Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-20 / 188. szám

Szent István napján olvasgatom a nagy király törvényeit, melyekben tanításokat és parancsokat ad fiának, Imre hercegnek a jövendő királykodásra. Igy: 1. §. Mélyen érzem, hogy vafrwunf IsI. §. Mélyen érzem, hogy valamit Isten az ö akaratából teremtett és bizonyos elevelátó végzéséből elrendelt, mindentar okosság törvénye éltet és igazgat. — Látom jót, hogy amit a

z élet számára és tisztességére Isten kegyelme adott, mindazt ré szint isteni parancsolat és rendelés, részini szint a törvény, részint a birák\ rést int a jog hatalma, a jobbak és vénebbek tanácsa intézi, oltalmazza és alkotja : — Tudóm bizonyosan, hogy minden renden valók, bármi tisztök legyen js, nemcsak csatlósaikénak é

s híveiknek, hanem fiaiknak is tanácsolnak, parancsolnak és javallanak, — üzért hát szerelmes fiam, én se legyek rest, hogy neked még életemben intést, oktatást és tanácsot adjak ... 7. §. Itt az idő, hogy ne mindég a puha párnát ölelgesd, mely elkényeztet és tanyává teszen, ani' a férfiasság elvesztegeiése, a gonosz gerjedelmek melegágya, hanem olykor keményebben is bánjanak veled, hogy figyelmessé legyen elméd az én tanításaimra... II. fej. 3. §. Azért hát szerelmes fiam!! Kérlek, parancsolom, hogy mindenütt és mindenekben légy kegyes s fedezd be kegyelemmel nemcsak a te atyádfiait avagy a főembereket, hadnagyokat, gazdagokat és a haza lakosait, hanem még az idegeneket is és minden eníUert, aki tehozzád jövend .. 4. §. Légy irgalmas minden szenvedőhöz. 5. §. Légy békességtürő... 6. §. Azután légy erős, hogy a jó szerencsében fölöttébb ne kevélykedjél. a balszerencsében pedig meg ne aláztassál. 7. §. De alázatos is légy, hogy Isten felmagasztaljon. 8. §. Légy mérsékletes, hogy mód felett senkit ne büntess ... 9. §. Légy szeUd... 10. §. Légy tisztességtudó... 11. §. Légy szemérmetes, hogy minden bujaságnak fertőjét elkerüljed. 12. §. Mindezekből, amiket itt egybeszedegettem, készíttetik a királyság koronája, mely nélkül sem itt, nem országolhat senki, sem az örök életr\e el nem meheh... Stb. stb. Igy irt a fiához a Nagy Király és én lélekben megalázkodva gondolok vissza dicsfényövezte alakjára, az ő tiszta nagyságára emelkedett gondolkozására, aki ezeresztentíő távlatából ugy sugárzik felém, mint próféta, mint bölcs, mint vezér és igazi Király... óh! ha tanításait mindenek, minden időben megértették és nemcsak meghallgatták, de meg is tartották volna 1 Ha a jó erkölcs, az istenfélelem lenne itt ur miközöttünk! Ha a keresztyéni türelem, az Istenbe vetett hit lettek volna itt mindég a vezérlő csillagok és uralkodó erények ! De másként állanánk ma meg az ő nagy nevének dicséretére ! A tanítás Imre herceghez szólott közvetlenül, de általa, az ő utján szól az mindenkihez, aki a Nagy Király országlásának részese, az ő népének gyermeke, ija-fija, unokája s minden leszármazója! Szól az mihozzánk is törpe és bűnös utódokhoz, akik az Ö nagy örökségét olyan köny nyen eljátszottuk és az ő utairól olyan meszszire eltévelyedtünk... Olvassátok az idézett sorokat és okuljatok atyámfiai, magyarok! Térjetek magatokba és vezekeljetek ezen a napon, mely máskor régebben a dicső visszaemlékezésnek ma az igazi bünbánatnak a napja! Vissza az erkölcsökhöz! Az erkölcsökhöz, melyet apostoli szavaival parancsolólag és kérve irt törvénykönyvébe, s amelyekről megfeledkeztünk. Nem lesz addig rajtunk Isten áldása, mig a nagy Királynak parancsait be ;nem töltjük és lélekben meg nem ujhodunk. Ne várjunk addig kívülről elismerést, ir galmat, a szerencsétől kedvezést, Istentől segedelmet, amíg magunkhoz ismét méltók és az ősök parancsaihoz hívek, engedelmesek' nem leszünk. Egy lelkiekben való megújhodás, egy magasztosabb eszmei világba való felkivánkozás: ezek a posványból való kiemelkedésnek első lépcsői : — addig nincs velünk a Király ! — »akit magyar kiván !« Sasi SZabó László. JUHÁSZ JÁNOS ;nm' gwisíeisi nvíreüyhSZAN ir;ZÖLDS,ÍCTÉ&7 KITUNÓ ASZTALI ÉS„FAJBOROK Viiágparitás. Ezzel a szóval fejezik ki azt, ha a belföldi forgalomban levő árucikkeknek ofrgalmi ára egyenlő a külföldön levő forgalmi (árakkal, a valutárjs differenciáknak számbavétele mellett. Ujabban a »világparitás« jelszava és csalóka délibábja izgatja a kedélyeket, nemcsak az eladók soraiban, hanem a vevőkében is. Az eladók arra törekszenek kivétel nélkül, (és itt nem a személyeket értjük) hogy az eladandó portékák ára, elérje a világparitási íárakat; mig a vevők kedélyét az izgatja, hogy ugyan hol van hát az a bizonyos »világparitási« ár, amelyet elérni nem lehet, annak ellenére, hogy rohamléptekkel haladnak az áruárak a Csimborassó magassága felé. A »világparitási ár« elérésére törekvők csoportjánál a cél : elérni ezt, — nem tekintve semmit, ami a másik csoportot a kétségbeesésbe kergeti. Nem számit itt semminő áremelkedés, csak elérni a célt mindenáron ! És 6z a jelszó lebeg szemünk előtt, mert hiszen amint mondják, a drágulás addig tart, amig a »világparitás« elérve nincs. Pedig ez a törekvés a délibáb elérésénél nem egyéb. Bármely cél elérésénél az az első kellék, hogy az a cél fixirozva legyen. Lehet a célpont

1 a kiindulástól távolodó is, mint a haladó gyalogos, akit azonban elérhetek, ha kocsin, lovon, vagy vasúton kivánok elérni. Az olyan célpontot azonban, amely előre haladó irányú de az én haladásom sebessége ennél kisebb, elérni nem tudok. Pl. mehetek én a leggyorísabb földi, vagy légi jármüvei a Nap után, napnyugot felé, bizony nem tudok nyomában maradni, nemhogy el tudnám érni. Ilyen a »világparitás« elérésére irányuló szándék is. Még ha elérném, sem állhatnék meg, mert a célpont az én haladásom irányában távolodó. Amiként a béke idején is, az árak emelkedése folytonos és megállíthatatlan volt, épen ugy, a kifogástalan valutáju államokban is, az áruárak folyvást emelkedők, sőt a békeidei emelkedésnél fokozottabbak. Ez a »vjlágparitási ár« tehát, mint célpont, nem fix, az állandóan távolodik. A kufarspekulációt nem tekintve, az állami háztartás egyensúlyi helyzetének labil volta, a koronaérték állandó csökkenését rejti magában. Ebből következik, hogy a kiindulás- és a célpont 4 1922. augusztus 18. között a távolság állandóan növekvő. A kiinduláspont negativ, a célpont positiv irányú eltolódást mutat. A belföldi árak a positiv irányú növekvés közben, a kiinduláspont negativ irányú megcsökkentő hatásától mindig hátráltatnak és soha sem érhetik el a célpontot, mert a negativ erők mindig erősebben működnek, amint a célpont elérése már megközelitettnek látszik. Képzeljük el pl. a mozgó és nyugvó járdán haladókat. A kiinduláspont a mozgó járdán, a célpont az álló járdán van. Az előbbi hátrafelé tolódik el, a nyugvó járdán levő célpont pedig lassan, de előre halad. A mozgó járdán haladó a célpontot csak akkor érheti el, ha sebessége oly nagy, mint a hátrafelé haladó kiinduláspont és a mozgó célpont haladásának összege, hozzáadva a célpont és a haladó közötti távolság eléréséhez szükséges sebességet. Ha a célpontot elérte, meg nem állhat, mert a kiinduláspont állandóan hátra mozog, a mozgó járdával együtt. Ez esetben a »világparitás«, mint célpont megint eltűnt. Hát ilyen délibáb kergetésre nehéz berendezkedni. Meg kell állítani azt a gépezetet, amely a hátrafelé mozgó járdát működteti. A valutaspekuláció már meg van fékezve. De ezt a járdát mozgatja még két hatalmas erő: az államháztartás és a kiviteli mérleg deficitje. Ha ezeket le nem stoppoljuk, akkor bizony nem érjük el a keresett »világparitása árait, délibáb marad az továbbra is és alkalmas jelszava az áremeléseknek és az uzsorának. Csodálatos, hogy egyes, a spekuláció által a köztudatba dobott jelszavaknak, mennyi re fel tudnak ülni komolynak hitt emberek is. Mert hiszen elég gyakran hangoztatták felnőtt, éretteknek tekintett és komolyságukhoz szóval hozzáférhetetlen emberek, akik igen nagy tekintélynek is örvendenek, azt, hogy nekünk a »világparitás« árait el kell érnünk, mert csak akkor szűnik majd meg a drágulás. Ezen az alapon azután a példák egész sora bizonyította, hogy mennyivel olcsóbb az élet nálunk, mint másutt. Természetesen ! Mert mi azon a mozgó járdán soha sem tudtuk, de nem is tudjuk elérni ezt az igen tisztelve szeretett »világparitást«, amely mentőangyalként volt szemünk elé állítva, de amely más, mint a mélységbe rántó szirén a mi számunkra. Ne hódoljatok neki ! Vesztetekre tör ! Hozzátok rendbe az államháztartást ! Ezzel megállítjátok a jegyprést. Szabályozzátok az import-exportot és tegyének állami monopóliummá, amely ne legyen aziluma ahhoz nem értőknek. Tegyétek ugy ezeket, mint azt, amit Vázsonyi bölcsen mondóéi; akasszátok fel a korona-besszre spekulálókat! Akkor meglesz a tt imádott : »világparitástok« ! Még 10000 koronás búzaáron is, ha akadjátok ! PissZer János. " Értesítés. Nyíregyháza és Szabolcsvármegye cipészmester urakat értesítem, hogy cipőfelsőrész műhelyemet ideiglenesen Nyíregyházán a Nyirvizpalota udvarán rendeztem be. Műhelyem a legmodernebb gépekkel és mintákkal rendeztem be, ugy hogy a legkényesebb igényeket is kielégíthetem. — A mélyen tisztelt cipész urak nagybecsű pártfogását tisztelettel kérem Barkó L.CÍJOS 5224 felsőrészkcszitó. Okvetlen vegye meg a színházi bérletet a Jakaboviis Fanny tőzsdéjében.