Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-01 / 146. szám

V 1922. julius 1. JSÍYÍRíflDÉK 3 A szabóipari munkások is sztrájkba léptek. Nyíregyháza, június ÜO. Sajál tudósítónktólMegírtuk legutóbb. hogy a Barzó-féle téglagyár munkásai, továbbá a cipészipari munkások bérszlrájkot kezdtek. Ma reggelre már a szabóipari munkások is itlakoztak lapzlrájkhoz, miután köveiseiket a munkaadók nem teljesítették. A cipészipari munkások 100 százalékos, a szabóiarj munkást*

1/!, pitiig 25 százalékos béremelé. követeinek 1 rta gy szabóipari munkás helenkint 2000 koronát, egy cipőfelsőrészké- . 1(K) 1600 koronái, egy cipészsegéd « 1800- 2000 koronát keres helenkint. A cipoíi'Isöréazkészilö munkaadók 50 százalékos béremelésbe már belementik volná, de a munkások ezt £ere£e

n v'sszautasi tolták A szabómesterek nem hajtandók belemenni semmiféle béremelésbe s igy a helyzet jelenleg az, hogy a sztrájk előre nem: látott ideig jog tartani. A műhelyekben most csak a mesterek és tanulók dolgoznak, ami természetesen nem elég a meglévő rendelések teljesítéséhez. Ugyanez eset a cipészmühelyekben is. A munkaadók vasárnap délután tartanak gyűlést, hogy végleg határozzanak a béremelés kérdésében. Vasárnapig tehát szó sem lehet arról, hogy a sztrájkbaállt munkások megkezdek a munkát. Katasztrofális lakásínség fenyeget ismét nagy számú menekült érkezik megszállott területről — Julius 27-én lejár az op'álási határidő. — Az elszakított területek magyarsága Csonkamagyarországba kéri honosítását. — Újból megnépesülnek a waggonok A kormány a trianoni békeszerződés értelmében még a mult év októberében elrendelte, hogy mindazok, kik Csonkamagyarországon laknak, de a megszállott területen van az illetőségi helyük, nyilatkozniok kell hogy hol kívánják magukat honosítani. Es: az úgynevezett optálás, melynek határideje ez év julius 27-én jár le. Az eddig történt jelentkezésekből meg lehet állapítani, hogy az elszakított területekről mintegy 20 ezer család, összesen 80 ezren jelentették ki, hogy magyar állampolgárok kívánnak maradni. Ezek szerint él kell tehát készülni arra, hogy Oláhország, Csehszlovákia és Jugoszlávia kitoloncolják a megszállott területekről azokat, akik Csonkamagyarországba honosítják magukat és igy ettől kezdve, minthogy ezzel egy időben megszűnik a beköltözési tilalom is, ezrével jönnek m,ajd a határon ismét menekült -véreink, akiket vaggonokba kell elhelyezni és igy benépesülnek a vaggonvárosok, ahol pedig már eléggé meggyérült a menekültek száma. Igaz ugyan, hogy ezzel egyidőben mi is átengedjük azokat, kik tőlünk az utódállamokba vétették fel magukat, de ezeknek száma, akik legnagyobbrészt idegenajku munkások, elenyésző kevés. Ez a körülmény, a megszállási vonalon átérkező ujabb menekült áradat ismét nehéz feladat elé állítja a kormányt és a törvénvha-' tóságokat. A menekültek ujabb tömegeinek elhelyezésére ugyanis eddig semmi előkészület nem történt. A városok és az állam készü letlenül várják az érkező menekülteket, ami annál súlyosabb helyzetet teremt, mert • még a régi menekültek sincsenek mindannyian rendesen elhelyezve. Azokat, kik Csonkamagyarországba repatriáltatják magukat, az utódállamoknak egy éven belül lehet kiutasitaniok. Bizonyos azonban, hogy az ottani hatóságok minden eszközzel rajta lesznek, hogy a hozzánk kivánkozók ne fokozatosan, hanem lehetőleg minél előbb átköltözzenek Csonkamagyarországba. A menekültek ujabb özönlése a mostani nehéz viszonyok között igen súlyos, csaknem katasztrofális helyzetet teremthet az Alföldön is, egyrészt katasztrofális lakásínség áll elő, másrészt növekedni fog a már elviselhetetlen drágaság. Ha mindezeket teljesen elkerülni nem is lehet, már jóelőre gondoskodni kell, hogy az ujabb menekültek érkezésével előálló helyzet minél enyhébb legyen. Igy a határon csak azokat a menekülteket kell átengedni, akik őszinte hazafiasságból kívánnak átjönni hozzánk, azokat pedig, kiket a meggazdagodási vágy hajt, nem szabad beengedni. Fokozott erővel kell kell továbbá gondoskodni minél nagyobtözámu kislakás építéséről, mert a lakáshiány fokozása katasztrofális lehet az országra. A nyíregyházi k/r, állami tanítóképzőben 23 ifjú nyert tanítói oklevelet. Az intézet kapuzárása. Nyíregyháza, junius 30. A Nyirvidék tudósítójától . A kir. áll. tanitóképző-intézet Vay Ádám-utcai szerény hajlékában immár a nyolcadik iskolai év küzdelmes munkássága zárult be. Az 1917-ben beiratkozott, de a forradalmak és a román megszállás miatt egy évig szünetelő intézetben négy év helyett öt esztendőre terjedő tanulmány után befejező képesítő vizsgálatra álló ifjak közül 20 rendes és 3 magántanuló nyert tanítói oklevelet. A junius hóban folyó képesítő vizsgálatok miniszteri biztosit Gömöri Sándor menekült iglói képzőintézeti igazgató volt. aki a vizsgjálatok befejeztével, kedden délután az ifjú tanítókhoz lelkesítő beszédet intézett. A legifjabb kartársak meghatottan hal Ugatták a negyvenöt éven át emelkedett szellemű nevelőmunkát végzett mesternek szavait, amelyek az igazi jó tanitó kellékeit a biztos tudás, szakképzettség mellett főképpen a tanítói rátermettségben, amint ő nevezi: az igazi tanítói lélekben állapítja meg. Enélkül sem oktatás, sem nevelés eredményt nem érhet el. Az igazi tanítói léleknek a mélységes emberszeretet és az igazi, áldozatra kész hazaszeretet a jellemvonásai. Ma mintha kiveszett volna az emberszeretet és áldozatra kész igazi hazaszeretet, gyűlölettel akarják a hazát szolgálni. Jobban gyűlölik ellenségeinket, mint hazájukat nevelik. Ax

1 igazi hazaszerelet nem gyűlöl, hanem a Hiszekegy szellemében plántálja, a felfámadás hitét. Amikor eljön a nagy áldozat órája, az emberszeretettel áthatott hazafiaktól készségesebb áldozatot várhatunk, mint a bosszul hangos szóval hirdietőklől. A beszéd mély hatást váltott ki az ifjúkból, akik lelkesen éljennel fogadták a tanítói életre szóló nemes irányítást. Az oklevelet nyert il'jii tanilök a következők : Arday István, Bajza Tivadar, Bezdek Ferenc, Béres József, Biró János, Dankó Károly, Danies György, Dudás Ferenc, Fábián János, Gebri Mihály, Iroezky Ferenc, Kiss Benő, Knáver László, Koszlolnik Bezső. Ivörtvélyessy Gyula. Polgár Dezső. Tóth Gyula, Tőke Dénes, Újhelyi Kálmán, Wienerberger Árpád, Kuzaila Berta, Füsthy Hajnalka, Szudéy Géza, Gebri János és Seszfák János tanítók, akik megszállett területen szerezték oklevelüket, honosiló képesítő vizsgálatot tettek. Az oklevelet nyert fiatal tantói gárda Gömöri Sándor miniszteri biztos és dr. Szesztav Zoltán, Füsthy Antal, Blasek Ferenc. Kuzaila Péter igazgató és a tanári testület körében kiválóan sikerűit banketet rendezett, amelyen számos emelkedett szellemű felköszöntő hangzott el. Gömöri Sándor miniszteri biztost .Újhelyi Kálmán a tanári testületet Gebri Mihály iidvözöJte. Az ifjúsághoz lelkesen buzdiló beszédet intéztek: Gömöri Sándor, Kuzaila Péter, dr. Szeszlay Zoltán, Füsthy Antal, Szabó Géza, Kovács Ábel, Marczelly Kornél és Téger Béla. A bankét közben" iriegkapó irredenta dal sirt fel és elhangzott az elégikus: Ballag már a vén diák is. A tanilóképző intézetben végzett növendékeknek ez volt első bankéijük. Drágább a sör a bornál. 100 és 150 százalékkal emelték az árakat. A kitűnően szervezett sörkarteU, melynek tagjai a Dréher, Első Magyar Serfőző R. T., Hagenmaeher, Polgári Serfőző R. T. és a Fővárosi Serfőző R. T. egyik napról a másikra 100 150 százalékkal emelték fet a sör árát. Az olcsóbbvilágos söröket 150 százalékkal emelték, mig a barna és nagyobb szesztartalom dupla söröket 100 százalékkal. A sörkarteU

1 az illetékes körökkel szemben arra hivatkozott, hogy az igy felemelt sörárak is csupán százszorosát teszik a békebeli áraknak, mig a sör tegfontosubb nyersanyaga az árpa ára békebelinek kétszázszorosára emelkedett. A vendéglősök hiába tiltakoztak, -r Miután a fogyasztó közönségből élnek, igyekeztek azok érdekeit is megvédeni, de hasztalanul. A legtőkeerősebb vendéglős is ki van szolgáltatva a kartelinek, mert ha szembehelyezkednének megvonnák tőlük a hitelt. Hasonló alkalommal, egy évvel ezelőtt a vendéglősök országosan kimondották a sörre a bojkottot, de ezzel sem boldogullak a kartel lel szemben, mert a kartel illetékes helyen érvényesíteni tudta álláspontját s a vendéglősöknek végül is engedniök kellett. A sörkartell eddig is nagy nyereséggel dolgozott s igy érthetetlen a horribilis emelés, ami a közönség érdekében óriási visszatetszést és ingerültséget okozott. A vendégek egymást beszélik le a sörivásról s a kimérések forgalma lényegesen megcsappan!. Sokan inkább bort isznak, ami egy áru, vagy még olcsóbb a sörnél. Egy liter 10—12 fokos homoki bor ára vendéglőben 50- 60 korona, jó óbor ára 80—1Ó0 korona, mig az állítólag 10 és léi fokos sör literje 73 koronába kerül. Ez az első eset, hogy a sör drágább, mint a bor s ha tekint;,ük, hogy a bortermelés menynyivel szövevényesebb s mennyivel nagyobb rizikóval jár, egyenesen érthetetlen közgazdasági jelentősé|ggel állunk