Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-20 / 188. szám

Szent István napján olvasgatom a nagy király törvényeit, melyek­ben tanításokat és parancsokat ad fiának, Imre hercegnek a jövendő királykodásra. Igy: 1. §. Mélyen érzem, hogy vafrwunf Is­I. §. Mélyen érzem, hogy valamit Is­ten az ö akaratából teremtett és bizonyos elevelátó végzéséből elrendelt, mindentar okosság törvénye éltet és igazgat. — Lá­tom jót, hogy amit a z élet számára és tisz­tességére Isten kegyelme adott, mindazt ré szint isteni parancsolat és rendelés, részini szint a törvény, részint a birák\ rést int a jog hatalma, a jobbak és vénebbek tanácsa intézi, oltalmazza és alkotja : — Tudóm bizonyosan, hogy minden renden valók, bármi tisztök legyen js, nemcsak csatlósaiké­nak é s híveiknek, hanem fiaiknak is taná­csolnak, parancsolnak és javallanak, — üzért hát szerelmes fiam, én se legyek rest, hogy neked még életemben intést, oktatást és tanácsot adjak ... 7. §. Itt az idő, hogy ne mindég a puha párnát ölelgesd, mely elkényeztet és ta­nyává teszen, ani' a férfiasság elvesztege­iése, a gonosz gerjedelmek melegágya, ha­nem olykor keményebben is bánjanak ve­led, hogy figyelmessé legyen elméd az én tanításaimra... II. fej. 3. §. Azért hát szerelmes fiam!! Kérlek, parancsolom, hogy mindenütt és mindenekben légy kegyes s fedezd be ke­gyelemmel nemcsak a te atyádfiait avagy a főembereket, hadnagyokat, gazdagokat és a haza lakosait, hanem még az idegene­ket is és minden eníUert, aki tehozzád jö­vend .. 4. §. Légy irgalmas minden szenvedő­höz. 5. §. Légy békességtürő... 6. §. Azután légy erős, hogy a jó sze­rencsében fölöttébb ne kevélykedjél. a bal­szerencsében pedig meg ne aláztassál. 7. §. De alázatos is légy, hogy Isten felmagasztaljon. 8. §. Légy mérsékletes, hogy mód fe­lett senkit ne büntess ... 9. §. Légy szeUd... 10. §. Légy tisztességtudó... 11. §. Légy szemérmetes, hogy minden bujaságnak fertőjét elkerüljed. 12. §. Mindezekből, amiket itt egybe­szedegettem, készíttetik a királyság koro­nája, mely nélkül sem itt, nem országolhat senki, sem az örök életr\e el nem meheh... Stb. stb. Igy irt a fiához a Nagy Király és én lé­lekben megalázkodva gondolok vissza dics­fényövezte alakjára, az ő tiszta nagyságára emelkedett gondolkozására, aki ezereszten­tíő távlatából ugy sugárzik felém, mint pró­féta, mint bölcs, mint vezér és igazi Király... óh! ha tanításait mindenek, minden idő­ben megértették és nemcsak meghallgatták, de meg is tartották volna 1 Ha a jó erkölcs, az istenfélelem lenne itt ur miközöttünk! Ha a keresztyéni türelem, az Istenbe vetett hit lettek volna itt mindég a vezérlő csillagok és uralkodó erények ! De másként állanánk ma meg az ő nagy nevének dicséretére ! A tanítás Imre herceghez szólott közvet­lenül, de általa, az ő utján szól az minden­kihez, aki a Nagy Király országlásának ré­szese, az ő népének gyermeke, ija-fija, uno­kája s minden leszármazója! Szól az mihozzánk is törpe és bűnös utó­dokhoz, akik az Ö nagy örökségét olyan köny nyen eljátszottuk és az ő utairól olyan mesz­szire eltévelyedtünk... Olvassátok az idézett sorokat és okul­jatok atyámfiai, magyarok! Térjetek maga­tokba és vezekeljetek ezen a napon, mely máskor régebben a dicső visszaemlékezésnek ma az igazi bünbánatnak a napja! Vissza az erkölcsökhöz! Az erkölcsökhöz, melyet apostoli szavai­val parancsolólag és kérve irt törvényköny­vébe, s amelyekről megfeledkeztünk. Nem lesz addig rajtunk Isten áldása, mig a nagy Királynak parancsait be ;nem töltjük és lélekben meg nem ujhodunk. Ne várjunk addig kívülről elismerést, ir galmat, a szerencsétől kedvezést, Istentől se­gedelmet, amíg magunkhoz ismét méltók és az ősök parancsaihoz hívek, engedelmesek' nem leszünk. Egy lelkiekben való megújhodás, egy magasztosabb eszmei világba való felkiván­kozás: ezek a posványból való kiemelkedés­nek első lépcsői : — addig nincs velünk a Ki­rály ! — »akit magyar kiván !« Sasi SZabó László. JUHÁSZ JÁNOS ;nm' gwisíeisi nvíreüyhSZAN ir;ZÖLDS,ÍCTÉ&7 KITUNÓ ASZTALI ÉS„FAJBOROK Viiágparitás. Ezzel a szóval fejezik ki azt, ha a bel­földi forgalomban levő árucikkeknek ofrgal­mi ára egyenlő a külföldön levő forgalmi (árakkal, a valutárjs differenciáknak számba­vétele mellett. Ujabban a »világparitás« jelszava és csa­lóka délibábja izgatja a kedélyeket, nem­csak az eladók soraiban, hanem a vevőkében is. Az eladók arra törekszenek kivétel nélkül, (és itt nem a személyeket értjük) hogy az eladandó portékák ára, elérje a világparitási íárakat; mig a vevők kedélyét az izgatja, hogy ugyan hol van hát az a bizonyos »világpari­tási« ár, amelyet elérni nem lehet, annak el­lenére, hogy rohamléptekkel haladnak az áruárak a Csimborassó magassága felé. A »világparitási ár« elérésére törekvők csoportjánál a cél : elérni ezt, — nem tekint­ve semmit, ami a másik csoportot a kétségbe­esésbe kergeti. Nem számit itt semminő ár­emelkedés, csak elérni a célt mindenáron ! És 6z a jelszó lebeg szemünk előtt, mert hiszen amint mondják, a drágulás addig tart, amig a »világparitás« elérve nincs. Pedig ez a törekvés a délibáb elérésénél nem egyéb. Bármely cél elérésénél az az első kellék, hogy az a cél fixirozva legyen. Lehet a cél­pont 1 a kiindulástól távolodó is, mint a haladó gyalogos, akit azonban elérhetek, ha kocsin, lovon, vagy vasúton kivánok elérni. Az olyan célpontot azonban, amely előre haladó irányú de az én haladásom sebessége ennél kisebb, elérni nem tudok. Pl. mehetek én a leggyor­ísabb földi, vagy légi jármüvei a Nap után, napnyugot felé, bizony nem tudok nyomában maradni, nemhogy el tudnám érni. Ilyen a »világparitás« elérésére irányuló szándék is. Még ha elérném, sem állhatnék meg, mert a célpont az én haladásom irányában távolodó. Amiként a béke idején is, az árak emel­kedése folytonos és megállíthatatlan volt, épen ugy, a kifogástalan valutáju államokban is, az áruárak folyvást emelkedők, sőt a bé­keidei emelkedésnél fokozottabbak. Ez a »vjlágparitási ár« tehát, mint célpont, nem fix, az állandóan távolodik. A kufarspekulá­ciót nem tekintve, az állami háztartás egyen­súlyi helyzetének labil volta, a koronaérték állandó csökkenését rejti magában. Ebből következik, hogy a kiindulás- és a célpont 4 1922. augusztus 18. között a távolság állandóan növekvő. A ki­induláspont negativ, a célpont positiv irányú eltolódást mutat. A belföldi árak a positiv irányú növekvés közben, a kiinduláspont ne­gativ irányú megcsökkentő hatásától mindig hátráltatnak és soha sem érhetik el a cél­pontot, mert a negativ erők mindig erőseb­ben működnek, amint a célpont elérése már megközelitettnek látszik. Képzeljük el pl. a mozgó és nyugvó jár­dán haladókat. A kiinduláspont a mozgó jár­dán, a célpont az álló járdán van. Az előbbi hátrafelé tolódik el, a nyugvó járdán levő cél­pont pedig lassan, de előre halad. A mozgó járdán haladó a célpontot csak akkor érheti el, ha sebessége oly nagy, mint a hátrafelé haladó kiinduláspont és a mozgó célpont ha­ladásának összege, hozzáadva a célpont és a haladó közötti távolság eléréséhez szüksé­ges sebességet. Ha a célpontot elérte, meg nem állhat, mert a kiinduláspont állandóan hátra mozog, a mozgó járdával együtt. Ez esetben a »világparitás«, mint cél­pont megint eltűnt. Hát ilyen délibáb kergetésre nehéz be­rendezkedni. Meg kell állítani azt a gépeze­tet, amely a hátrafelé mozgó járdát működ­teti. A valutaspekuláció már meg van fékez­ve. De ezt a járdát mozgatja még két ha­talmas erő: az államháztartás és a kiviteli mérleg deficitje. Ha ezeket le nem stoppoljuk, akkor bi­zony nem érjük el a keresett »világparitása árait, délibáb marad az továbbra is és alkal­mas jelszava az áremeléseknek és az uzso­rának. Csodálatos, hogy egyes, a spekuláció ál­tal a köztudatba dobott jelszavaknak, mennyi re fel tudnak ülni komolynak hitt emberek is. Mert hiszen elég gyakran hangoztatták fel­nőtt, éretteknek tekintett és komolyságukhoz szóval hozzáférhetetlen emberek, akik igen nagy tekintélynek is örvendenek, azt, hogy nekünk a »világparitás« árait el kell érnünk, mert csak akkor szűnik majd meg a drágulás. Ezen az alapon azután a példák egész sora bizonyította, hogy mennyivel ol­csóbb az élet nálunk, mint másutt. Természe­tesen ! Mert mi azon a mozgó járdán soha sem tudtuk, de nem is tudjuk elérni ezt az igen tisztelve szeretett »világparitást«, amely mentőangyalként volt szemünk elé állítva, de amely más, mint a mélységbe rántó szirén a mi számunkra. Ne hódoljatok neki ! Vesztetekre tör ! Hozzátok rendbe az államháztartást ! Ezzel megállítjátok a jegyprést. Szabályozzá­tok az import-exportot és tegyének állami monopóliummá, amely ne legyen aziluma ahhoz nem értőknek. Tegyétek ugy ezeket, mint azt, amit Vázsonyi bölcsen mondóéi; akasszátok fel a korona-besszre spekulálókat! Akkor meglesz a tt imádott : »világ­paritástok« ! Még 10000 koronás búzaáron is, ha akad­játok ! PissZer János. " Értesítés. Nyíregyháza és Szabolcsvármegye ci­pészmester urakat értesítem, hogy cipőfelsőrész műhelyemet ideiglenesen Nyíregyházán a Nyirviz­palota udvarán rendeztem be. Műhelyem a legmodernebb gépekkel és mintákkal rendeztem be, ugy hogy a legkényesebb igényeket is kielégíthetem. — A mélyen tisztelt cipész urak nagybecsű pártfogá­sát tisztelettel kérem Barkó L.CÍJOS 5224 felsőrészkcszitó. Okvetlen vegye meg a színházi bérletet a Jakaboviis Fanny tőzsdéjében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom