Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-22 / 164. szám

LNyíryidék 192?. julius 22. Rakovszky Iván belügyminiszter Kisvárdán. A kisvárdai önk. tiizöltóegyesület félszázados jubileumi ünnepsége, nyíregyházi tűzoltóság is részt vett az ünnepélyen. Kisvárda, julius 21. A Nyirvidék tudó­sítójától. Vasárnap zajlott le Kisvárdán az önkén­tes tüzoltó-egyesület nagy jubiláris ünnep­sége, amelyen jelen volt Rakovszky Iván belügyminiszter is, jelen voltak továbbá Mi­kecz István alispán, Dr. Bencs Kálmán pol­gármester, Kiss Sándor rendőrtanácsos, Vi­rányi Sándor főjegyző, Rimaszombathy Gé­za pénzügyigazgató, tűzoltóparancsnok és még számosan. Az egész vármegye figyelme Kisvárdára koncentrálódott ezen a napon, amelynek részleteiről a »Felső Szabolcs« a következőket jelenti: Érkeznek a vendégek. Julius 16-án a kora reggeli órákban vi­dám zene ébreszti fel Kisvárdán az embere­ket. A Berlich Rezső által óriási türelem­mel és igen sok önzetlen fáradozással össze­hozott és betanított tűzoltó zenekar jelzi a jubileumi ünnep megkezdését. Az utcák élénkek, a zászlókkal díszített házak ablakai­ból kíváncsi fejek néznek az üde nyári reg­gelre. Épülnek a sátrak, ahol a sok szép és lelkes nő készíti az eladni valókat. Közben megérkezik Nyíregyháza felől a vonat és hozza magával a nyíregyházi, ujfe­hértói és nagykállói tűzoltókat, vendégeket, köztük a budapesti tüzfelügyelőség kikül­döttjét. Az állomáson Nozdrovitzky László, mint a kisvárdai tűzoltótestület elnöke több ha­tósági reprezentánssal és az intelligencia egy­részével üdvözölte a vendégeket, majd a kisvárdaiak diszszakasza zászló alatt, Mácza Endre parancsnokkal az élén tisztelgett a megérkezett vendég csapatnak. A tűzoltó ze­nekar aztán pattogó indulóra gyújtott, amely­nek ütemei mellett feszes léptekkel vonultak a csapatok a tűzoltó laktanyára, s innét a rk. templomba, ahol a jubileum alkalmából Petheő József c. kanonok csendes misét szol­gáltatott, s rövid lelkesítő beszédben fejte­gette az ünnepség célját. Díszközgyűlés. Délben 12 órakor a községháza tanács­termében díszközgyűlés volt, amelyen a tűzoltó egyesület 52 éves történetének rövid ismertetése után Leiszner József fényképének leleplezése ment véghez. Leiszner József 50 éve tagja az egyesületnek s annak érdekeit mindenkor szivén viselte. Méltán ünnepelték ma bajtársi és az egész község. Szívből csat­lakozunk az ünneplőkhöz és ennek a derék köztiszteletben álló polgárnak magunk ré­széről is minden jót kívánunk. Az egyesület. Az egyesületről annyit csak, hogy 1870­ben alakult meg, azóta megszakítás nélkül fennáll; több versenyen részt vett és több igen szép dijat nyert (Veszprém, Szatmár, Nyíregyháza stb.) Felszerelése teljesen mo­dern, kifogástalan. Vezetőségében mindenkor buzgó férfiak foglaltak helyet. Tagadhatatlan azonban, hogy az utolsó évtizedben a vezetés szakszerűen és nagy kitartással történik, s ennek lelke Mácza Endre parancsnok, aki kemény kézzel és sok szeretettel tartja össze az egyesületet. 'A díszebéd. A közgyűlést követő diszebéden, amely a nagyvendéglő kerti helyiségében folyt le, mintegy 170 egyén vett részt. Ebéd alatt az első pohárköszöntőt Kastaly Ferenc tb. fő­szolgabíró mondta Horthy Miklós kormány­zóra. Ébner Jenő főjegyző a vendégeket, míg Virányi Sándor vm. főjegyző, aki az alispán képviseletében jelent meg, az emberbaráti célokért önzetlenül küzdő egyesületek műkö­désére emelt poharat. Hangzott még el több szép köszöntő a megjelent vendégek részé­ről s igy gyorsan ment az idő a délutáni gyakorlatok megkezdéséig. Gyakorlatok. A gyakorlatokon részt vettek az egyes egyesületek, s az igen nagy számban megf­jelent közönség, elragadtatva tapsolt a pre­cíz pontossággal végrehajtott iskola és gyors szerelésben tanúsított alapos kiképzés mes­tereinek és végrehajtóinak egyaránt. A tak­tikai feladatok megoldása — (emeletes épü­letek ellen támadás, tető- és belsőtüz. Ponyva ugrás az emeletről. Gyermekmentés az eme­letről. Önmentés kötélsiklással), a legren­desebb, s lehetőleg leggyorsabb módon tör­tént. Kevés zajjal. Ugy a gyakorlatokat, mint a taktikai tá­madásokat végignézte Rakovszky Iván bel­ügyminiszter, s a kíséretében levő Mikecz István alispán, dr. Bencs Kálmán, Nyíregy­háza város polgármestere, Kiss Sándor áll. rendőrségi főtanácsos, valamint a kísérethez csatlakozott illusztris vendégek. A miniszter ur igen élénken érdeklődött az egyes gyakor­latok és az ezekhez szükséges szerelvények iránt, amit a budapesti kiküldött szakszerűen magyarázott meg. A belügyminiszter beszél. A gyakorlat befejezése után Rimaszom­bathy Géza, aki a gyakorlatokat vezette — jelentést tett a belügyminiszternek a befeje­zésről, mire a miniszter az E betű alakban felállított tűzoltók körébe ment, s hozzájuk néhány meleg, köszönő és biztató, lelkes szót intézett, őket együttartásra és együttérzésre s az ebben rejlő nagy erőre figyelmeztette. A miniszternek ez a váratlanul elmondott, ki­váló beszéde ugy a tűzoltókból, mint a piac­téri jelenlévő nagy tömegből frappáns hatást váltott ki, amely hatalmas éljenzések alakjá­ban nyilvánult meg nem egyszer. Az a közvetlenség, az az érdeklődés, a szives lekötelező modor, melyet a minisz­ter tanúsított, egy fogásra megnyerte az egész jelenlévő közönséget és már is gratulálunk Nyíregyházának, hogy képviselőjelöltjét jól megválasztotta. Mi a miniszter úrban tudásán és egyéniségén kívül a mai korszellemnek egyik letéteményesét látjuk, amely őt kivált­képpen alkalmassá fogja tenni hosszú, ered­ményes munkálkodásra. T dncmulatság. Este 8 óra volt, amidőn a tüzoltótestü­letek diszmenetben elvonultak a miniszter és társasága előtt, nehogy a jubileum ünnepség programmjának utolsó számáról, a kabaréval egybekötött táncmulatságról elkéssék. A nagyvendéglő színházterme este 9 órakor szorongásig megtelt, s valószínűleg a rendezőség elszámította magát, mert igen nagy volt a száma azoknak, akik helyükhöz nem juthatván, végig állták az egész előadást. A kabaré minden száma sikerült. Dr. Szilágyi József prológja teljesen alkalom­szerű kürt jelzésekkel a megszokott hatást érte el. Heller Pál tipikus jóizü parasztja élethű volt. A kis »Treszkát kitanitják« sze­replői otthonosan érezték magukat és gyors tempóban vitték mindhárman teljes sikerre a darabot. A gyermektánc betanítója és szereplői méltán rászolgáltak a nagy tapsra. Dr. Balkányí Andor éneke színes, ter­mészetes, hangulatos volt. A kíséret discrét összevágó volt. A »három jómadár« tánca, megjelenése maszkja elsőrendű ügyessége volt, kitűnő színész talentumra mutat. A kabarét reggelig tartó tánc követte. Általában az egész jubileumi nap a tel­jes siker jegyében folyt le, s igen kedves em­lékekkel szaporíthatja a tűzoltótestület írott emlék gyűjteményét. A nap sikeréhez a veze­tőség fáradozása párosulva a tagok buzgal­fmávafl, s a lakosok megértésével nagyban hoz zájárult ; fényét a miniszter és kísérete emelte, értékét pedig hatványozta az, hogy a nagyközönség megértette a felebaráti sze­reteten alapuló s teljesen önzetlenül dolgozó testület intencióját és annak tovább fej­lesztésén bizonyára hathatósan fog közre­működni. Elkészült Lavotta és Zempléni Árpád tállyai bronz domborműve. Ujabb adományok és hirek a tállyai hármas emlékkőről. Tállya, julius 20. Saját tudósítónktól. Két évi szorgos munka után a Magyar Földhitelintézet utján sikerült Markó hírlap­írónak mintegy 56 ezer korona adományt összehozni és lassan elkészíttetni a hármas emlékmüvet, ugy, hogy szeptember 17-ér., vasárnap az ünnepélyes leleplezést Tállyán megtarthatják. Lavotta Jánosnak, a magyar orpheusnak és Zempléni Imrey Árpádnak, a turáni dalok zseniális költőjének bronz domborműve már készen van és már Tállyára elszállíttatott, hol minden jólelkű adakozó megtekintheti Kovácsy Ferenc szőlőbirtokos ottani kastélyá ban. Markó hírlapíró nem rég Tállyán, Erdő­bényén volt, hol Kovácsy Ferenc az ottani rendező-bizottság elnökével és Cseszkovits István közbejöttével a városháza előtti tért találta a nagyszabású emlékmű elhelyezetére alkalmasnak. Csupán egyik villanyoszlop he­lyezendő át, amit már a villamos társaság is helyben hagyott. Az impozáns, 5 méter ma­gas, négyszögű gránit kőoszlop dr. Asztalos Kálmán erdőbényei fürdőorvos nagylelkű adománya, melynek a bányából való kifej­tése és kifaragása, valamint feliratok kivése­tése és felállítása és bronzöntési költségekre mintegy 42 ezer korona hiányzik, Ezen összeg még teljesen fedezetlen, miért is a tállyai szo­borbizottság Tállya városától nagyobb ado­mányt kertes ez tekintettel arra, hogy Zemplé ni "Árpád a község nagynevű szülötte vég­rendeletileg Tállya városára kis szülőházát és egy nagyobb kertet hagyott mintegy száz­ezer korona értékben és igy tízezer koronát fog megszavazni a művészi és impozáns mé­retű emlékoszlopra. A kb. 15 q nehéz oszlop­követ, melyhez megfelelő alapkövek tartoz­nak, augusztus 15-én szállítják át Tállyára Erdőbényéről több áldozatkész tállyai sző­lősgazdák szekerén, mely 5—6 fogatot fog előállitani. Tállyán Horváth Jenő erdőbényei kőfaragó mester állítja fel cement alapra a hatalmas fehér gránit kőoszlopot, melyre azután ráerősítik a három bronzdombormü­vet. Minthogy időközben a tokajnádi kerület nagyérdemű volt nemzetgyűlési képviselője, Béla bátyánk meghalt, Markó hírlapíró köz­benjárására egy Budapesten lakó hegyaljai szőllőbirtokos koszorú megváltása címén 8 ezer koronát adományozott a harmadik em­lékmű bronba öntésére. A negyedik gipsz-öntésben kész dombor­mű Kossuth Lajos alakja, 2 év múlva lesz el­helyezve a tállyai keresztelő-templomra. Dr. Vikár Béla akadémia tag, szoborbizottság; elnök kéri Kossuth Lajos, Bernáth Béla és Zempléni Árpád tisztelőit és barátait, kik va­lamennyien a sárospataki főiskola növendékei voltak, hogy az egykori iskolatársak, vagy azok utódai adakozzanak Zemplén megye nagynevű fiai emlékére. Eddig a vármegye egyes körjegyzőségei adakoztak, azonban hiányzik a megye székhelyének, Sátoraljaúj­hely, az adománya. Emlitésre méltó dr. Aszta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom