Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-26 / 167. szám

5 JVyírvidék

; 1922. julias 26. Ez a város mindig elítélte a túlzásokat és kilengéseket. Rakovszky Ivánt a tiszteletére rendezett banketen nyiregyházi polgárok és nemzetgyűlési képviselők köszöntik. — A miniszter a termelő munkát sürgeti. — Fohász a táklyatényes éjszakában. Nyíregyháza, julius 25. A Nyirvidék tudósítójától. A nagyjelentőségű programmbeszéd, a melyet Rakovszky Iván belügyminiszter Nyíregyházán olyan mélységes visszhangot keltve mondott, ma már az egész országban ismeretes, a fővárosi lapok osztatlan elismeréssel fogadták Rakovszky miniszternek a jogrend, jogfolytonosság, egyetértő munkáról kifejtett gondolatait és nagy megnyugvással regiszyálják azokat az erősen ellenzéki lapok is. Az Est vezércikkben hajtja meg zászlóját a belügyminiszter előtt s mi büszkék lehetünk aura, hogy ez az országosan, párt és felekezeti különbség nélkül vezéri nagyságnak ismert férfin városunk nemzetgyűlési képviselője lesz. A messzehangzó programmbeszédet, annak messzehangzó apostolkodását intenzivebbé tette a vasárnap esti bankét, az a poétikus szép este, amelyet a belügyminiszter a város polgárságának százai között a kölcsönös bizalom és szeretet jegyében eltöltött hanketein tartalmas felszólalások erősítették a belügyminiszter és a város polgársága között létrejött bensőséges kapcsolatot. Ezt a lélekben valö találkozást csak még tökéletesebbé tették azok a fohászos szavak, amelyekkel a miniszter a fáklyás zenével felvonuló sokaság szónokának Nagy Lajos ref. lelkésznek lendületes beszédére válaszolt. A bankiét A bankelről és fáklyásmenetről a következő részleteket jelenti tudósítónk: Vasárnap este 9 órakor mintegy négyszáz terítékű bankét vette kezdetét a Korona udvari kerthelységében.i A banketten Rakovszky Iván b el ügy mi ni sz ter en és a kíséretében érkezett nemzetgyűlési képviselőkön kívül Nyiregyháza város társadalmának miniden rétege képviselve volt. Amint a miniszter belépett, felzendült a Rákóczi induló és szívélyes hangulatban vette kezdetét a társas vacsora, a melyet Pap Lajos étterme ezalkalommal is nagy figyelemmel és megelégedést keltőén szervírozott. Nyíregyháza polgári társadalma nevében hangzott el az első felköszöntő. Dr. Szesztay Zoltán vármegyei főügyész mondotta a gondolatos köszöntőt a következőkben: Nyiregyháza város polgári társadalma nevében tisztelettel és szeretettel üdvözlöm 'Nagyméltóságú Rakovszky Iván belügyminiszter urat, Nyiregyháza város nemzetgyűlési képviselőjelöltjét. Nagyméltóságod a mai nap (délelőttjén politikai hitvallást tett előttünk városunk főterén.. Teljes őszinteséggel ismertette meg programmját és nézeteit a jogrendről, jogfolytonosságról, az ország gazdasági újjászületéséről és arról, hogy kívánja megóvni elmek az országnak a bel ső békéjét és fennmaradását, az ismét egy re merészebben fellépő társadalmi és felekezeti' gyújtogatásokkal szemben. Gyönyörködve és elégedetten hallottuk az erős kezű és meleg szívű fiatal belügyminiszternek mindnyájunkat megnyugtató munkatervét s megnyugodva készülünk arra a politikai frigyre, melyre ez a város képviselőjelöltjével a legközelebbi jövőben lépni fog. Hogy azonban ez a frigy majd teljesen őszinte és lelkileg is teljes mértékben megalapozott legyen, kell, hogy mi is feltárjuk Kagyméltóságod előtt lelki világunkat, politikai nézeteinket, vágyainkat és reménveinket. Hogy Nagyméltóságod a város politiegyéniségét teljesen megérthesse, rá kell kissé gondolnia a város keletkezésére és fejlődésére. Nyiregyháza város telepes községből fejlődött — aránylag rövid idő alatt — majdnem amerikai tempóban, erős, virágzó nagy várossá. Jóravaló munkás földművelők és iparosok települtek ide, nem is olyan nagyon régen, az ország különböző részéből; ezek alapozLák meg SZÍVÓS, közös nehéz munkával anyagi tekintetben a várost. A szellemi részt s a ma már magasan lobogó kuliurát pedig megteremtették ezeknek az egyszerű becsületes, munkás nagyapáknak és ősapáknak az unokái és ősunokái, mint Nyir egyháza város jelenlegi értelmisége. A Nyírség egyetlen itt talált egyházáról s templomáról büszkén vette fel az újonnan született nagyon vallásos város a Nyáregyháza nevet és az egyetlen egyház és templom körül egy század alatt megalapozott annyi egyházat és iskolát, hogy ma Nyiregyháza egyházi, tanügyi és kulturális téren Csonkamagyarország egyik legelső vidéki városa. Ilyen keletkezés é.s ilyen fejlődés mellett elképzelhető-e, hogy annak a városnak polgárai; kiket a közös verejtékes munka anyagi és szellemi eredményre emelt fel arra a magas pozícióra, melyen ma — hála Istennek — vagyunk: elképzelhető-e, hogv ennek a városnak a polgárai kalandor és forradalmi politikát folytassanak egymás ellen törjenek s egy gyanús és szennyes lapra fel tegyék mindazt, amiért a]iáik itt küzdöttek és fáradtak Ezt mi Nagyméltóságú uram erkölcsi és logikai képtelenségnek tartjuk és tartottuk mindég. Épen ezért ez a város mindég élitélte a túlzásokat és a kilengé" sleket, akár jobbra, akár balra történtek légyten azok. Itt sohasem talált igaz; termo talajra s«m a társadalmi, sem a felekezeti Izgatás. A város polgárai társadalmi és felekezeti különbség nélkül szerették és becsülték egymást s egy vágyuk volt és van, békében eredményesen dolgozni a mi szeretett városunkért és szegény szorongatott magyar hazánkért. Nagyméltóságod mai programmbeszédéből s eddigi politikai múltjából megítélve, megértette a nyiregyházi néplélek eme vágyait, és törekvéseit. Szivünk ma összedobbant ennek' a városnak és a magyar Tiszának forró szeretetében s e gyönyörű lelki összetalálkozás és megértés jegyében és további reményében, éltetem én Nagyméltóságodat, mint Nyiregyháza városának a mai napon megismert és megszeretett kiváló képviselőjelöltjét. A' város polgárságának bölcs elet és politikai felfogását tolmácsoló beszéd nagy hatást váltott ki. A tfcreskrdők nevében Hoffmann Mihály mondott figyelmet keltő toasztot a miniszterre. Hivatkozott arra a beszédre, amelyet Rakovszky Iván a kereskedők körében mondott és kijelentette, hogy a hazaszeretetre, munkára ösztönző szavakat jobb helyen nem is helyezhette volna el. Ha fáradtnak érzi magát megfeszített munkája után a miniszter, jöjjön közénk, itt mindig igaz szeretett jeleivel találkozik. A gazdaközönség szószólója Paulusz Márton elnök volt. a kinek bölcs szavai általános visszhangot keltettek. Sajnálom a kis időt is igénybe venni — mondotta — elrabolni azoktól, akik arra méltóbbak. Ezelőtt pár hónappal végighallgatott egy politikai szónokot és a mellette álló fiskális barátja azt mondotta: Ez sem ad ingyen a szájának enni (derültség) Ő sem akar ingyen a szájának enni adni, hát felszólal. Nemrégen egy nagy pénzkapacitás beszédét olvasta, aki azt mondja, bogy a pénzből minél több van, annál értéktelenebb. Ezt lehet mondani a beszétíiekre is. Az ő szavai ezek: a nyíregyházi, józan gondolkodó, nagyjait tisztelő kisgazdatársai ntevében szeretettel, szive melegével üdvözli szeretett képviselőJ«t öltünket, akit Isten sokáig éltessen édes hazánk javára. A gazdatársadalom példái mutató, nagyrabecsült igazi képviselőjének szavait élénk tapssal fogadják majd az iparosod szószólójaként Pisszer János mond a miniszternek nagy figyelmével, a jelenvoltak lelkes visszhangjával találkozó beszédet. A nyíregyházi ipartestület nevében a szeretet melegével üdvözli a belügyminisztert, akinek a mai beszéde fényes perspektívát tárt fel a jövendő szempontjából s a jogrend arra a részére, mely nincs még s amelyet minél előbb helyre kell állítani. Rossz néven veszia z ellenzék gátló munkáját, azt, hogy most, amikor exlexbe kerül az ország, távszónoklatokát tartnaak a pénzügyi egyensúly helyreállítása helyett. így nem állhat elő a jogrend. Azért ha kell drasztikus eszközökkel meg kell akadályozni az obstrukciót és ki kell vezetni az országot az exlexből. Örvend, hogy a belügyminiszter a gazdasági egyensúlyt azzal akarja elérni, hogy javainkat magunk is dolgozzuk fel. A magyar iparosságnak régi óhaja gazdasági életünkben ez, mely ime most kormányprogramm. Jöhet ide ellenzék, a kormányt a gazdasági válság megszüntetésére irányuló helyes programmja bennünket a kormány támogatására serkent. A miniszter válasza A köszöntőkre a miniszter nagyhatású beszédben atí választ. A szép és meleg felköszöntők között 3 szónok ragadta meg figyelmét. Egyik az, aki elmondta, hogy ez a virágzó gazdag város egy templomból fejlődött becsületes törekvő munka segitségével. A második szónok a gazdatársadalom bölcs és tipikusan magyar gondolkodású képviselője, akinek az a felfogása, hogy nem frázissal, hanem törekvő munkával menthetjük meg az országot. A harmadik az iparosság szónoka, aid rámutatott, a baj abból áll, hogy nem munkával, hanem szóáradattal akarnak az országon segíteni. Amikor politikai pályáját megkezdte a legcsunvább politikai obstrukció dult. Két év alatt egy kormányintézkedés sem jöhetett létre és legmélyebben érzi, mily nagy bűn az ország törvény hozását kicsinyes technikai eszközökkel akadályozni Résztvett üdvös alkotásokban is, látta a két ellentétes irányt, tudja, hogy a nemzetgyűlés nem felegleges beszédekben találja meg az ország üdvét, hanem abban, hogy vannak férfijai, akik tenni tudnak. Itt felszólaltak a város munkás társadalmának, kereskedők, iparosok. gazdák képviselői, önök — mondja a miniszter — sokkal nagyobb hasznára vannak az országnak mindennapi munkájukkal, mint azok. akik nem az ország érdekében, hanem saját hiuságuk önző érdekében működnek. Nincs könnyebb a kritikánál. De drasztikus pélidiával szólva: a szekér, nem azért halad, mért a kutya utána szalad, hanem mert a ló huzza. Könnyelmű politika mely a jelszavaktól várja az ország talpraállását. Ennek ellenkezője igaz. A törvénvhozáás életképességének mértéke az, hogy mit dolgozott, hogy végezte el kötelessé-