Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-13 / 156. szám

2 J^YÍRYIDÉK. 1922. julius 13. Most majd meglátjuk. hogy ki hát az igazi magyar ? f(i az, aki szivén viseli az ország, a nemzet érdekeit? Gazdasági helyzetünk válságos, de nem k 'úA­lástalah. A magyar korona 0.37-re sülyedt, ar­ra a mély pontra, melyen még talán a mostani­nál rosszabb gazdasági viszonyok között s\0 volt. Egy félesztendő alatt éppen 55 százdr lékkal csökkent az értéke. Miért ? Mindenki tudja t hogy ennek nemcsak egyedül a gazdasági'és rajtunk kivül álló kül­politikai okai vannak, hanem olyanok is, amelyeken közös erővel, egy akarattal md­gunk is segíthetünk. Bármilyen elvi differenciák legyenek is közöttünk egyes politikai kérdéseket illető­leg, egyazon cél lebeghet csak mindnyájunk­éi őtt, kik magyarnak valljuk és érezzük ma­gunkat a n emzet jövője és népünk boldogig lása. Csak a mód, az ut tehet más, mely a közös cél eléréséhez vezet. De ezen sokféle uton, mely keresztül­kasul szeli egymást, lehetetten a célhozju­tás. A haladó csapatok szembe kerülnek egymással, megállani, tülekedni kénytelenek is ugy akarnak tovább jutni, hogy legázolják egymást. Igy pedig sohasem érünk oda, ahová jutni akarunk : a Kárpátokhoz, az At­dunához és az Adriához. A tizenkettedik órában hangzott el Bethlen István gróf, miniszterelnök komoly, intő szózata. Ha megfogadjuk, ez a szegény, nyomorult csonka ország még eldobhatja marikóját és talpra állhat a saját erejéből. Félre kell tennünk m lndent, ami elvár taszt bennünket. Félre az aljas, önző érdé­keket, a rut politikai szenvedélyeket, a gyű­löletet és egyesülnünk, összeforrnunk kell a magyar haza szeretetében. Itt mindenki épiteni akar, de azt etfé­lejti, hogy itt most először menteni keU. —i Megmenteni azt a fundamentumot, amelyikre épiteni akarunk. Apponyi a minisztere Lnök szózatára azt mondotta, hogy ilyen körülmények között hajlandó az elvi ellentétek kikapcsolásával fegyverszünetet kötni és támogatni a kot yuányt sysiphusi munkájában. Ezt elvártuk Apponyitól és elvárjuk min­denkitől, aki magyar, nemcsak a parlament­ben, hanem a parlamenten kivül is, a váró­sok, a jiilvcik népétől, a földművestől, mun­kástól, iparostól, tisztviselőtől, földesuruktól mindenkitől, akinek a magyar föld ad életet. Most válik majd el, hogy ki az igazi magyar ? f(i az, aki dolgozni akar, aki a közért öncéljairól lemondani tud, ki az, aki kisebb nyereséggel 'is megelégszik, aki szerei és áldozatra is képes, aki érdemes a magyar levegőre, a testvér szóra, most majd rrúeg(­látjuk. Vigyázzatok ! Ma, csütörtök: este nagy zenés-estély szegedi halászlé turóscsuszával „VadászKürt" (Selyem-u. 1.) nyári kerthelyiségében. Szolid árak ! Pontos kiszolgálás ! Minden |ijj||p|i Innbn hirneves újhelyi cigány­este liOllul UUdftfl prímás zenekarával hang­versenyez. — Niregyháza legjobb cigányprímása Bármelyik nyíregyházi cigányprímással telveszi a versenyt. A hindu síremlék előadásainak kezdete hétköznap 6, 8 és 10, vasárnap 4, 6, 8 és 10 órakor. Kedvezményes jegyek a 6 órai előadásra kor­látlan számban kaphatók. Az idei gabonaforgalmat simán bonyolít iák le vasút a mk. Egyes vonalakon 10—16 tehervonat közlekedik. Nyíregyháza, julijus 12. A Nyirvidék tudósítójától. Csonkamagyarországon már megkez­dődött az aratás. Már nemcsak a gabona, de az árpa levágásához is hozzákezdtek. Az idő e 1 egboldogabb munkához kedvező és remélni lehet, hogy két héten belül meg­indulnak a gabonát szállító vonatok. Sok minden függ a szállítási lehető­ségtől, amelyek fontosságára már a mult kori cikkünkben rámutattunk. Emlék­szünk, hogy tavaly milyen megsemmisítő hatással volt a gabonaforgalomra a meg­felelő számú vagonok hiánya. A szállítá­sok még késő ősszel is folytak, pedig leg­később szeptember elejére be kellett volna fejeződ niök A hatás a búzaárak ked­vezőtlen alakulásában s a pénzszűke fo­kozásában mutatkozott. Érdeklődtünk ezzel kapcsolatban a Máv. üzletvezetőségen az idei gabona szál­lítás [előkészületekről és a következő fel­világosítási kaptuk: — A helyzet lényegesen javult tavaly óta, A kocsipark erősen megnövekedett azzal, hogy a háborúban és az azt követő megszállások alatt használatlan állapotba jutott vagonokat úgyszólván teljes szám­ban kijavították a Máv. műhelyek. A má­sik kedvező változás, hogy a teherforga­lom most már majdnem békéi arányú. A most érvényben levő menetrend szerint egyes vonalakon 10 16 tehervonat is közlekedik. —'A tárolóhelyek kérdésében azonban változatlan a helyzet. Ujakat nem létesí­tettek és a régieket sem bővítették ki. — Ellenben olyan intézkedéseket fogunk fo­ganatosilani, hogy ez a hiány mennél ke­vésbbé legyen érezhető. Érdeklődésünkre kijelentették még, hogy a Máv. igazgatóságának ama leg­utóbb megpanaszolt intézkedését illeti, a mely elrendeli, hogy a gabonakampányba a tárolást, illetve a berakást a szállitófe­leknek saját felfogadott személyzetükkel kell el végez tetniök eddig még nem vonták vissza. Legalább is erről az üz­letvezetőséghez rendelkezés nem érkezett Illetékes helyen az a nézet alakult ki, hogy a gabonaforgalom akadálytalan lebonyo­lítása csak akkor biztositható, ha a me­nekültek lakásviszonyai végleg rendeződ­nek, mert még jelenleg is több ezer vag­gont foglalnak le a menekült tisztviselő családok kényszerlakásókul. Mindent egybevetve az illetékesek re­mélik, hogy az idei gabonaforgalom sok­kal simábban lesz lebonyolítható; ebben a tavalyi tapasztalatok is szerepet ját­szanak. A szabolcsi kereskedőknek és iparosoknak a kiviteli és behozatali engedélyek megszerzését a debreceni kamara könyiti meg. Nem kell Budapestre felutazni. Nyíregyháza, julius 12. A Nyirvidék j tudósítójától. A debreceni kereskedelmi kamara a kiviteli és behozatali engedélyek kieszköz­lésének gyors lebonyolítása tekintetében nagy mértékben megkönnyíti a körletéhez tartozó kereskedők és iparosok helyzetét. A kamara elnöksége eljárásának uj rend­szerét a következőkben közli Szabolcsvár­Inegye kereskedelmi és ipari érdekeltsé­rneg­A kamara oly célból, hogy a vidéki érdekeltségnek helyzetét a kiviteli és be­hozatali engedélyek megszerzésénél könnyítse, uj rendszert honosított meg. Ez a rendszer feleslegessé teszi, hogy a vidéki kereskedők a kiviteli és behozatali engedély kérvények benyújtása és a meg­adott engedélyek átvétele céljából Buda­pestre kénytelenek legyenek felutazni. A kamara ugyanis megállapodott a Keres­kedelmi Muzeum Külforgalmi Irodájával, hogy a területéhez tartozó érdekeltség ki­vitel illetve behozatal iránti kéréseit a — Kérelem a kereskedőkhöz. kamara ulján fogja a Külforgalmi Irodá­hoz eljuttatni, viszont a Külforgalmi. Iroda a kamara utján értesiti kérelmezőt kérelme elintézéséről s amennyiben ez kedvező, ugy az engedélyt is a kamara fogj­ja kikézbesitent s az állami kezelési ille­téket beszedni. Mini hogy az engedélyek megszerzését ez az eljárás föltétlenül megkönnyíti s a kamara Ígéretet is kapott a Külforgalmi Iroda részéről, hogy záros határidőn be­lül az engedélyek elintézését keresztül vi­szi a kamara felhívja érdekelt &eres kedőinek és iparosainak figyel­mét erre a megállapodásra s ké­ri, hogy sajái érdekükben beho­zatali, illetőleg kiviteli engedély megszerzése iránti kérelmüket a Kamarához rövia uton juttassák ei. A kamara az engedély elintézéséig a to­vábbiakról gondoskodni fog. A kamara elnöksége. Szabolcsvármegye iparostanonciskoláinak rajztanítót Debreczenben. Iparoktatási értekezlet. •Nyíregyháza, julius 12. A Nyirvidék tudósítójától. Az uj ipartörvény tanoncoktatásügyi szakaszainak megbeszélése, de főképen az ebben lefektetett szempontok és irányel­vekre való figyelemmel a rajztanítás anyagának megállapítása és kidolgozása céljából a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a debreceni kerület iparostanonc­iskoláinak rajztanitóit f. hó 6. és 7. napi­ján Debrecenbe értekezletre hívta össze. Erre az alkalomra a kerület tanonciskolái­nak általános és szakirányú rajzanyagából kiállítás is rendeztetett a debreceni ön­álló iparostanonciskola helyiségeiben. Az értekezleten Magyar Endre minisz­tériumi iparoktatási főigazgató elnökölt. Jelen voltak az értekezleten Vigh Albert udv. tanácsos, iparoktatási főigazgató, dr Csűrös Ferenc kulturtanácsos, Aczél Géza városi főmérnök, iparostanonciskolai felügyelő, bizottsági elnök és Hajdú, Sza­bocs és Szatmármegyék iparostanoncisko­láinak rajztanífoi és rajztanitónői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom