Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-08 / 152. szám

Nyíregyháza 1923. julius 8. * Szombat XTiTTT. évfolyam, * szám. s vMék«n: •OO K, MWvra 400 K, na*SOO Un ao K. — &«?•* Mám ára 6 korona. Szartnztiség ás kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Talaton sxam 136. Postacfeaqua Kéziratokat nem aduak viasza. Parlamenti bizottság foglalkozik a drágasággal A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, julius 7. Saját tudósítónk­Budapest, juhus /. Saját tudósítónk­tól. Szcitovszky alelnök negyed 11 óra után nyitotta meg ma a nemzetgyülést. Az elnöki bejelentések elhangzanak, majd Vass miniszter szólal fel. A miniszterelnö­köt expozéjában két gondolat vezette. — Az, hogy a kormány valahányszor a kivé­teles hatalommal élni kiván és rendelete­ket ad ki. ezt köteles lesz a Háznak be­jelenteni és átadni. Második gondolata az volt, hogy a kormány első kötelesség ének fogja ismerni a drágaság ellen való küz­delmet, a nyomorban szenvedők segíté­sét. A nyomor kérdése nem pártpolitika az éhség nem felekezeti kérdés. Mindenki­nek a kormány segítségére kell sietnie eb­ijen a kérdésben. Kéri a nemzetgyűlésit, hogy a kibo­csátandó lakásrendelet le tárgyalására küldjön ki parlamenti bizottsjágot. A Ház asztalára helyezi a lakásrende­leelk három példányát. Egyben kéri a ^nemzetgyűlést, hogy küldjön ki ad lioc bizottságot a drágaság ellen küzdelem eszközeinek pártközi megállapítására. — Meg van győződve róla. hogy a Ház e kérdésben bölcs megértéssel pártkülönb­ség nélkül támogatja a kormányt. Ezt méltán elvárhatja ily nehéz időben mű­ködő parlamenttől. Hiszi, hogy így tn kormánynak szikerülni tog a Tlrágaság le­törésére szolgáló eszközöket megtalálni. A Ház Vass József népjóléti minisz­ter előterjesztésével a napirendi indít­vány során foglalkozik. Az indemnitásá vita során Öry Szabó Dezső az első felszólaló. A szociáldemok­rata párt — mondja — amikor a kor­mányt kritizálja, megfeledkező arról, hogy az ő részéről mily nagyfokú erőszak nyilvánult meg, amikor uralomra jutott. A polgári ellenzék panaszaira azt fe­leli, hogy a lefolyt választások során ná­luk is sok hiba történt. Az általános tit­kos választói jognak őmaga is hive, de csak abban az esetben, ha az ország hely­zete megszilárdult. Hangoztatja, hogy az adózási rendszert uj alapokra kell he­lyezni. Németországban az adózás leg­főbb alapja a jövedelmi adó. Nálunk az adóval szemben duló ellenszenvnek a for­galmi adó az oka. A pénzügyminiszter az adózás uj alap­ra helyezésén fáradozik. Figyelmébe ajánl­ja, hogy az uj adózás létrehozásánál meg kell állapitani a létminimumot. Két nép­szerű adónem van: a valuta és a hadi­nyereségadó. Az alábbit még nem hajtot­ták végre egészen. A tisztviselőapasztást ő is elkerülhe­tetlennek tartja, de a redukciónál na­gyon óvatosan kell elbánni, különösen a tanítókkal, mert az integer Magyarország legfőbb feltétele a kulturális fejlettség biztosítása. Beszéde lapzártakor tart. Az orgoványi gyilkosság négy vádlottjára kötél általi halál­büntetést kér az ügyész. Az ügyész átirata szerint Héjjas Iván gyilkosságra való telbujtás követett el Budapest, julius 7. Saját tudósítónk­tól. Az orgoványi gyilkosság főtárgyalá­sát fél tiz órakor nyitotta meg Ziegler ez­redes elnök, aki a következő figyelmezte­tést tette: Tegnap a tárgyalás befejezése után Danics feleségét, aki a foglyok szóbája előtt volt, sértő szavakkal illették. Az asz­szony sirva panaszolta ezt el férjének. — Felhívja a hallgatóságot, hogy tartózkod­janak ettől a magatartástól. Az iratok fel­olvasása után a tárgyalást vezető elnök ismerteti az ügyész átiratát, amely sze­rint Héjjas István, azzal, hogy Zbonának parancsot adott Páncél, Beck és Schmid kivégéztetésére, gyilkosságra való felhaj­tás bűntettét követte el. A tárgyalásvezető ezután kitér a vád­lott előéletére, katonai szolgálali idejére, minősítésére s ezeknek befejezése után dr. Luitz hadbíró ezredes ügyész mondja el vádbeszédét. A gyilkosságot igy ismerteti: A szegedi kormány Héjjas Istvánt bizta meg azzal, hogy Kecskeméten és környékén hivja be katoniari szolgálatra a katonaviselt embereket, kikkel összesze­deti az ellenforradalom számára szükséges és eldugott fegyvereket, mivel a proletár­diktatúra már úgyis 2—3 napon belül való bukása előtt állott. Sokan olyanok is jelentkeztek, kiknek fegyver soha nem volt a kezükben. Mivel a románok kato­nai szervezkedést nem tűrtek volna, a be­vonulókat pótcsendőröknek hivták. Ezek között volt Zbona is, ki a románok között tolmács szerepet vitt s igy a román tisz­tek és legénység közt ismerős volt. Tő­lük értesült arról, hogy Beck, Páncél és Schmid másfélmillió koronát adtak a ro­mánoknak. Zbona és Danics jelentették ezt Héjjasnak, aki erre azt a parancsot ad ta ki, hogy a három zsidót fogják el és végezzenek vele. A tettesek ezután a korcsmába tértek, boroztak s este végre­hajtották tettüket. A vádlottak azzal védekeznek, hogy semmire sem emlékeznek, pedig az eljá­rás során mindenre jól emlékeztek. Azzal védekeznek, hogy parancsot kaptak a gyilkosságra, továbbá, hogy ittas állapot­ban voltak. Ez itt mind nem fontos. -— Tudniok kellett, hogy a rendet kell szol­gálniok s ebben az esetben meg kellett volna tagadni a parancs végrehajtását. A négy első vádlottat rablás bűntettével az 5. 6. és 7-ik vádlottat rablásban való részeséggel vádolja. A katonai Btk. szerint pedig a rablás'bűntettére kötél általi halál jár. A vád után a védelem részéről Cziúky védő emelkedik szólásra. Elismeri, hogy nehéz a szerepe Zbona védelmében, mert rész ben hosszabb idő óta vizsgálati fogságban ül, továbbá az az osztály is cserben hagyta, melynek most mellé kellene állani. Pedig csak egy kis emberi megértésre lenne szük­ség. Védence, nem bűnös, mert parancsot teljesített. — Tárgyalásvezető: A parancs teljesíté­sét megtagadhatta volna, ha nyilvánvalóan bűntényt kellett elkövetnie. — Zbona védelmére feltárja életét, aki 14 éven át a jog őrzője volt s 42 hónaponát hős volt a fronton, hogyan lehetett ez az em­ber gyilkos ? A zsidók is okai annak, hogy bekövetkezett, hiába szeretnének most egy fordított tiszaeszlárí bünpert csinálni az or­goványi esetből. — Tárgyalásvezetö : Már több ízben fi-> gyelmeztettem az urakat, hogy ne használják ezt a szót: zsidó. Védelem lapzártakor folytatja beszédét. Létrejött az árucsere egyez­mény Ausztriával. Budapest, julius 7. A M. T. I. magánje­lentése. Bécsből jelentik : Ausztria és Ma­gyarország között létrejött az árucsere­egyezmény. Még nem kereskedelmi szerző­désről, hanem kontingens-egyezményről van szó, mely számszerűen állapítja meg a köl­csönös szállítmányokat. Az egyezményben a magyar kormány megengedte azt is, hogy Ausztria egy harmadik államtól vásárolt élő­állatokat Magyarország területén át szállít­tassa haza. Ezeknél a szállítmányoknál Ausztriának nek kell nálunk kiviteli enged­lyért fizetni. A mai tőzsde hírei. Budapest, julius 7. Saját tudósítónktól. Valuták : Napoleon 4945—75, angol font 5650—700, dollár 1262—72, francia frank 9875—920, márka 258—68, Lira 5475—500, osztrák korona 568—80, lei 703—13, szokol 2660—80, koronadinár 1440—60. Devizák : Amsterdam 492—500, Buka­rest 710—30, Kopenhága 27500—800, Lon­don 5680—730, Berlin 245—55, Milánó 5675 —725, Prága 2660—70, Stockholm 33100— 160, Svájc 24450-550, Bécs 558—75, Zág­ráb 357—67, Newyork 1270—80. Zürichi nyitás : Budapest 0.44. Zürichben a német márkára nagy hause manőverek miatt katasztrofális fordulatot vár nak. A berlini tőzsde válság előtt áll. Terménytőzsde : Buza 4270, rozs 3190, takarmányárpa 3675, zab 4430, tengeri 3825. Sertésvásár: Felhajtottak 1453 sertést, és 40 süldőt, eladatlan maradt 298 darab. — Árak : zsiros öreg I. 195—216, fiatal nehéz 225—36, közép 182—230, könnyű 118—230, süldő 110—105. Irányzat lanyha. ara 5 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom