Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-08 / 152. szám

4 LNYÍRITIDÉK <922. julius 8. A nyíregyháziaknak BerceI a strandfürdője. Mind számosabban látogatják. — Nagy nehézség a rossz közlekedés. Kérelem a Kisvasutakhoz. Nyíregyháza, julius 7. A Nyirvídék tudósítójától. A berceli Tiszapart a strandfürdőzésre kiválóan alkalmas része a szabolcsi Tiszavonalnak. Régi idő óta évről-évre számos vendége van az iroidialom történeti jelentőségű, kedves kis községnek, amelyet Nyíregyházáról a Kisvasuton keresnek fel a fürdőző venldlégek. Bércei természetesen elsősorban, iuint kiránduló fürdőhely jöhet tekintetbe. Azok számára jelent nagyszerű fürdőzési alkalmat, akiket foglalkozásuk a városhoz köt, de hetenként egy-két napol, esetleg a vasárnapot egy igazi folyóparti strandon akarják kellemesen eltölteni. A Bercelre mind számosabban kiutazó közönségnek azonban nagy nehézséget okoz a Kisvasutak menetrendje, a mely természetesen mindez ideig nem számolhatott a strandfürdőzők kívánságával, de a fürdőző közönség egyenes kérelmének teljesítésétől bizonyára nem fog elzárkózni. A fürdő vendlégek csak azt kérik, hogy legalább hetenként egyszer, vasárnap tegye lehetővé a Kisvasutak igazgatósága az egész napi fürdőzést. Mert ugyanis az a helyzet, hogy a délelőtti vonattal 11 órára érkeznek Bei-cetre és félnégykor már vonatra kell ismét ülniök. Tavaly még hat órakor indult vissza a vonat és ugy-ahogy, lehető volt a strand kihasználása. A fürdőzők azt szeretnék és erre kérik a Kisva sutakat, hogy vasárnaponként egy este 8 órakor induló vonatot állítsanak be, a mellyel a délelőtt Bercelre utazó fürdőző közönség egy teljes strand nap után térne vissza a városba. Ez az esti fürdővonalt megsokszorozná a Bercelre utazók számát és bizonyos, hogy a nyári vasárnapokon mindig telt kocsikkal futna haza Nyíregyházára. Kerti ünnepély. A Nyíregyházi Törekvés Sport Egylet f. hó 9-én vasárnap délután 2 órai kezdettel a vasútállomás melletti Népkertben nagy kertüimepélyt rendez. Az ünnepély programmja: Délelőtt fél 11 órakor kerékpái- szépségverseny és nagy séta hangverseny a város főbb utvonalain. — Délután 3 órakor. Bikaviadal, zsákbafutás, verseny lepényevés (benevezhet bárki) birkózás. Délután 4 órakor. Kerékpár lassusági verseny. Délután 5 órakor nagy kabarét előadás a szabad szinpadon budapesti művészek vendégszereplésével. Délután 6 órakor Amerikai árverés — értékes dijakkal — 5 helyen. Délután 7 órakor különféle nemzeti táncok bemutatása. Programmon kívül: 1. A románok szégyenletes futása. 2. Ha megfújják a trombitál moziszkeccs folytatása. 3. Török háremnők )(csak hölgyeknek). 4. Érdekes sátor (csak uraknak) 5. Próba házasság anyakönyvvezető vei. Tombola, szerpentin, konfetti és virágcsata. A kértben, aniagy közönség kényeiméire és igényeinek megfelel őleg bor, sör, pezsgő, pecsenyesütő, virsli, trafik, pukrászda, cukorka, virág és szerencsesátrak lésének felállítva. Este a kert ivlámpákkal lesz világítva. Belépődíj 20 korona. Kutya van a kertben minden jelenete a székely néplélek kedves és vidám tükre. A nagykállói országos vásár élőállat forgalmi árai. Nagykálló, julius 6. Saját tudósítónktól. A csütörtökön Nagykállóban megtartott országos vásáron lóban és szarvasmarhában erős felhajtás volt. A forgalom azonban a magasra lartott árak miatt csak lassan alakult ki. A gazdaközönség az erős munkaidő miatt csekély számban volt a vásáron képviselve, a vevők túlnyomó részben szabolcsvármegyei és budapesttí mészáros és hentesiparosok voltak, tömeges vétel azonban a drága árak miatt kevés történt. Panaszkodtak az üzlettelenség miatt a nyíregyházi szabó és csizmadiaiparosok is, akik bár nagy árukészlettel vonultak fel, jelentősebb üzleteket nem tudtak kötni. A hatósági állategészségügyi főfelügyelő és a pénzügyi ellenőr hivatalos ármegállapítása szerint a következő forgalmi árak alakulnak ki. Lovak: Kocsiló 70—80000 K Igásló 20—60000 K Mustráló 10—12000 K Csikó 20-40000 K Anyakanca 50—70000 K Szarvasmarhák: ökör kg-kint 120— 130 K Tehén 20—60000 K Borjas tehén 30 40000 K Tinó 20—40000 Ki Üsző 20-30000 K Borjú kg-kint. 100— 110 K Csontozni való marha 10—15000 K Vágó marha kg-kint 70 — 80 K Sertések: Koca 8-12000 K Ártány kg-kint 100— 110 K S üld ő kg-kint 120— 140 K Malac kg-kint 150— 100 K Hizott sertés kg-kint 160— 180 K Juhok: Ürü 3— 3800 K A nyíregyházi „Peres halom" honfoglaláskori lovas sírjai. Irta: Dr. Saáry Sándor. Az ősi honfoglaláskori temetkezési módot elénk táró sirok tartalma a következő volt: A hon foglaláskon sirok tartalma. Az I. sirban a fejjel nyugatnak, lábbal keletnek hanyatfekvő — magas, erős testalkatra utaló — csontváz fejétől balra csekély távolságra feküdt a ló koponyája az álkapoccsal, orrával a vitéz koponyája felé irányítva s a csontváz térdmagasságában néhány lóláb csont. A ló törzse egészen hiányzott. A csontváz medencéjének magasságában szintén bal oldalt két darab kengyel vas feküdt egymástól 25 cm. távolságban. A kengyelvasak erősen kihajló talppal ellátottak, ahol a talp a szárba megy, búbos kihajlás van, a szárak lejtősen emelkednek a trapéz idomokat példázó fülbe, melyben a haránt rés keskeny szabályos hossz négyszög. Ilyen kengyelvasat találtak a székesfehérvári Demkó hegyen, a békésmegyei Szeghalmon és a zemplénmegyei Agárdon. A kengyelvasakon kivül feküdt egy egymásrahajló vaslemez, valószínűleg nyereg rész. Mellette egy négyszögű vas heveder csat. A kengyel vasaktól lejebb egymás mellett két nyílhegy amelyek közül az egyik 8 cm. hosszü s köpüs volt s alakja rhomboid. Ily köpüs nyílhegyet hazánkban csak egyet találtak : Selypen. A másik nyílhegy 15 és fél cm hosszú s nyiltüískével volt ellátva a nyílvesszőbe való megerősítés végett, alakja deltoid. A nyílhegyek mellett 3 darab 15—20 cm. hosszú, 1 és fél mm. széles vastárgy — a tegez pántja — feküdt A Il-ik sir tartalma : fejjel nyugatnak, lábbal keletnek hanyat fekvő csontváz fejétől balra egy ló koponya álkapoccsal, orrával a koponya felé irányítva. A csotváz bal lábához közel lóláb csontok. A csontváz derékmagasságában két jellegzetes honfoglaláskori kengyelvas kevéssé kihajló talppal, szárai meredeken emelkednek a bekeretelt idom széthajlása majdnem megközelíti magasságát. Az egyik kengyelvas füle négyszög

1 idomot, a másik trapéz idomot példáz, melynek haránt rése elég tág- szabálytalan hossz négyszög. Ezek mellett talátatott egy lózabla, melynek két karikáján egy-egy hegyes dudor van. Alatta egy felső végén iveit vas szijesat. A Ill-ik sir tartalma : a jellegzetes módon fekvő szétporladozott csontváz bal oldalán 3 darab áttört végű ezüstből készült aranyozott szij-pityke, mely kiszélesedő sziv idomot példáz a melynek alján külön-külön 3 akla van. E szij pitykék mindegyikének felső lapját a sáv kereten belől gyönyörű pontozott növénydiszitésü inda disziti, mely kecses tartásban egy másik ellentétes irányból jövő S alakú görbületü indával találkozik s az érintkezési végen 3 gömbbé egyesül. Minden pitykén külön-külön 5 ilyen rendszeresen ütköző pontra felkúszó inda látható s ezek egy sima sziv alakú paizs lapot öveznek. Ezekről az áttört végű sziv pitykékről állitja Posta Béla »Régészeti tanulmányok az orosz földön« cimü munkájában: hogy az áttörés a szíjon csüngő holmik beleakasztására szolgálhatott; mig Hampel szerint: a szij hossztengelyére harántul álló áttörések a szijas öv szorosabb vagy tágabbra való igazítására szolgálhattak. Ily stilusu ornamentika ezideig egyedül álló a honfoglaláskori leletekben. Ezenkívül a csontvázon volt egy gyönyörű patinás bronzboglár, melyet mellső részén a sáv keretből kiemelkedő gömbből kiinduló levélnyélen ülő hármas levelű lóhere diszit. A boglár alján 3 akla. E stilusu ornamentika szintén unicum a honfoglaláskori sírokban. A talált 4 ékszerben valamely byzánci vagy persa, vagy arab ékszerész fánomult izlése érvényesült. A IV-ik sir tartalma : a jellegzetes módon fekvő csontváz teljesen szétporladozva találtatott. Ez fiatal ember porhüvelye volt Körülötte semmiféle tárgy nem találtatott. A sirok szokásos tartalmából hiányzott a csiholó vas, a kova, az üveggyöngy, a pasta gyöngy, a nemezből készült süveg és ruháházat; a kópia és az ijjat magába foglaló tarsoly. A sírokban talált igénytelen ékszerek és durva szerszámok reánk nézve a legnagyobb fontossággal birnak. Mert a IX. és X. század írói és krónikásai a magyarok ruházatáról és fegyvereiről minél kevesebbet írnak, a honfoglaláskori sirok mellékletei csaknem az egyedüli emlékek, amelyekből őseink kultur állapotáról, habár töredékes tudósítást meríthetünk, azért különös súlyt kell fektetnünk minden egyes darabra, mely történelmünk ezen sötét korára némi fényt vethet. Az első honfoglaláskori sirt 1884-beri a pestmegyei Bene-pusztán fedezték fel s azt Jankovich Miklós ismertette a Magyar Akadémiában. Az összes sírokban talált tárgyak a két honfoglaláskori karddal egyetemben gyűjteményemben meg vannak ; kivéve a koponyákat. Pedig ezekről is el kell számolnom ; de ennek története van. Elmondom : Az 1910-es években házi kertemnek oly sok hívatlan vendége akadt, hol nappal, hol éjjel, ugy hogy megtörtént, hogy abban én nem szüreteltem, hanem a közelebbi és távolabbi szomszédaim inasai. Tennem kellett valamit, hogy e csapást elhárítsam kertemtől. Tudni kell mindenek előtt azt, hogy a hívatlan vendégek — más néven : tolvajok és betörők — mindig egy csapáson járnak be a kertekbe, akárcsak a nyul, a róka, meg az őz az erdőben. Ilyen csapások előtt billenő lócákat állítottam fel s azokra szép sorjába emberi koponyákat állítottam fel és pedig ugy, hogy egyik ne-