Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-04 / 148. szám

2 MmimiL I 1912. julius 4 Bródy Ernő jelöléséről szólva, a ,Nyirvídék- tegnapelőtti számában egy a szerkesztőségnek küldött levelet tett közzé. Egy zsidó polgártárs irta. A levél tartalmát, majdnem szószerint én /s elmondtam Dr. Bencs Kálmán polgármesterünknek és a Gazda Szövetség vezetőinek Kállay Tamás nemzetgyűlési képviselő jelenlétében, pár héttel ezelőtt, a

mik

0r először került szóba ]Bródy Ernő jelölése. Nem a prioritást akarom reklamálni, de azt a levelet akarom kiegészíteni. Ha én irtam volna a levélhez a bevezetést, talán mésként irtam volna, már

1 csak azért is, nehogy \>alami érzékeny lélek abból valami ijeszgetést magyarázzon ki. Bródy Ernő közéleti működését ismerjük minden elfogulatlan ember azt kifogástalannak kell, hogy tartsa. Kiváló képességű önzetlen politikusnak ismerjük, dúsgazdag független ember lévén, közszereplése érdek mentes is — férfias ambíció mellett, hazájának csak. használni akarhat. Tehát minden gyanwi felül áll közszereplése. E" s

em vagyok az eddigi regimnek híve sőt! Noha be kell vallanom, hogy a kormány mai összetétele sokunkat majdnem kielégít; ennek pro grammja kedvező perspektívát enged a jövőre és mindamellett, ha azt tudnám, hogy Bródy Ernő megválasztása a nekem tetsző párt arányát megváltoztathatja és megválasztatása tőlem függene, bizony én is min dent elkövetnék érdekében. Nekünk nyíregyháziaknak az országos érdekek mellett, local patriotizmust kell űznünk, annál is inkább, mert városunk az első alkotmányos korszak óta 1867?. majdnem mindig ellenzéki képviselőt küldött az országgyűlésekbe és ezek, ha akartak sem tehettek a városért semmit; a mindenkori kor mányoknak mostoha gyermekei voltunk. Egyszerre, fájdajom, határszéli város lettünk forgalom és jelentőség dolgában, mérföldes csizmákban járunk, szükségünk van az intéző körök jóakaratú támogatására. Ellenzéki képviselő városunknak csak árthat. Mindezek mellett figyelembe jön a levélben hangoztatott felekezeti dolog is. Velem, a szorongatás napjaiban is, a legprononszirozotfabb ébredő is, a legkifogástalanabb módon érintkezett, de ki áll jót érte, hogy egyes lelketlen izgatók, holmi torkukból élő emberek, nem fognak-e ellenem és a többiek ellen, sok

adalmunkat provokálni ? Nem, erre nincs szükségünk. Hálatelten k

ell megemlékeznem, városunk 'lakosairól, hogy itt felekezeti kérdés sohasem volt. Ha néha mégis fellobbant a tv<relmetlenség, az sohasem a város régibb lakóiból tört ki. Hálatelten kell megemlékeznem, hogy az itteni keresztény felekezetek mindenkori vezetőiről, kik vallásuk alaptörvényeit követve, becsülték meg a niás felekezetűekBármennyire szeretném is, nincs mójdombfin e helyen azokról megemlékezni, de a mostani vezetőket mégsem mellőzhetem. — Az ev. egyház ezidöszerínti vehetője a kitűnő Geduly Henrik püspök, mellette kiváló lelkész társa Paulik János, mindenkor keres ' civyi hivatásuk magaslatán állottak, Énekes Jáno: róm. kath. k

anonok, emberszerető szívvel, ugyanígy Ruttkay g. kath. kanonok. a nagy emberbarát őrködött mindenkor, a felekezetközi béke fenntartása fölött. A puritán Bartók Jenő ref lelkészről sem mondhatunk 'mást. Azt meg mindenki tudta, hogy városunk polgári h

atóságai sohasem tették kivételt a felekezetek között. Nemrég egy alkalommal Dr. Bencs Kálmán polgármesterünk reám hivatkozva, azt mondta, hogy én tudom legjobban mit tett ő más városokban dühöngött az egyetértés és ' Nemrég velem konspirá/t a kommün elbizony sokszor, hatósági elnézéssel. Erről itt len több nyíregyházi gazda és egy héttel a ne essék szó; majd máskor, másutt, még beszélünk erről, méltóbb alkalommal: — Nem hagyhatom ki a nyíregyházi jó népet a megemlékezésből. £n régen nézem és látom, Nyíregyháza jó népét. E nagyrészt önző, de minden egyéb népies erényekkel megáldott nép, sohsem engedte magát félrevezetni; és Jóként sohsem nyúlt a más vallásuaknak a lelki kenyerébeZ. Meglehet, hogy tudatában annak a mérhetetlen szenvedéseknek, amit maga is szenvedett vallásáért egykoron, nem kapható semmiféle nem tisztességtelen dolgokra. Kalapot emelve kell erről megemlékeznünk. rablók uralmának letörése előtt, midőn a postát foglaltuk el; felhívásunkra a két Zajácz sietett a népet összegyűjteni; és nem nézték, hogy melyik templomba járok. Egyikmásik egy vagyont bízott reám. És midöii ezeket ismételten, hálatelten sorolom fel; én is a

zt kérdem, miért kell, akárcsak tudatlanul, akaratlanul e

zt a magasztos egyetértést megbontani ? £s ha csak egy ember akadna, k: megkísérelné a viszály magvát elhinteni, annak is elejét kell vennünk. Én hiszem, hogy ez sikerülni fog! Sándor Mór. A cipészmesterek nyilatkoznak a béremelés kérdésében. Vettük a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A Nyirvidék f. julius hó 2-iki számában megjelent Nyilatkoznak a cipészipari munkások« cimü cikkére legyen szabad vállaszollnunk. Valótlan a cipészipari munkások küldöttségének azon kijelentése, hogy ők nem 100 százalékos béremelést kérnek. E kijelentésük megcáíolása végett eredetben felmutatjuk a 25-iki gyűlésből a cipőfelsőrészkészilőkhöz intézett beadványt, a mely szerint nevezett munkások »eg!vhaani~ gülag száiZ azaz UH) százalékos bérjavltási kérnek «, felmutatjuk továbbá a magyarországi cipész-csizmadia munkások és munkásnők szakegyes ül elének nyíregyházi helyi csoportja állal összeállított, junius 25-iki díjszabást, amelyből az eddig fizetett és most kövelelt munkabérek összegének összehasonlításával megállapítható, hogy ezen munkások ugyancsak 100 százalékos béremelés érdekében sztrájkolnak. Valótlan álílitás az is, hogy minden pár cipőnek 3500 K az ára. Vannak 3500 K-ás cipők is, mégpedig az u. n. különleges luxuscfpök, amelyek a fővárosban 6000 K-ba kerülnek, az átlagos sevró vagy box cipők ára azonban nem 3500, hanem 2000 -2200 K . ' i Ami a munkások keresetét illeti, a fel' sőrész készítésűét napi 8 órai munkaidő mellett belenként nem '350, hanem 1000— 1400 K bért fizettünk eddig; a többi munkások darabszámra dolgoztak és egy pár 3500 K-ás áru különleges luxuscipő elkészítéséért 550- (i(M) K-t míg a 2000 -2200 K-ás átlagosért 280 .'500! K-t kaptak és tekintettel arra, hogy ez utóbbiakból hetenként 6—7 párt elkészítettek, heti átlagos keresetük 1885 K-t tett ki. A heti átlagos 1200, illetve 1885 K munkabért óhajtják a munkások kerek 100 sz.ázalékkal felemeltetni. Nem hagyhatjuk végül szó nélkül a munkásoknak a saját keresetünkre vonatkozó állítását sem és a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy a keresetünk cipőnként 1500 K volna. Idevonatkozói ag az i\y. igazság, hogy a mi keresetünk a különleges luxuscipőknél kevesebb, az átlagos cipőknél pedig körülbelül egyenlő a munkások eddigi bérével: minélfogva ha az edtíligi keresetünkből adjuk meg a kért 100 százalékos munkabéremelést, akkor nekünk semmi sem marad. Tisztelettel: A Nyíregyházi Cipészek Szakcsoportja. Őt millió cseh koronával hajózhatóvá teszik a Felső Tiszát 4 ..FTfifföfd" eredeti liifJfaitApn. Ungvár, julius 3. A »Ruthénföld« kormányzóságának vízépítési osztálya, Liewald főmérnök tervei alapján a legközelebb megkezdi Csapnál a kereskedelmi Tisza-kikötő építését és a Tisza medrének több helyen való kimélyitését. Tervbe van véve, hogy Tiszauj lakon is kikötőt építenek és hogy hajózhatóvá teszik Csaptól a Szamos torkolatán tul terjedő fofyórészt ás, He előbb az alsó rész (C sia pt ól -Toka j ig) kotrását kell élvégézni és a Tisza medrét Csaptól Gőzhajók részére is hajózhatóvá tenni. A ruthén kormányzóságot ebben á munkájában a Duna-bizottság erkölcsileg és a cseh kormány anyagilag támogatja. A prágai kormány öt millió koronát bocsát a kormányzóság rendelkezésére, a csapi kikötő építése és a medermélyítő munkálatok fedezésére. A nemzetközi Dunabizottság hozzájárult a tervezett építkezésekhez. Az előmunkálatokat még ez idén megkezdik, a [jövő év tavaszán fognak hozzá az építéshez . __ . Csap olyan vasúti gócpont, hogy nema felekezeti "béke érdekében; akkor, mikor csak a régi Északkeletmagyarország, hanem Románia, Lengyelország, Besszarábia és Ukrajna felé is könnyen: veheti föl a teherforgalmat s lehet közvetitó a vasúti és a vizi Szállítás közt. Szakkörök véleménye szerint a mai ruthén föld ezelőtt évenkint 40.000 vasúti kocsi tűzifát szállított Magyarországba Az uj viziuttal ezt a mennyiséget meg lehet duplázni és olyan olcsó lesz a szállítás, hogy a máramarosi, beregi, ungi fa lemehet Olaszországig, sőt Spanyolországig is. A mai szlovenszkó vasáruját eljuttathatja Romániába és Olaszországba. A természeti kincsekben oly gazdag ruthén vidék csak ásványvízben ötmillió üveggel szállíthat az uj viziuton. Szóval nagyméretű gazdasági föllendülés előtt áll ugy Keletszlovenszkó, mint a Ruthénföld. Jelenleg a tulmagas vasúti tarifák miatt a felvidék rengeteg faipari termékét nem lehet továbbszállitani és sokmillió érték vész kárba. A békeszerződés alapján a Tisza, a Szamos torkolatától a Dunáig beletartozik abba a vízrendszerbe, amelyen szabad lett a hajózás. így tehát a Tisza is nemzetközi lett. Csapról a világ minden tájéka felé ágaznak el vasúti vasúti vonalak — hála Nagy-Magyarország gondosságának ! A Tisza mélyiHunyadi Emil az országos hirü komikus a közönség kedvence napról-napra nagyobb sikert arat a Modern