Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-07 / 151. szám

1922. julius 7. rJÍYÍMIDÉK 3 A nyíregyházi „Peres halom" honfoglaláskori lovas sírja/. Irta : Dr. Saáry Sándor. „ Olyan az emberi nem, mint a levél a faágon: Földre zilálja a szél, de helyén más lomb fakad újra A viruló erdőn, ha fuvall a tavasz fuvalatja. Így ssületik s pusztul felváltva ae emberiség is.

1

1 Homtros. , „Ébresszük fel a sírokból is nemzetünk lehunyt élete emlékeit- '' Ipolyi Arnold. I. Nyíregyháza város — régi okiratokban »Ecclesia de Nir«; ,>Ecclesia de Nyr«; »Villa Nyr«; »Iház«; »Szent ház« »Possesió Nyregháza« — 47.000 kat. holdas határának nyugati részén 7.1 kim. távolságban fekszik a Polyák-bokor. Ennek legmagasabb pontja a »Peres halom«, melyről jól látható nyugat felé a »Bene halom« s északkelt felé az »Őr halom« vagy »Eur halma«. E Peres-halomról hallottam 1909-ben Markó József betegemtől — ki mint szemtanú állította — hogy azon szőlő rigolirozás közben sok emberi csontvázat, állati fejeket, vas kardokat s más tárgyakat véka számra találtak. Nyugtalan régész természetem nem hagyott nyugtot, mig 1909. nyarán fiammal — ki azóta sajnos meghalt — s barátjával Kálmán Ottóval — ki azóta Hollandiában jeles mérnök lett — a helyszínére ki nem mentem a Peres halomról elterjedt mende-mondák okainak kikutatása s ásatások eszközlése végett Fáradozásomat siker koronázta... a sok mende-monda valónak bizonyult. Id. Simkó András, a Peres-halom birtokosa elmondta, hogy a »Peresnek« déli oldalát 1903. és 1904-ben rigolirozva rendkívül sok vas kardot, kengyel vasat, zabiákat s más vastárgyakat, emberi és állati koponyákat, csontvázakat talált ; de mivel a vastárgyak erősen rozsdásak voltak nagyrészük törött volt, azokat egy vékába szedette ösz£ze s Fazekas Mihály nevü hülye kondásával a szőlő árkába valahol elföldeítette, de a helyet megmutatni nem tudja s a többi emberi és állati csontokat a találás helyén mélyebbre ásatta el. Előkerült csakhamar Fazekas Mihály is, de bármint is igyekeztem kivallatni az elásott vastárgyak holléte felől s ígértem neki füt-fát, minden faggatásom hiábavaló volt. Minden kérdésemre csak nevetett s azt felelte : tak-tak = ugy-ugy. Id. Simkó András e közben visszaemlékezett, hogy az 1904-iki rigolirozáskor két ép vaskardot — egy egyeneset és egy kissé hajlott alakút — a kocsiszín padlásán el tett. Biztatásomre csakhamar elő is került a két vaskard. A két kardért külön-külön egy-egy aranyat adtam, fokozni akartam általa a gazda emlékező tehetségét... A gyengén ívelt alakban hajló, 62 cm. hosszu, 4 cm .széles egy élü kardnak pengéje tövétől ferdén elhajlott 7 cm. hosszú 2 cm. széles markolata, valamint a penge hegyének kétélüsége azonnal, elárulta előttem a honfoglaláskori magyar lovas szablyát. A másik kart egyenes volt, 80 cm. hosszú, 5 cm. széles, hegyben végződő pengéje egész hoszszában kétélű, 5 és fél cm hosszú és 2 és fél cm. széles markolat vasa a gombfelé keskenyülő; 9 cm. hosszú és 1 és fél cm. széles ellenzője — pecekje — domború. A gombnak hossza 7 cm., szélessége 2 cm s váju alakú karimájának magassága 1 cm. s a gombnak — bár csak alsó tagja van meg s a felső tagja hiányzik, mégis a jellegzetes germán pallost — melyet egyesek frank pallosnak neveznek — ismertem fel benne. Ily pallos ritkaságszámba megy, hogy hazánk területén honfoglaláskori lovas sirban forduljon elő. De van reá példa, hogy előfordult. A magas »Peres« tetejére feljutva, megtudtam,, hogy azon 1909. tavaszán a tulajdonos gyümölcsfákat ültetvén, emberi koponyákra akadt; azért az ásatást ott határoztam el. Előzetes kérésemre az ásatás a legnagyobb szívességgel megengedtetett, sőt az ásatásban ugy id. Simkó András, mint fia ifj. Simkó András derekasan kivette részét. Mig fiam az ásatáshoz készülő társaságról fényképfelvételeket készített — melyből egy példány meg is van — én a helyszíni szemlét tartottam meg. A »Peres« magassága 35 m. Hossz átmérője az északi és déli oldal között 210 m.; a keleti és nyugati oldal között 140 m. Majd a tetőn észak—déli irányban kutató árkokat húzatva csakhamar négy honfoglaláskori soros lovas sirra bukkantunk. Az egyes sírok közötti távolság 2 m. volt. — Valószínű, hogy ott még sok soros sir van; mely további ásatásra vár. JSn

l Sándor Mátyás I. és II. a Városi Szinház Mozgóban. Nyíregyháza a negyventől ötven ezerig terjedő népességű városok sorában. Az 1920. évi népszámlálás eredménye. Nyíregyháza, julius 6. A Nyirvidék tu dósitójától. Az 1920. évi népszámlálás adatai sze rint összesen 8 millió lélek lakik a nekünk megmaradt 91,350 négyzetkilométernyi területen. A csonka ország népsűrűsége 88 ; nemzetiségi eloszlása: 90 százalék magyar, 7 százalék német, 3 százalék egyéb ; vallási eloszlása: 4.780,000 katholikus (63 százalék), 1.600,000 református (21 százalék), 490,000 evangelikus (6 százalék), 470,000 zsidó (6 százalék), egyéb 4 százalék. Közigazgatásilag az ország 10 egész és 24 csonka városi! törvényhatóságból áll. Rendezett tanácsú vá-1 rosaink száma 36, a községeké pedig 3400. ' Három városunk százezernél több lelket szám 1 lál : Budapest 925,724, Szeged 109,896, Debrecen 103,228. Debrecen után a legnagyobb város Kecskemét 72,768 és Hódmezővásár- ; hely 60,854 lakossal. Ötven—hatvan ezer lakosú városaink : Miskolc, Újpest, Kispest, Győr. Ötventől—negyven ezerig : Békéscsaba, Nyíregyháza, Erzsébetfalva. Negyventől— ] harminc ezerig : Székesfehérvár, Makó, Kiskunfélegyháza, Cegléd, Rákospalota, Sopron, Szombathely, Jászberény, Szolnok, Szentes, Nagykanizsa. Harminctól—húszezerig öszszesen 14, Húsztól—tízezerig összesen 55. Tiztől—ötezerig összesen 121 városunk és községünk van. Az ötezernél nagyobb lélekszámú városokban összesen 3 millió 900,000 ember lakik, a csonkaország lakosságának kö rülbelül 50 százaléka. SUHANESZ LAJOS mübutor árucsarnoka sajátkészitményüKÁRPIIQS és műbutorai legolcsóbban szerezhetők be. Nyíregyháza, g. kath. parochia, Bethlen-utca 5. sz. Telefon 319. Kutya van a kertben székely néplélek minden jelenete a kedves és vidám tükre. Nem lesz friss zsemle sem. Hí, x 1*A «— ' 6 r-t :»; U«j Két zsemle 14 korona. — Sztrájkba léptek a pékek. — A cipészek ma lel vettek a munkát. Nyíregyháza, julius ü. A Nyirvidék tudósítójától. Ma reggelre arra ébredt Nyíregyháza város zsenxiefogyaszLó közönsége, hogy, se zsemle, se kifli. A pékek nem sütöttek. A kávéházban a reggeli kávéhoz néhánytegnapi zsemle mellett, otthon sütött hófehér kenyeret szolgáltak fei darabonként 1 koronaért. A péksegédek sztrájkolnak, bél-mozgalom az oka, amely itt is az álta lános drágulással van összefüggésben. Az egyezkedési tárgyalások ma délelőtt veszik kezdetüket, de ebben a pillanatban mesterek és segédek mint meglehetősen makacs ellenfeleid állanak egymással szemItt-ott a varosban fel-felbukkan egyegy árusnál a friss zsemle is. Ugyancsak konjuktura zsemlécske, 14 koronáért adják párját. A mai napnak egyébként jelentős eseménye van, a cipészsegédek beszüntették a sztrájkot, mert tegnap este, a hosszas tárgyalás után végre kölcsönös megegyezés lett az eredménye. Rendezetlen még a nyíregyházi borbély és fodrászsegédek bérügye. Itt a megoldás az Árvizsgáló Bizottság határozatától függ, amelyet a borbélymesterekiiek iparuk felszabadítására irányuló kérelme tárgyában fognak hozni. A vidék nagy városainak és Budapestnek példája mutatja, hogy leghelyesebb volna teljesíteni a borbélymesterek kérelmét. Kutya van a kertben! zü. első irodalmi értékű népszínmű is. Miért van olyan kevés tiszai hal a nyíregyházi piacon ? :-trl' " iM * I « Í-ÜJ A halászok szükesztendöje. Nyíregyháza, julius 6. A Nyirvidék tudósítójától. A tiszántúli és igy a nyíregyházi halpiacon az idén csak elvétve akad tiszai hal. Sokan, akik a tiszai kecsegét, márnái harcsát fájó szívvel nélkülözik, nem tudják elképzelni, hogy mi az oka ennek a nagy balszegénységnek s a piacra került néhány kiló tiszai hal horribilis árálla

k- . V Munkatársunk e kérdésben a legilletékesebb forrásból, a tiszai halászoktól nyert információt. A gyönyörű nagyhalászi tiszapart legszebb helyén van a hires halászó hely, ahol a messze földön ismert Szatmári bácsi szokta a kirándulóknak a hagyományos bogrács halpaprikást e nemben királyi zamattal elkészíteni. A körötte sürgő halászfiuk egyike a következőket mondja a nagy halinségről. A'1'ig fogunk valamit. Évek óta nem volt ilyen rossz esztendő a tiszai halászokra. Az éjjel is hatszázméteres horgot vetettünk ki s reggelre mindössze két kis harcsa volt rajta. A lebocsátott valamennyi háló sem fogott egyetlen kecsegét sem. A halhiánynak az elmúlt páratlanul zord tél az oka. Kora léitől késő tavaszig évtizedek óta nem látott jégréteg borította a Tiszát. A tavasszal meginduló óráisi jégtömeg a szó szoros értelmében lekarmolta a Tisza medrében téli pihenőt tartó halrajokat. — Folyamőrök és halászok a jégzajlás elmultával egyes öblös Tiszarészeken meg is találták az összeroncsolt, lehurcolt halak sok mázsányi tömegét. .Valóságos ka-