Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-14 / 157. szám

Sjlregjftáxa 1922. julius 14. * Féatek XLLLL évfolyam. * 157. szám. JSÍYÍRVIDÉK. iSgtoa *m OOO K. MM* m 400 K, mpyéáw MO Alapította JÓBA ELEK Sn^wrtí^éj ktaMMMvfltil s SZéOHEHYMJT 9. SZÁM. & ow Mm ao K. - 1 t4ty *s méri Éra 6 k FatoNto •nkiiiW Dr. ft. SZABÓ LÁSZLÓ A mai nemzetgyűlés. Budapest, julius 13. A Xvirvidék tu­dósítójától. A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gasz" ton nyitotta meg délelőtt 10 órakor. Bemu­tatta Könyves Lajos levelét, aki családi okokból egy havi, Kaas Albert báróét, aki öt heti szabadságot kér. A Ház a szabad 1­ságot megadja. Zemplénvármegye fel­iratát mutatta be ezután Gaal Gaszton. A felirat a határki igazító bizottságok rész­rehajló Ítéletei tárgyában kiván lépése­ket tenni. Kiadják a kérvénybizottságnak. A Keresztény Iparosok Országos Szö­vetkezete a lakásrendelet revíziója tár­gyában intéz feliratot a nemzetgyűléshez. A feliratot az ad hoc bizottságnak adják ki. Drózdy Győző napirend elinti felszó­lalásában szóvá teszi, hogy tegnapi in­terpellációja alatt, amelyben a kitolon­colt magyarok ügyét tette szóvá, azt a ki­jelentést tette, hogy a Szózatnak a kor­mány is segédkezet nyújt. Ezért ma a Szó­zat égy olyan cikkben foglalkozik szemé­De Valera kikiáltotta az ir köztársaságot. Budapest, julius 13. Saját tudósi­tónktól . 1 • ! j [ • Londonból jelentik: De Valera Cork­baii kikiáltotta az ir köztársaságot. Bécs, julius 13. A Neues Wiener Jour­nal jelenti Londonból: Dublini hír sze­rint Corkban De Valera tegnap' kikiál­totta az ir köztársaságot. A jelentések sze­rint a köztársaság leverése érdekében ed­dig 93 személyt öltek meg, még 395-en sú­lyos sebet kaptak. Cseh vádaskodás a magyar­cseh kereskedelmi egyezmény körül. Budapest, julius 13. Saját tudósítónktól. A Magyar Hirlap jelenti. Bécsből jelen­tik : A pozsonyi »Pressburger Zeitung am Abend« egy Nóvák cseh pénzügyminiszter­rel folytatott interjút közöl. Nóvák Magyar­országot okolja azzal, hogy mindezideig nem jött létre a magyar—cseh kereskedelmi egyezmény. Nem mi vagyunk ennek az okai — mondja — mert mi már minden más euró­pai állammal megkötöttük az egyezménye­ket s hogy Magyarországgal késik, sajnos annak a magyar kormány az oka. Hogy a cseh korona emelkedik, annak okát a keres­kedelmi mérleg javításában s a kedvező ter­més eredményében kell keresni. Túlzott vá­daskodás az, hoigy a cseh kormány erőszakkal hajtja fel a cseh korona értékét. Maga a kor­mány is azon van, hogy ezen emelkedés elé gátat vessen. Az emelkedés oka egyrészt az is, hogy a deviza piacokon élénk kereslet mutatkozik a cseh korona iránt. A pénzügyminiszter ezen alaptalan vá­daskodásához csak annyit kell hozzáfűzni, lyével, mely alkalmas arra, hogy öt ugy a parlamentben, mint az egész ország előtt megvetés tárgyává tegye. Tiltakozik az el­len, hogy egyes részleteket ragadjanak ki beszédéből. Az indemnitás első szónoka: Horváth ZnMán, Alihoz, hogy az ország a gazdasági és politikai kibontakozás útjára lépjen jó és békés külpolitika szükséges. Még a szándékát sem látja annak, hogy lé­pést teszünk elszakított országrészeink la­kosságával való kapcsolat megteremtése érdekében. Azt sem látja, mikor rendez*; a nagy valutáris eltolódást a csonkaország és az utódállamok között. Bizonyítja, hogy az ex-lexet maga a kormány idézte elő először azzal, hogy a választási Időt túl­ságosan hosszura nyújtotta, másodszor az­zal, hogy az indemnitási javaslatot jú­nius 28-án terjesztette elő s igy világos, hogy julius 1-ére lehetetlen volt letár­gyalni. Az ellenzék az (-,rt tartja törvényte­lennek a nemzetgyűlést, mert a rendelet is törvénytelen, amelynek alapján a válasz­tások megtörténtek. Beszéde lapzártakor tart. i hogy a szerződés meg nem kötésében a felelőség minket nem terhel. Igazolja ezt az hogy Magyarország volt az, aki kezdeménye ző lépést tett a szerződés megkötése érde­kében Prágában s folytatta a tanácskozáso­kat Budapesten. A magyar kormányban ma l(is megvan a készség a további tárgyalásoark azonban Csehország az, amelyik még a por­torozei konferencia határozmányait sem res­pektálja és lépten-nyomon megsérti. Az internáló tábor megszün­tetése. Budapest, julius 13. Saját tudósítónk­tól. A Virradat irja. Az internáló táboro­kat illetőleg különféle hírek láttak utóbb napvilágot. Lapunk munkatársa a követ­kező fel világosét ásókat kapta ez ügyben il­letékes helyen. Az internálás tábort olyan formában, mint eddig volt, a kormány nem fogja fenntartani. Mutatja ezt a szán­dékot az internáltak csekély száma is. A táborokat rövidesen dologházakká fogják átalakítani. A mai tőzsde hirei. Budapest, julius 13. Saját tudósítónktól. Zürichi nyitás: Budapest 0.40. Valuták: Napoleon 4125, dollár 1225— 45, líra 531/2—54, márka 292-302, szokol 2700—50, francia frank 722—32, dinár 1380—1400, osztrák korona 447i/ 2—67i/ 2, lengyel márka 22—23. Devizák: Newyork 1233—53, Zürich 2351/2—381/2, Milánó 5475—525, Berlin 285 —95, Prága 2700-800, Bukarest 710—30, Varsó 231/2-22. Termény piac : Irányzat tartott. Buza 5100 pénz, rozs 3975 pénz, takarmányárpa pénz, zab 5475 pénz. Az egész vonalon megszűnt a sztrájk Nyíregyházán. A pékek és a borbélyok szorgalma­san dolgoznak. — A rendőrségnek nagy érdeme van a békéltetés körül. Nyíregyháza, julkis 13. Saját tudósí­tónktól. Tudvalevő, hogy a nyíregyházi iparos­ság legnagyobb része hetekkel ezelőtt sztrájkba lépett. A sztrájk oka a nagyobb áremelés volt amit a segédek kértek, de a mesterek nem voltak hajlandók követeléseiket tel­jesíteni. Egy pár nappal ezelőtt, az ipartestüle­ten tett hosszabb tárgyalások eredménye képen a cipészek és a szabómesterek meg­egyeztek a segédekkel, akik tegnapelőtt fel is vették már a szerszámot és mun­kába állottak, azonban a borbélyok és a pékek továbbra is sztrájkban maradtak. Tegnap délelőtt azután Ozory István fő­kapitány megkezdte az érdekeltekkel a tárgya tást, ami sikeres eredményekre is vezetett. Délután fél hat órakor nyitotta meg Lak­ner Béla elnök a békéltetési tárgyalást, min­denek előtt megköszönte Ozory főkapitány támogatását s az iparosok ügye iránt tanúsí­tott szives érdeklődését. Lakner elnök ezekután bejelentette, hogy a munkások hajlandók felvenni a munkát a budapesti munkadijak mellett. Amint tudósítónk jelenti, a munkások eme követelést mégis adták a mesterek s igy a pékiparosok a teljes budapesti munkadijat kapják meg. Igy a péksztrájk megszűnt s a pékiparosok megkezdték a munkát. Egy zsemle 5 korona losz ezután. A borbélyoknál tegnap délelőtt szűnt meg a sztrájk ! A segédek 100 százalékos ár­emelést kértek, a munkaadók pedig 40 száza­lékot voltak csak hajlandók adni. Igy a sztrájk tovább tartott volna, de a közbelépett békéltetők kivitték, hogy a segédek leenged­tek követeléseikből 30 százalékot, mig a mes­terek 30 százalékkal többet adtak. Ebben a határozatban aztán mindkét fél megegyezett s igy a sztrájk a borbély mű­helyekben is megszűnt. Tegnaptól aztán me­gint munkálkodnak Nyíregyházán, minden vo­nalon. . A német rendőrség elvesztette Rathenau gyilkosainak nyomát Budapest, julius 13. Saját tudósítónk­tól. i Berlinből jelentik: A Vorwarts írja: Bathenau két gyilkosa Beinstádt köze­lében töltötte az éjszakát. Quedünburgnál vasútra szállt és Halle fel^ utazott. Kevés­sel Halle álomása előtt a gyilkosok leszáll­tak a vonatról s a rendőrség igy elvesz­ítette a nyomukat. L Ára 5 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom