Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-28 / 169. szám

Hat vármegye menekültjei egyesületet alakítottak Debrecenben. A menekültek lakásügyét szorgalmazni kívánják. Szombat délután fél 5 órakor nem nagy ,de őszinte lelkesedéssel érdeklődő közönség részvételével alakult meg Debrecen város, Hajdú, Szatmár, Szabolcs, Bihar Bereg és Ung vármegyék menekültjeinek társadalmi egyesülete a Kollégium dísztermében. Az alakuló közgyűlést az előkészítő bizottság megbízásából a bizottság egyik leglelkesebb és legagilisabb tagja, dr. Ben kő Géza vármegyei tiszti ügyész nyitotta meg. — Azokért a menekültekért is dolgozzunk, akik most nem jelentek meg, mert az a célunk, hogy az összes menekülteket egy egyesületbe tömörítsük, mondotta többek" között Ben kő, aki Zilah utolsó polgármestere volt. Majd néhány lelkes szó után proponálja, hogy mielőtt rátérnének a tárgysorozat érdemleges megvitatására, válasszák meg az egyesület elnökének Szabó József máramarosmegyei menekült alispánt, aki a menekültek sorsát mindenkor szivén viselte. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fo ga^ta Ben kő indítvány át és Szabó Józsefet megválasztott elnöknek mondották ki. Szabó mikor elfoglalta az elnöki széket meleg szavakkal köszönte meg a közgyűlés bizalmát, majd kifejtette az egyesület célját. — Az a Célunk, hogy megértessük helyzetünket — mondotta mi nem vendégek vagyunk itt, nem fogadunk el alamizsnát, mi dolgozni akarunk Magyarország feltámadásáért. A közönség lelkes éljenzéssel fogadta az elnök szép beszédét, majd a közgyűlés j kimondta az egyesület megalakulását. Ez I után az alapszabályok letárgyalására ke- f Nyíregyháza, julius 27. A Nyirvidék tudsóitójától. A görög ifjak könyv nélkül tudták Leonidasnak és hős társainak nevét. Minden magyar községnek vannak hősi halottai, akiknek nevét be kell vésni a most növekvő nemzedék szivébe. Országos mozgalom indult meg, hogy a községek iskoláinak; tantermében függesszék ki a lakosság soraiból kikerült hősi halottak névsorát, a kegyelet, a hálás emlékezés ébrentartására, lelkesítő, ösztönző kötelességekre figyelmeztető mementóul. Az erre irányuló mozgalom eredményhez juttatása a néptanítóságra vár, akikhez Szabolcsmegye kir. tanfelügyelője a következő rendeletet intézi : A világháborúban elesett hőseink dicső emlékének ápolása és kegyeletes megőrzése iskoláinknak egyik igen fontos feladata. Midőn a tanulóifjúságot ennek a szent célnak szolgálatára neveljük, benne egyszersmind a nemzeti érzést és öntudatot is megerősítjük. A hőseink, Nagyjaink Kultusza — Hősök Háza Országos Bizottsága, melynek védnökei őfőméltósága Magyarország kormányzója és őfensége József kir. herceg, az emiitett eszme érdekében a tanítóság köréből felmerült indítvány alapján országos mozgalmat óhajt indítani. A bizottság terve odairányul, hogy a világháborúban elesett hőseink neve községenként az elemi iskolák tantermeiben diszes papir fali-táblán megörökíttessék (természetesen minden iskolában csak az illető községbeli hősök neve.) Minthogy a fenti cél érdekében a bizottság által ajánlott kivitel módját a vall. és közoktatásügyi m. kir. Miniszter ur megfelelőinek tartja s minthogy továbbá hőseink kulrült a sor. Benkő indítványára az alapszabályokat némi lényegtelen módosítással elfogadta, majd pedig rátértek a tisztikar megválasztására. Társelnöknek Szabó József elnök mellé Székely Ferenc főtanácsost választották meg. Alelnökök leltek: dr. Benkő Géza vármegyei tiszti ügyész, Gavallér János ny. táblabíró, Derzsy Ede pénzügyigazgaló helyettes, Katona József törvényszéki biró, ós Balogh Kálmán. Főtitkár: dr. Bige Géza ügyvéd, ügyvezető titkárok: Barcsa Jenő vármegyei főjegyző és Szász Vilmos állampénztár! tiszt, jegyzők: dr. Vinternitz Károly, Varga János vármegyei aljegyző, ifj. Jankó András. Ezután a kisebb tisztviselői állásokat töltötték be, majd díszelnöknek megválasztották dr. Darkó Jenő egyetemi tanárt. Az egyesület fővéd'r nökei gróf Bethlen Islván, báró Perényi Zsigmond és báró Petrichevich Horváth Emil. Védnökök: Hajdú. Szatmár, Szabolcs Bereg, Bihar és Ungmegyék főispánjai, Debrecen város vezető emberei, továbbá a sajtó részéről dr. Komlóssy Imre, Pálffv József dr. Szentpéteri Kun Béla. dr. Hegedűs Lóránt és Than Gyula. Majd választották a 20 tagú választmányt. Ezután dr. Benkő Géza indítványozta, hogy az egyesület vezetősége hasson oda. hogy a B. listára tett menekült tisztviselők közül osszanak be valakit a lakáshivatalhoz, aki a törvényes formák megtartása mellett a menekültek lakásügyeit szorgalmazza. A közgyűlés Benkő indítványát elfogadta. Végül Szabó elnök néhány meleg szó kísérel ében a közgyűlést berekesztette. túszainak ápolását ugyancsak az említett bizottság van hivatva előmozdítani, az emléklapoknak az elemi népiskolákban való teljesítését a bizottságnak a vall.-közokt. Miniszter ur 40.127—922. M. P. számú rendeletével megengedte. A bizottság művészi kivitelű, régi magyaros motivumu, oklevélszerü emléklapokat fog forgalomba hozni. A nevek kézi diszirással fognak a táblákra vezettetni. Áruk, aranyozott fakerettel, üvegezve 50X40 nagyságban, dobozba csomagolva, költségmentesen odaszállítva 500 K lesz. Ugyancsak a tanítóság köréből felmerült kívánságok alapján a táblák költségeire nézve a nagym. vall.-közokt. Miniszter ur olyképp rendelkezett, hogy azok a növendékek körében folytatott gyűjtés utján szedendők össze. Figyelmeztetem a tanítókat, hogy esetleges kérdezősködésükkel közvetlenül a Hőseink, Nagyjaink Kultusza Hősök Háza Orszá gos Bizottságához : (Budapest, IV., Deák Ferenc-tér 3. sz. félemelet 3.) forduljanak. Nyíregyháza, 1922. junius 14. Kir. tanfelügyelő szabadságon : Fábry Ignácz, kir. s. tanfelügyelő. Lóth 11a, Petrovich Szvetiszláv, Bojda Juci, Mattyasovszky Ilona játszanak péntek, szombat és vasárnap a Diadal Mozgóban. Ő 1922. julius 16

. i 4 methochsta egyház imaházának ünnepélyes alapkőletétele. Nyíregyháza, julius 27. A Nyirvidék tudósítójától. A mult héten megemlékeztünk arról hogy a nyíregyházi methodista egyház egy nagyobbszabásu építkezéshez fogott hozzá vá rosunkban. Egy emeletes épület körvonalai bontakoznak ki a Dessewffy-tér 10. szám alatti telken, bár alig pár héttel ezelőtt indult meg az építkezés. Amig itt is, ott is csak a tervezgetésnél, vagy a lassú megindulásnál tart a munka, igazán meglepődünk, hogy ezen építkezésnél amerikai tempót tapasztalunk. Ezen épület egy nagyobb imatermet, lelkészlakást, valamint több hivatalos irodahelyiségeket, könyvtárhelyiségeket stb. foglal magában. Vasárnap délelőtt folyt le az ünnepélyes alapkőletétel, amely aktushoz a methodista egyház> országos feje, Funk Márton superintendens európai hirü szónok jött le Budapestről és az ő nagyszabású beszéde emelkedett ki a megható, családias ünnepély kereteiből. A superintendens gondolatmenete az volt, hogy ahogyan a szilárd alap a legfontosabb az épületnél, éppen ugy az emberi életnél is a legfontosabb a szilárd alap, amelyre az fel van épitve. Ez a szilárd alap a krisztusi keresztényi szeretet, amely társadalmilag öszszefüzi az embereket: egyetértés a munkákában, a szeretet alapján, a megértés az, ösz. szes vallásfelekezetek, társadalmi osztályok között és türelem rnás viiágfelfogással szemben. Akt nem erre a szilárd szikla alapra épiti fel az egyéni életét, hanem a gazdaság, hirnév, dicsőség, hatalom utáni törekvésre, az nem sziklára épit, hanem futóhomokra és tévedését legtöbbször sajnosan élete végén utolsó óráiben veszi észre. Az életében boldog az az ember lesz, aki nem téved élete megválasztásában, vagy ha tévedett is, de tévedésére még kellő időben rájön. Ezen emelkedett szónoklat után következett az alapkő letétele. Egy zárt betontömbbe, amely az alapkövet jelképezte, elhelyeztettek a következő iratok : Az utolsó országos methodista közgyűlésnek a jegyzőkönyve ; a Békeharang hív. lap utolsó szám, a Nyirvidék és néhány fővárosi lap utolsó száma és az Újtestamentum egy példánya. — Megilletődött szavakkal tették meg az egyház funktionáriusai a szokásos kalapács ütéseket az alapkőre. Különösen emelte az ünnepélyt az énekkar, feltűnő volt, hogy a nép legegyszerűbb gyermekei milyen preciz összhanggal énekelték négy hangból a különböző ájtatos énekeket. Az ünnepélyre hivatalosak voltak az öszszes vallásfelekezetek és társadalmunk néhány előkelősége. MWím ütiíi mim\\ít a földreform törvény végrehajtását. Egy éven belül akarják végleg befejezni. Az ellenzéktől indult ki, de a kormány párt sok tagjánál is helyeslésre talált az a mozgalom, mely a földbirtokreform törvényének gyorsabb tempóban való végrehajtását célozza. Egyik neves politikussal folytatott beszélgetés során munkatársunk megtudta, hogy a nemzetgyűlés elé hamarosan javaslatot terjesztenek ebben az ügyben és kérni fogják a nemzetgyűlést, hogy módosítsák oda a földbirtokreform törvényét, hogy az egy éven belül végre legyen hajtva. A javaslat előreláthatólag a nagy többség egyetértésével fog találkozni, mert mindenünnen panaszok érkeznek a reform végrehajtásának lassú metjeiéről. Minden iskola tantermében megörökítik a község hősi halottainak névsorát.