Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-09 / 153. szám

2 Nyiregyháza 1922. julius 7. * Péntek XLIII. évfolyam. * 151. szám. Mi ne beszéljünk az adózás megfelelő mértéke ellen. Nálunk a földbirtok holdanként legalább lizezer koronát jövedelmez és ezzel szemben fizet tizenkettő koronát. — A III. osztályú kereseti adó pedig 10000 korona után a törvény szerint ezer korona. Abszurdum mind­keltő. Épen ezért kell a pénzügyminiszter tervét végrehajtani, viseljen mindenki arányosan és megfelelően adóterhet eb­Íren az országban, ha azt akarjuk, hogy rendezett viszonyok közé kerüljünk gazda­ságilag. Meri ha csak ellenzékieskedünk és igy, vitézifedünk, akkor vagy nem gondoltuk meg hazánk sorsát, vagy a csakazértis« álláspontot foglaljuk el, amelyen pedig a mai időkben államink nem szabad. Nincs más ut a gazdasági élet meg­indítására, mini az arányos és helyes adó­zás megteremtésének útja. Ezt akarja a kormány, ezt ellenezni nagy hiba lenne. Pisszer János. A Leány egy let sóstói nyaraltatási akciója sikerrel járt. Kedden 25 gyermek költözik a Szeréna-lakba. Nyíregyháza, julius 8. A Nyirvidéjk tudósítójától. A jóság és szeretel glóriájában fénylik ez a név: Szeréna lak. A Leány egyesület sóstói gyermekotthonának neve ez. Az otthont az idei nyárra is berendezték, elő­készítették a kis nyaralók, a város .szegény, gyenge testalkatú, sápadt gyermekei szá­mára. Ha valamikor, akkor most. a nap­ról-napra fokozódó nyomasztó drágaság idején került óriási munkába a Szeréna­lakban a nyaraló gyermekek mindennapi ellátásának biztosítása a nyári évadra. A Leányegylet agilis ifjú vezetősége, akik ki­fogyhatatlan lelkesedéssel és ötletesség­gel tervezték meg a nyaraltatási akciót, nem rettentek vissza a legnagyobb rém­től, a drágaságtól sem. .Tóra buzidütásuk, széles körben való akcióba lépésük a leg­szebb sikerrel j árt. A nyaral tatásra szük­séges összeg legnagyobb része a műsoros est, a gyűjtések utján rendelkezésre áll, a tej, a húsellátás biztosítva van. A Le­ányegylet vezetősége most a siker biztos reményével fáradozik azon. hogy a még hiányzó összeget előteremtse. A nyaralásra jelentkezeti és üdülésre leginkább rászoruló gyermekek közül az idén is huszonötén mennek ki a Sóstóra. Kedden vesznek boldog bucsut a poros várostól és kezdik meg a Sóstón az üdü­lést. A gyermekek sóstói tartózkodása a lelkiekben is számottevő eredménnyel fog járni az idén is, meri a Szeréna-lakban tanítónők foglalkoztatják a nyári hóna­pokból az üdülő gyermekeket. Dicséretes az a támogatás, amelyben a város veze­tősége részesítette mindvégig a nyaralla­tás ügyét. A nyaraló gyermekek a sóstói fürdő nagymedencéjében naponként in­gyen fürödhetnek. A huszonöt gyermek boldog nyári üdülése, areocskájuk egészsé­ges színe, testük, lelkük megfrissülése gyö­nyörű eredménye és jutalma lesz annak a fenkölt lélekkel végzett munkásságnak, mely a Leányegyesület élére álll uj ve­zetőket mindenképen méltó utóidjjává le­szi az országosan ismert gyermekvédő egyesület edd/igi kiváló vezetőiknek. Egy nyíregyházi csendőrtiszthelyettes két leány életét mentette meg. Halállal fenyegető fürdés a Nyirjes tanya mellett. Nyiregyháza, julius 8. A Nyír vidék tudósítójától. E hó 6-án délután 7 órakor a Nyir­jes tanya mellett lévő /vízben a nagykállói ut mentén öt nyíregyházi varróleány für­dőit, játszva szaladgáltak a vizben, majd úszkálni próbálkoztak, de talajt vesztve lábuk alatt, elmerültek a vizben és segé­lyért kiáltoztak. Ugyanez időben értek a viz partjára a nyíregyházi csendőrör<Hre tartozó csendőrök közül Papp János 2. osztályú tiszthelyettes, őrsparancsnok és Nagy István csendőrök, akik a segélyki­áltást meghallva rögtön a fulladozó leá­nyok segítségére siettek. Papp János tiszt helyettes csizmáját levetve ruhástól a vizbeugroll és á kb. 250—300 méterre a vizben lévő fulladozó leányokhoz úszott. akik haláltusájokban egymást átkarol­ták és egymás ruháját, ingükei lépdelték, egymást karmolták. Papp tiszthelyettes a leá­nyokat megragadta és óriási erőffeszitésstel sikerült mindkét leányi a partra hoznia. Nagy csendőr a partrahozásban, kieme­lésben őrparancsnoka elé úszva segített. Derék csendőreink igy két ember éle­tet mentettek meg a vizbefulladástól, való­lóban az élet és vagyonbiztonság őrei voltak. A megmentett leányok: Lakatos Er­zsébet és Brom Elza. Az életmentésben is hős Papp tiszthelyettes azonos azon csendőrrel, aki május hó 13-án a Bundás­bokorban történt rablógyilkosság tette­seit 36 óra alatt kézrek eritel te. Az ellenzék az adózás terén nagy energiával támadja a pénzügyi kor­mányzat programm al. Hibáztatja a kor­mán}! a drágaság növekedéséért, hibáz­tatja a jegyinflációért, de azért is, mert a kormány deflációs politikát követ és mérsékli a lehetőség keretein belül a jegy­kibocsátást. Kifogásolja főként, hogy az állami költségvetés egyensúlyát, az adók rendezésével és több helyütt azok emelé­sével kívánja helyreállítani. — Pe­dig az ez iránvu és mindenáron ellenzé­kieskedésnek nincsen helyes fundamen­tuma. Az adóemelések, helyesebben az ará­nyos és helyes adózás behozatalának, ha azokban az államokban lenne ellenzéke, a hol az adók már a lehetőségig fel vannak emelve, illetve, ahol már az utolsó kör­tefát és csirkét is megadóztatták, mint a Cseheknél, még talán lenne értelme. De nálunk, ahol ezen a téren kiválóan igaz megállapításokat hangoztatott expozéjá­ban a pénzügyminiszter, az ellenzékies­kedésnek ezen a területen semmi értelme sincs. Ha az ingatlanok adóit tekintjük, azt kell találnunk, hogy a házbirloknál, épen azért, meri a házbérek minimálva vannak a szó igazi értelmében:, igen kis adóbevé­tel jelentkezik. A földbirtoknál pedig tudjuk, hogy a felemelt adó, a békebeli­nek tízszerese, ami holdanként 12, mond és írd. tizenkettő koronát lesz. Azt szokták mondani, hogy akié a föld, azé az ország. Ha az ingatlanságokat tevő birtokok ugy Testének, mint az előbb mondtuk, akkor be kell látnunk, hogy ez a szerencsétlen ország, még a magunk részé­ről is, ugyan jól van ellátva. Hát lehet­séges igy egy államot fenntartani'?? Hát ha­zaszeretet az. amely a teherviselés terén a fenn vázolt módon jelentkezik?? Ha pe­dig a pénzügyminiszter ezt belátva, az adózás terén olyan légüres teret lát. ame­lyet becsülettel ki kell tölteni, akkor ezt az ellenzéki mellek esapkodása közben nem hibáztatni, hanem egyenesen támo­gatni kell. Igen, az adózás területe az, amelyen nekünk legalább, ebben a Csonkaország­ban el kell indulnunk, hogy államháztar­tásunk egyensúlyát biztosítsuk. Ha ezt el­értük, minden további, szinte magától adódik. Deficittől ment állami költségvetés­nél nincs szükség arra, hogy a deficitet ál­lamjegy szaporítással egyenlítsük ki. Ha nem kell működnie a jegynyomdának, ak­kor stabil lesz a korona. Stabil koronával lehet számolni, lelhet kalkulálni, lehet ára­kat fixirozni és igy lehetséges lesz nyu­godt gazdasági életet biztosítani. Ha majd idáig elérkeztünk, akkor gondoskodha­tunk sok egyébről is, amiről addig álmod­nunk sem lehet. Ezekből is láthatjuk, hogy a pénzügy­miniszter jól átgondolt tervvel állott a nemzetgyűlés elé. amelyet esakazéris« el­lenezni, kifogásolni és gáncsolni, magu­gükat jő magyaroknak, magukat az ország sorsával törődőknek, a nemzet, annak dolgozó társadalmának sorsát a szivén vi­selőknek nevezetteknek nem szabad, ha­nem ki kell rántani ezt az országot az e v­lex bénító állapotából épen azoknak, a kik önmagukat, mert ellenzékiek, jobb ma­gyaroknak igyekszenek feltüntetni másod­nál. A csehek megadóztatták az utolsó kis fácskái a kertben, az utolsó szárnyas ál­latot az udvaron, még a kutyát és macskát is megadóztatták. Minálunk a kiméletes­ségnek olyan fokán állunk, még pedig a legdühösebben, hogy fogalmunk sincs az adóztatásnak még arról a mértékéről sem. amelyet Németország alkalmaz, nemhogy azt ismernők, amelyet a csehek, a mi fel­vidéki véreinkkel szemben alkalmaztak. Tavaszi tűzoltói gyakorlat Nyíregyháza, julins 8. Saját tudósi­tónktól. A köz- és magánvagyon tűzvész elleni megvédése céljából egyetértő munkálkodás­sal dolgozó, önzetlen polgárokból álló önkén­tes tűzoltóságunk tűzvész esetén nem egy­szer tanújelét adta fegyelmezettségének, gya­korlati képességének és önfeláldozásának. A mai nehéz megélhetési viszonyok dacára is a tűzoltóság tagjai eleget tesznek önként vál­lalt nemes hivatásuknak és fáradhatatlanul áldoznak időt a tűzoltói gyakorlatokra. Harsány vezényszavak, trombita, sípjel- f zések hangzanak fel minden szerdán és pén- j tek délután a tűzoltó-laktanya udvarán ; a de-j rék tűzoltóink Antal János okt. parancsnok ' vezénylete alatt tartják a tavaszi gyakorla­tokat. A szemnek gyönyörködtető, de egyút­tal hátborzongató az, amint az udvar egvik részén a motor-, mozdony-, vészfecskendővel, mageriuse-, grácidugó-, csigalétránál egy­egy vezényszóra ügyes, fürge mozdulattal végzik a tűzoltók a kitűzött feladatot, az ud­var másik részén a gyakorlótorony 1—2—3 emeleteiről akrobata ügyességgel ugranak le a kifeszített ponyvába és a leugrottakat oda­adással veszik ápolás alá a beosztott mentők; majd mentőkötélén ereszkednek le, majd pe­dig füstálarccal hatolnak fel az emeletekre. Érdeklődésünkre tudomásunkra jutott, az, hogy derék tűzoltóink julius hó 9-én d. e. ; fél 11 órakor a város egyik főterén a tavaszi j gyakorlatok befejezéseül egy impozáns tá­! madó gyakorlatot mutat be a város vezetősé­gének és polgárságának ; ugyancsak részt'

Next

/
Oldalképek
Tartalom