette be egyirányú állásfoglalását, az, hogy a nagyobb nyereséggel dolgozó vállalatok, gyárak, bankok, szövetkezetek köteleztessenek munkásaik és tisztviselőik részére záros határidőn belül állandó épitményü (tehát nem barakk, vályogépület^ lakásokat épiteni, a városokban lakó nagybirtokosok és egyéb nagytőkések pedig saját személyük részére építsenek lakóházakat. Ezenfelül a betétek gyümölcsöztetésével alapszabályszerűen foglalkozó pénzintézetek, jelzálogbiztositók kötelesek legyenek a betétek egytized részéig terjedő olyan kölcsönt folyósítani az általános építkezések céljaira a kormánynak, melyért a törvényes kamatnál többet nem számithatnak fel. — Az átirat gondolata nem uj. — Jugoszlávia már egy év óta, legújabban pedig Románia és Csehszlovákia él ezzel a radikális eszközzel. Zágrábban rövid pár hónap alatt tizenkét bankkal kezdették meg a lakásépítkezéseket, azonkívül ezekkel külön banképületet is emeltettek. — Én hiszem, kényszerintézkedésekre nálunk nem lesz szükség, a nagytőke hozzájárul a folyton fokozódó nyomor enyhítéséhez. De ha megértést nem talál náluk a kormány, idegen példa szerint elrendeli a köteles ép'ttkezést. Elfogtak egy besurranó tolvajt. Nyíregyháza, augusztus 24. Saját tudósítónktól. Érzékenyen megkárosította egy foglalkozásnélküli alkalmi tolvaj Szilágyi Sándor nyirtasi lakos hentest, akitől csaknem 100 ezer koronát lopott el a tettes hoszszabb idő alatt, mig végre legutóbb tettenéréskor az ottani csendőrörs letartóztatta a (tolvajt s bekísérte a kir. ügyészség nyíregyházi fogházába. Részletes tudósitás,unk erről a következő : Szilágyi Sándor nyirtassi hentes több izben észrevette, hogy az üzletében levő ' kézipénztárfiókból pár száz korona hiány zik. A tettesre még csak nem is tudoW gyanakodni, dte |ahiányt sem tudta pontosan megállapítani, mert pontos feljegyzést pénztárának állapotáról nem vezetett A pénze azonban hozzávetőlegesen is csaknem mindennap 1000 -1500 sőt ennéi nagyobb differenciát mutatott fel számítása szerint. Egy véletlen eset vezette azután nyom ra. Az elmúlt napok egyikén beállított az üzletébe Papp István 24 éves foglalkozás nélküli Lassi legény. A zsir ára után érdeklődölt. Majd a válasz után eltávozott. —JTagg Kacagó Est a Városi Szinház Mozgóban