Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-29 / 170. szám

Ő 1922. julius 16. Geduly ev. püspök és lelenka felügyelő szózata Debrecenből\ A tiszavidéki ev. egyházkerület közgyűlése. A tiszavidéki ág. evangélikus egyház­kerület szerdán délelőtt tartotta évi ren­des közgyűlését a debreceni evangélikus templomban Geduly Henrik püspök és dr. Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelő elnökletével szép érdeklődéstől kisérve. — Geduly Henrik elsősorban is gyönyörű be­szédben parentáita el a pár nap előtt el­hunyt Meskó László egyházkerületi főfel­ügyelőt. Zelenka beszéde Utána dr. Zelenka Lajos felügyelő mondotta el megnyitó beszédéi. Magyar­ország helyzetének rövid jellemzése után altért őflesége a király szomorú halálára beszédének ezt a részét a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig. Más alkalommal — mondotta — az élet elevensége derűt sugárzott le tagtárs hittestvéreimnek arcáról, örvendtünk a viszontlátás és együttműködés örömének most borulat, megdöbbenés, gyász rodője ül a viharlátott és edzett arcokon, mert a balsors pörölye zuhogva verdese elár­vult nemzetünket, mintha csak a siralom völgyében járnánk. | A történelem legszomo­rúbb lapja. 1922. év április hó 1-ső napján Ö csá­szári és apostoli király őfelségének, IV. Károly királynak, az integer nagy Ma­gyraország utolsó felkent királyának a funchali száműzetésében bekövetkezett tra gikus elmúlása révén Magyarország törté­netében lanetmzet 1000 éves éleitfolyásánák egvi klegszomorubb lapját fogja képezni. Tragikuma a sorsnak, rejtélye a kifür­készhetetlen isteni gondviselésnek, hogy az egykori Európa s ezzel a civilizált vi­lág sorsát irányító Habsburg családnak ez az emberi erények és nemes egyéni tulaj­donságai folytán általános szeretetnek ör­vendett, jóakaratú és normális körülmé­nyek között sok szép hazafias reményünk valóra váltásával kecsegtető királyi sar­jadéka oly szerencsétlen sorsnak lett osz­tályosává. A tragikus vég méltatásával ag­godalmas szívvel vetjük fel a kérdést, váj­jon betelt-e már a végzet sújtó ereje az éhes szomszédaink martalékának kitett, szét szakkgatott nemzetünk felett. Vájjon megkönnyebült-e felettünk az idők vész­terhes folyása?? A keserűség beleit légyen. Emeljük fel könnyel teli szemünket és esdő szózatunkat az egek Urához, hogy a keserűség pohara már betelt légyen és a száműzött királynak életeáldoztával fa­kadjon ki a nemzet összetartása a kőz munkálásában jelentkező életenergiája és tettekre kész, ha kel! áldozatos házafí­ísága. Beszédének további részében az egy­ház vagyon helyzetét és a szektáikodás ál­tal az egyházat fenyegető veszélyeket és özoknak elhárítására vonatkozó eszközö­ket ismertette. Ezután Farkas Győző debreceni lel­kész üdvözölte a megjelent vendégeket ab­ból az alkalomból, hogy bosszú idők mul­tán Debrecenben tartják meg az egyház­kerületi közgyűlést. A szives szavakat Geduly püspök köszönte meg. A püspök ezután előterjesztette kiváló gonddal megszerkesztett tartalmas és mindenre kiterjedő püspöki jelentését. A trianoni béke — mondotta — megtépázott bennünket, vihar, szélvész dult fellettünk de van még hazánk, van még egyházunk, még nem hullottunk szét teljesen. Geduly Henrik az jrre dentizmusról Az egyházi iskola, szószék, minden val lásos egyesület az irredentizmus alapján álljon s hirdesse azt tántoríthatatlanul s ebben ne feszélyezze se politikai, se tak­tikai tekintet. Kiirthatják-e a rendithetett­len irredentizmus gondolatát a magyar nép, az elszakított magyar testvérek szi­véből?? Szem kötelességük lelkészeknek, tanítóknak az irrledejUizmus hirdetése. — Lobogjon, égjen az irredentizmus tüze s utolsó lobot csak akkor vessen, ha a haza. egyház visszakapta azt, amit elvesztett. Ezután IV. Károly királyt parentálja el kegyeletes szavakkal,a ki tanúságot tett feltétlen békekészségéről. Mit vesztettünk az e« bunyl királyban. Utolsó koronázott királyunknak mondotta — IV. Károly király őfelségének Funchalban ez év április 1-én bekövetke­zett váratlan halála mindnyájunkat gyász­ba ejtett. Fejedelmi jellemvonásának megörökítése nem ezeknek a soroknak a feladata, de két élesen kidomborodó tény­re reá kell mutatnia. Az egyik, amelynek az egyázkerhületből már csak ő, Magyar­országból pedig már csak kevesen vannak tanúi — az, hogy Őfelségében meg volt a feltétlen, igaz, őszinte és határozott bé­kekészség. Amidőn egy hódoló küldött­ségben járultak elébe," ennek megindító formában kifejezést is adott. A másik tény, amely igen szomorú, az. hogy benne elvesztettük és eltemettük utolsó, a szent koronával megkoronázott és felkent királyunkat, aki közjogi szimbó­luma volt a magyar integritásnak. (Ugy van.) A történelem igazol-, De amint azon a síron minden eljö­vendő tavaszon uj, meg uj virágok nyílnak és eresztenek gyökeret mélyen a televény földbe, ugv gyökeredzik mindig mélyebbre a magyar haza területe visszaszerzésének gondolata minden igaz magyar szivében A történelem igazolni fogja az elhunyt magyar király és a magyar nemzet igazát. Nyugodjék csendesen s az őszinte, hazafias fejedelem, Magyarország utolsó megkoronázott királyának emlékét hálás kegyelettel zárják szivükbe és jegyzi fel kegyelettel lapjaira a közgyűlés. A püspök jelentésének további részé" ben az egyház belső életét érdeklő ügyek­kel foglalkozott. Három nagy (eladat Az egyházat nagy feladat iránytiotta. A valláserkölcsi élet' ápolása, a hazafias MAÜPASSANT BALKÉZRŐL Xra 184. ERŐS, MINT A HALÁLA™ 845. Kaphatók az Ujságboltban, a érzés és társadalmi béke állandó ébrentar­tása s végül az anyagi nehézségek leküz­dése. örömmel jelenti, hogy az egyház ve­zetői s a hivek körében a legteljesebb összhang s vallásos egyetértés, szeretet uralkodik s fejlesztik az evangélikus ön­tudatot. Nagy súlyt helyeztek a külföldi összeköttetések fenntartására, az ifjúság vallásos nevelésére. Elismeréssel szól Mis­kolc és Debrecen áldozatkészségéről, a "mely két város egyházközsége 100, illetve 80 ezer korona fizetést szavazott meg pap­jainak. Melegen üdvözli Zelenka Lajos uj egyházmegyei felügyelőt, Prok Gyula dr. egyházi ügyészt, Dómján Elek uj főespe­rest s Farkas Győző új debreceni lelkészt akiknek rövid ittléte alatt máris hatalma­sat fejlődött az egyházközség. Melegen búcsúztatja Sziávik Mátyás jogakadémiai tanárt, aki 37 évi munkásság után nyugalomba vonul. A tartalmas jelentést a közgyűlés ludo­másul vette s ezután a tárgysorozat többi pontját, a folyó ügyeket tárgyalta le. Notórius tolvajt 1fogtak el akinek Nyiregyházán is számolni kell tetteiért. Debrecenből jelentik : Nagyszerű fogást csinált a napokban a debreceni" államrendőr­ség. Közveszélyes csavargásért ugyanis elő­állították Dobos E$la rendőrfogaímazó elé Kobzos György szatmári születésű egyént, akiről kiderült, hogy notórius tolvaj, sőt ál­lítólag rablógyilkosságot is követett el. Kobzos György előélete igen zavaros. Háború után a szatmári rendőrségnél telje­sített szolgálatot, azonban onnan két évvel ezelőtt megszökött. Mátészalkán időzött egész tavaly nyárig, amikor is Biki Vilmos aszta­losmestertől ellopott 100.000 korona értékű ékszert. Lopása azonban kiderült és a máté­szalkai csendőrség elfogta. A nyomozás fo­lyamán a községházán bilincsekben őrizték, mert az volt ellene a gyanú, hogy Szaímárott rablógyilkosságot is követett el és emiatt szökött meg a szatmári törvényszék fogházá­ból. Mint utóbb kiderült, a bilincsbeverés ajánlatos volt, mert a notórius gazember még igy is megszökött, jóllehet láncokkal is ágyá­hoz erősítették. Szökése után cseh megszállott területen garázdálkodott, majd pár hónap múlva visz­szatért Budapestre és 6 hónap óta Budapest és Debrecen között csavargott. A napokban jelentkezett a debreceni vámőrség katonai parancsnokságánál felvétel céljából, magas­rangu nem létező katonatisztekre hivatkozva azonban gyanúsnak találták s igy került a rendőrség kihágási osztályára. Itt közveszélyes csavargásért 2 hónapra zárták be, büntetése után pedig az ország területének elhagyására Ítélték. Ma reggel azután a mátészalkai csendörörs kivitte Má­tészalkára. Innen a nyomozás lefolytatása után visszakísérik Debrecenbe, ahol kitölti 2 hónapi fogházát. Majd átadják a pestvidéki törvényszéknek, amely orgazdaságért körözi. Végül Nyíregyházára kerül, ahol a mátészal­kai ékszerlopásért fogják felelősségre vonni. A notórius tolvaj tehát csak érek múlva fog abba a helyzetbe jutni, hogy kitoloncolják az országból. Apolló Szombat 6 és 9, vasárnap */ 24, 6 és 9 órakor A hegyek fantomja II és 111. rész együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom