Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-12 / 155. szám

1922. julius 12. kéknél 40 százaléknak felel meg. Mindennek dacára a közönség vásárolni igyekszik mert fél a mindig fokozódó áremelkedéstől. A legkeresettebb cikk a fehér vászon 40 százalékkal emelkedett ugy, hogy 1 méter legolcsóbb vászon 220 koronába kerül. A férfiruha szövetekben most nincs kereslet, de az árak épp olyan mórtékben emelkedtek, mint a többi árucikkekben. A téli kendőket most szerezlék be a kereskedők az elkövetkezendő szezonra. — Ezeknek az ára 4, sőt 5-szöröse a tavalyi áraknak. Egy olcsóbb fajta félnagy kendőnek, amelynek tavaly 500 korona volt, ma 2000 korona az ára. Az uridivat cikkedben szintén óriási a drágulás. 1 férfi ing 1200 2(X)0 K-ig kerül. 1 gallér 60—70 K, egy kemény gallér 120—140 K, 1 kalap 1100 2(XM) K, nyakkendő 150—800 korona, 1 pár félcipő 2800—3400 korona. A legfinomabb lakcipőnek 6000 korona az ára. fíéd/ Ferenc nyugdíjba ment. — j , 44 esztendő a tanítói pályán. Egy hosszú és minden tekintetben áldásos tanitói működés után nyugdíjba ment Szabolcsvármegye egyik legöregebb áll tanítója, a kótaji áll. el. népiskola egyik régi és kipróbált pedagógusa: Rédl Ferenc. Hédi Eerenc tulajdionképen 47 esztendős tanító, mert 3 évig mint segédtanító működött s csak 3 év után nevezte ki a kultuszminiszter áll. tanítónak a délvidékre. Ott munkálkodott Rédl Ferenc hoszszu ideig. Titkára volt a Délvidéki Közművelődési Egyesületnek, munkatársa a délvidéki lapoknak, több pedagógiai folyóiratnak és fővárosi lapnak. Rédl Ferenc nagyon sokat irt, nagyon sokat dolgozott. Pedagógiai írásait : »Önismeret és emberismerete cimen adta ki, amit a kritika is elismerőleg fogadott. Hosszú ideig volt kisvárdai, majd kótaji tanító, legutolsó napjáig, szeretettel munkálva a nevelés-oktatás ügyeit s őszinte buzgósággal csüggve a folytonosan változó jelenen. Most nyugdíjba ment az öreg ur, de amint mondja, nem pihenni, hanem idolgozni akar így is: Magyarország talpraállitásáért. Ifj R S. Vakmerő temp/omrab/ás. Ismeretlen módon eltűnt szentségtartók. — A tettesek nyomában. — ötödikéről hatodikára virradó éjjelen vakmerő tettesek ismeretlen módon behatoltak a buji és a vencsellői rk, templomba s onnan egy-egy rendkívül értékes szentségtartót titokzatos módon elemeitek. Az esetet csak másnap reggel vették észre és azonnal jelentést tettek a gávai csendőrörsnek, mely a legszélesebb mederben s a legnagyobb apparátussal indította meg a nyomozást. Mint értesülünk, már a tettesek nyomában vannak s egy cvigányt, kire erős a gyanú, már el is fogtak és megvasalva bekísérték a gávai csendőrörsre. A további nyomozás még tart. A kár több mint ,'500000 koronaa. RUHANESZ LAJOS mübutor árucsarnokasajátkészitményü KÁRPITOS és műbutorai legolcsóbban szerezhetők be. Nyíregyháza, g. kath. parochia, Bethlen-utca 5. sz. Telefon 319. LNtolDÉK Cserkészet. Csöndben, majdnem hangtalanul induljunk uinaki s ma öt nap eltelte után a cserkfr szek jókedve csak fokozódott. Még ma is ég;, minden cserkésznek a szeme, ragyog az örömtől, feszül a cs

erkészing az erdők balh zsamos 'levegőjétől. Napbarnított arcok mosolyognak a kíváncsi érdeklődő kedvesen szives érdeklődésére. Örülnek a mult dicsőségét hirdető várromoknak, Bodóköváralja, Szendrö, Regöcz omladozó öreg falai, leheletszerűen lopják lelkűnkbe a multat. Örülnek Ag telednek, a barlangnak, a sok csodás szépségnek. Érzik, tudják cserkészeink, hogy ezek a helyek szalmalángos lelküket parázsossú izzítják, itt tanulunk meg igazán emlékezni a múltra, gon dőlni, előre, több kötelességet teljesíteni,l 5 mi megtanuljuk, mert magyar szivünk nem tűrheti, hogy a köböl csöpögött paradicsomoft £ a többi szent területet olyan ivadék bitorolja mely csak szennyet és becsteleiméget produkált. Kicsi hazánk Robinsonai akarunk lenni. Azért jöttünk táborba, hogy megteremtsük, kialakítsuk lelkünkben azt a cserkészideált, a magyar cserkészekét, mely teremteni akar és fog, mely vigyáz a kincsre, nem pedig té

l kozol. Mi is'azt akarjuk, amit Sik S. mond: megmenteni egy buzaszemet a sülyedö hajáról, hogy abból kalászos rónákat neveljünk, a népek óceánjától ostromolt szigetünkön. — Ha csak egy baltát menthetünk meg, azzal nekiesünk az őserdőnek és uj otthonunk szármára ger

endákat faragunk. Magunkhoz nemesitjük emberevő szomszédainkat. Ehhez az erős lút, akarat, életerő megvan bennünk, ez a titka ezeréves ázsiai életünknek ez turáni örökségünk. Nyugtassa meg szerkesztő ur kis csertkészeink kedves szüleit, jól vagyunk. MiAdenki egészséges. Csak erősödünk testben és lélekben. Lén árt. Megegyezes a szabómesterek és szabósegédek között! Megszűnt a szabósztrájk. — A borbélyok tovább sztrájkolnak. Tegnap délután megtartott ipartestületi gyűlésen a szabóiparosok megegyeztek. A mesterek a szabósegédek által kért 25 százalékos bérmelés helyett 20 százalékos béremelést adtak, amit a szabósegédek elfogadtak és ma reggel 8 órakor már munkába is állottak. A borbélyok sztrájkja azonban még mindig tart. Egyelőre még nincs semmi kilátás arra nézve, hogy a borbélysegédek munkába álljanak. Szóval a megegyezés még nagyon távol áll ugy a mesterek, mint a segédek részéről. A szomszédállamokba szóló táviratok diját felemelték, Budapest, julius 11. A hivatalos lap közli a kereskedelmi miniszter rendeletét az az Ausztriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviába és Romániába szóló táviratok szódijának felemeléséről. A rendelet szerint az ausztriai távbeszélő igazgatóság legújabb emelési rendelete, valamint a magyar korona árfolyamának ujabb sülyedése következtében előállott helyzetre való tekintettel a Magyarországból az említett országokba szóló táviratok szódija folyó évi julius hó 15-től kezdve a közönséges táviratu kedvezményes hírlapi táviratok után 5 koronában állapilatott meg. A díjminimum táviratonként 100 korona. A nyíregyházi „Peres halom" honfoglaláskori lovas sírjai. Irta: Dr. Saáry Sándor. V. A rómaiaknál és görögöknél általános szokás volt a halottak elhamvasztása és a hamvaknak urnákba való eltartása, melyeket kedves emlék gyanánt kegyelettel őriztek. Néhol az elföldeléssel együtt szokás volt a halott elhamvasztása, melynek legrégibb alakja a máglyán való elégetés szokása dívott a régi rómaiaknál és görögöknél, mely kiváló hősök és fejedelmek elhalálozásakor, hogy, minő szertartásokkal eszközöltetett idézem a Chios adta dalos lliasából Kempf fordításában — hexameterekben, melynek vers sorai gyors ütemü dactylikusok — Patroklos temetését, kit kedves fegyvertársa, a gyorslábú Achilles igy temet el : Rögtönösen kiadá a vitézlő myromádoniknak, öltsék fegyvereiket s fogják szekérbe lovaikat.. Fölkerekedtek azok szaporán fegyverre keiének : »Hős daliák s kocsisok hevenyén szekereikre szökeltek: A lovasok legelői, sok ezer gyalogos meg utánok. Mint sürü fergetegek : Középütt emelik a halottat. Fürijeiket, melyeket lenyi" rának, a testre dobálták. Hátul a hős Achilles busán tartotta fejénél Patroklost s szomorúan kisérte hívét a halálba. Már oda érkeztek, ahol a sírt Achilles kijelölte. Ott letevék s hasább fából máglyát emelének. Ekkor a gyors lábu Achilles más dolgot eszelt ki: A nagy máglya mögött lenyirá szökés haja fürtjét... Patroklosra teszem hajamat végső adománynak. Szóit s haja szép fürtjét meg holtja kezébe helyezte. S társainak csapatát keserű könnyekre fakasztá... És száz lábnyi magas máglyát halmoztak össze s elhelyezék szomorú szívvel a halottat. Sok címeres tulkot, sok szép faggyus husu birkát öltek a máglya előtt s lehúzzák bőrét, mig Achilles hájaikat kiszedé s a halott testét betakarta. Végiglen s a leölt barmot mind melléje rakta. Majd olajos és mézes korsót helyezett el a máglyán a ravatal mellett ; azután négy, lenge sörényű mént dobatott sóhajok közepette fel a máglya tetőre. Majd a 9 hü eb közül is, melyeket hive táplált, két darabot leöllött s oda tette a holt teteméhez. Majd a nemeslelkü Ulion beliek csapatából ifj. 12 szép daliát ölt meg bosszújában s felgyujtá a tüzet, hogy a láng hamvassza a máglyát... Hosszú egész éjjel sűrűn csapkodták a lángok s zúgott a zivatar, mig a gyors rohanásu Achilles kétfülü serleggel színarany kancsó üregéből merte a bort folyton s a tüzet locsolá kivirradtig. S Patroklos lelkét, a szegényt hivogatá szavával. Mint a szülő sir-ri, ha fiát a halál letarolja házasulása előtt s máglyán hamvasztja halottját. Ugy sirt-ritt Achilles, mialatt Patroklos elenyészett... És mikoron feljött fényével a hajnali csillag, amely után bíboros leplét kiterité a hajnal : akkor a láng lelohadt s összébb roskadtt a zsarátnok ... Borral eloltották legelőször a máglya parázsát, hol csak tüz égett; a hamu mélyre leroskadt ; sírva szedék a szelíd bajv noknak hó színű csontját és színarany csészébe tevéjk s hájjal betakarták. Majd sátrukba vivék, beborították lepelekkel ; sírt kerekítettek, mélyen vetvén meg alapját, ott, hol a máglya feküdt s magasan hordták fel a földet és miután a halom magasam állott, ha zatértek. — A temetés után hadi játékokat rendezett Achilles Patroklos emlékére. — Jutalmakat tűzött ki : arany tálakat, hármas lábas edényeket, lovakat, öszvéreket, tulkokat, asszonyokat és temérdek ércet. A hindu síremlék előadásai«ak kerdete hétköwap 6, 8 éi 10, vasárnap 4, 6, 8 és 10 órakor. Kedvezményes jegyek a 6 órai előadásra korlátlan számban kaphatók.